Kereső toggle

Hol lesz a hivatal otthona

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ideiglenesen, de megmenekült a Néprajzi Múzeum a váratlan és villámgyors költözéstől,
hisz a kormány visszakozott: a gyűjteménynek nem kell márciusban kiköltöznie a
Kossuth téri épületből. Ettől függetlenül továbbra is új helyet keresnek a
Miniszterelnöki Hivatalnak, s a múzeum épülete fennmaradt az erre a célra alkalmasnak
talált ingatlanok listáján.

A Királyi Kúria eredetileg a Legfelsőbb Bíróság épülete volt, melyet Hauszmann
Alajos tervei alapján építettek 1891-96 között. A Kúria épülete az eklektika stílusjegyeit
viseli magán. Magyarország legfelsőbb bírósága 1949-ig székelt a Kossuth téri épületben.
Itt folyt le a Horthy-érában, 1935-ben az úgynevezett "Rákosi-per”. 1949-57 között
államigazgatási célokat szolgált az épület.

A Néprajzi Múzeum 1972-ben költözött a volt Királyi Kúria épületének kétharmadába,
ahol addig a Magyar Nemzeti Galéria tárlata volt. Először a Németh-kormány idején,
Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztersége alatt merült fel, hogy a jogfolytonosság
miatt a Legfelsőbb Bíróságot visszaköltöztetik az épületbe. Antall József
miniszterelnöksége alatt került először szóba az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal költözne
a Múzeum helyébe. Az épület tulajdonjoga az államé, a Néprajzi Múzeum és a
Politikatörténeti Intézet csupán a kezelői jogokat birtokolják.

Áder János az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: ő kezdeményezte, hogy a Miniszterelnöki
Hivatal költözzön ki az Országház épületéből. Mint mondta: a túlzsúfolt épületben
nem lehet elhelyezni méltóképpen a frakciókat, a parlamenti bizottságokat, a bizottsági
elnököket. Fontosnak tartja, hogy 1999 végéig megfelelő elhelyezést találjanak a
Miniszterelnöki Hivatal számára. Áder János hangsúlyozta, hogy a hivatalnak mindenképpen
a Parlament közelébe kell költöznie. Emlékeztetett arra is, hogy a II. világháború
előtt a minisztereknek biztosítottak egy-egy szobát az Országház épületében, hogy
munkájukat a plenáris ülések alatt is tudják folytatni.

Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere bejelentette, hogy felkéri a
Magyar Néprajzi Társaság elnökét, hogy vezesse azt a szakmai bizottságot, amely
megvizsgálja, hogy a Néprajzi Múzeumnak jelenleg otthont adó, Kossuth téri épület
megfelelő helyszínül szolgál-e a gyűjtemény számára. Ha nem, akkor egy új helyszínt
találnak az intézménynek

Ellenzéki politikusok, köztük Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke szerint a terv a két
világháború közötti feudális úri világ reinkarnációs kísérletét jelenti. Már
Antall József is – aki köztudottan nosztalgiával viseltetett a Horthy-korszak iránt
– szerette volna, ha ezek a költözések megvalósulnak. Többen emlékeztetnek arra,
hogy a Fidesz – MPP Orbán Viktor nyilatkozata szerint az antalli örökség második
felének megvalósítására törekszik.

Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum főigazgatója lapunknak elmondta, hogy a Miniszterelnöki
Hivataltól nem kaptak hivatalos felkérést a kiköltözésre. Mint országos múzeumnak
a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma a felügyelő szervük, s csak tőlük
kaptak szóbeli jelzést. A főigazgató úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kérte
fel az NKÖM-öt, hogy közölje a Néprajzi Múzeum vezetőjével a kiköltöztetés tényét.
A múzeum látogatottsága egyébként a kiköltöztetés tervének hírére megnövekedett,
és a vendégkönyvbe tömegével kerültek be az együttérzést és szolidaritást
kifejező bejegyzések.

Földes György, a Néprajzi Múzeummal "társbérletben" lévő Politikatörténeti
Intézet igazgatója lapunknak elmondta: nem kíván reagálni a Néprajzi Múzeum költözésével
kapcsolatos hírekre, mivel a PTI semmilyen hivatalos értesítést nem kapott arról.

Olvasson tovább: