Kereső toggle

Jogi csavarok

Az Írisz TV pert igen, de frekvenciát még nem nyert

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy dolog biztos: a Legfelsőbb Bíróság (LB) másodfokon helyt adott a Baló György
vezette Írisz Televízió Rt. keresetének, és február 23-i dátummal olyan jogerős ítéletet
hozott, amely szerint a médiahatóság jogellenesen ítélte oda a frekvenciát másfél
évvel ezelőtt az RTL Klub műsorát sugárzó tévétársaságnak. Ezért – azonnali
hatállyal – fel kell bontania a vele kötött műsorszolgáltatási szerződést.
Minden más, ami az ítélet értelmezésére, a kialakult helyzet értékelésére
vonatkozik, képlékeny, és sokszor egymásnak ellentmondó.



Baló György, a Tv3 vezére. Csodára vár?    Fotó: Vörös Szilárd

Az RTL Klub stábja például a napokban költözik vadonatúj, korszerűen felszerelt
székházába, s a programok leállítása helyett a műsorszerkezet megújításán
dolgozik. A társaság a bírósági ítélet elhangzása után nyilatkozatot adott ki,
amelyben az áll, hogy – nézőpontjuk szerint – működésük jogszerű.

Az ügy "gordiuszi csomónak" tűnő problémája, hogy a jogerős ítélet végrehajtására
az LB nem kötelezheti a közigazgatási hatóságként eljáró Országos Rádió és
Televízió Testületet (ORTT). A médiatestületet az Országgyűlés hozta létre, és
– legalábbis formailag – annak is van alárendelve. Az Országgyűlés jogkörét az
ORTT-vel kapcsolatban a médiatörvény szabályozza, amely elvileg kizárja a beavatkozás
lehetőségét, a testület tagjait nem hívhatja vissza. Legfeljebb a médiatörvény
megváltoztatása révén juthat nagyobb jogkörhöz, de ezt csak kétharmados többséggel
lehet megvalósítani. Kulcskérdés tehát e szövevényes ügyben, hogy a médiatestület
milyen döntést hoz a szóbanforgó kereskedelmi televízióval kapcsolatosan.

Ha az ORTT felbontja a szerződést a Magyar RTL Rt.-vel, akkor a tévétársaság bíróságon
támadhatja meg a határozatot, és milliárdos nagyságrend? kártérítési igénnyel léphet
fel. Ez esetben több évi pereskedés is elképzelhető. Egyes szakértői vélemények
szerint a pernek halasztó hatálya van, vagyis a műsorszolgáltatás a per időtartama
alatt nem állna le. Ha az ORTT nem mondaná fel a szerződést, akkor az így létrejött
ellentmondásos helyzetben többek között magával a médiatörvénnyel, annak aktuális
paragrafusával is szembekerülne, amely kötelezi a testületet a szerződés felmondására.
Ha pedig az ORTT új pályázatot írna ki, a jelenleg kialakult helyzetben a pályázóknak
egészen más körülményekkel kellene számolni, mint két évvel ezelőtt. A már
berendezkedett és a hazai viszonyok között komoly tapasztalatokat szerzett RTL Klub például
sokkal nagyobb eséllyel indulna. Turkovics Mónika, az ORTT szóvivője lapunknak
elmondta, hogy az LB határozatának írásbeli formáját ügyvédeik révén már február
25-én megkapták. A szóvivő nem bocsátkozott találgatásokba, hanem arról tájékoztatott,
hogy szakértők bevonásával dolgoznak azon, hogy – már csak a nézők érdekei miatt
is – minél gyorsabban döntésre jussanak.

Az ORTT döntésétől teszi függővé a jelenleg TV3-at vezető Baló György is, hogy
mit lépjen. Fennáll annak a lehetősége, hogy az Írisz TV is kártérítési pert indít
a médiatestülettel szemben. Ekkor az ORTT tovább perelheti a Baker and McKenzie tanácsadó
céget, melyet a jelenlegi külügyminiszter, Martonyi János vezetett 1997-ben. A cég
adta ugyanis azt a tanácsot, hogy elfogadható a Magyar RTL Rt. pályázata, s a javaslatért
140 millió forintos tiszteletdíjat vett fel.

Ezek után is fennmarad az a furcsa helyzet, hogy a bírósági döntéssel Balóék pert
ugyan nyertek, de frekvenciát még nem – hiszen az LB nem kötelezte az ORTT-t arra,
hogy az Írisz Televízió Rt.-vel szerződést kössön. Kérdés tehát, hogy a felperes
az erkölcsi elégtételen kívül milyen módon tud érvényt szerezni azon szándékának,
hogy csatornához jusson. Ehhez salamoni döntésre lenne szükség.

Az RTL Klub hírigazgatója, Krecz Tibor kérdésünkre azt felelte, hogy az LB ítéletét
végre kell hajtani, de a dokumentum áttanulmányozása után világosan megállapítható,
hogy a végrehajtás során nem szükséges a műsorszolgáltatási szerződés felbontása.

Kecskés László, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának
tanszékvezető tanára másként látja a helyzetet, és kérdésünkre egy "vesztesbarát"
alternatívát vázolt fel: "A bíróság döntésének mindenképpen érvényt kell
szerezni, de nem feltétlenül azon a drasztikus áron, amivel az azonnali szerződésbontás
járna. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a bíróság úgynevezett »deklaratív« ítéletet
hozott, respektálva az államhatalmi ágak szétválasztásának az elvét, amely szerint
közigazgatási szervet közvetlenül nem marasztal el, absztrakt kötelezettségként írta
elő a szerződésbontást. Vagyis azt nem egy konkrét alanyra szabott kötelezettségként
határozta meg. Ez lehetővé teszi a mozgástér tágítását. Az azonnali megszüntető
határozat helyett egy megszüntető szerződéssel kitolható lenne a szerződésbontás
időpontja, és így egy olyan, a szerződés jövőbeli megszüntetésére vonatkozó kétoldali
nyilatkozat születhetne, amellyel az ORTT formálisan eleget tenne a bíróság absztrakt
kötelezettségének, és a felmondó nyilatkozat építő elemként foglaltatna bele a
megszüntető szerződésbe. Ugyanakkor a megszüntető szerződés feltételei között
lehetne alkudoznia a feleknek érdekeik, pragmatikus szempontjaik szerint. Ez a megszüntető
szerződés akár egy jövőbeli pályázat kiírásáig is kitolható lenne, amikor is az
Írisz TV, az RTL Klub és akár új jelentkezők is új esélyhez juthatnának."

Olvasson tovább: