Kereső toggle

Atomszemétből gyarapodnának a falvak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rendszerváltást közvetlenül megelőző évek egyik nagy polgári engedetlenségi
mozgalma a Baranya megyei Ófalu nevéhez fűződik. Mikor a települést értesítették,
hogy egy állami beruházás keretében a Paksi Atomerőm?ből származó radioaktív
anyagok tárolására alkalmas létesítmény, egy úgynevezett atomtemető fog épülni a
falu közelében, a térség lakosai addig egyedülálló módon "megvétózták" a döntést.
A történet napjainkban folytatódik, amikor a szakértők több évi kutatás után az
Ófalu közvetlen közelében lévő Üveghutát találják a legalkalmasabbnak egy hasonló
tároló megépítésére.

Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke, SZDSZ-es képviselő, aki az ófalui tároló
megépítése ellen tiltakozók vezéregyénisége volt a 80-as évek végén, lapunknak
elmondta: szerinte most sem lenne szükséges egy ilyen tároló megépítése, hiszen a
hulladék Püspökszilágyiban, vagy az erőm? területén még továbbra is elhelyezhető.
A politikus úgy véli: mind a tároló megépítését támogató településeket, mind a
kutatókat "megvették". Ez szerinte abból is látszik, hogy azok a szakértők, akik
annak idején ezt a térséget nem találták alkalmasnak, most hirtelen megváltoztatták
a véleményüket. "Amíg a tároló megépítése nem kap teljes lakossági támogatást
az érintettek részéről, addig azt, ami itt folyik, csak felesleges pénzkidobásnak
tartom" – tette hozzá a képviselő.

Az atomtörvény értelmében a kutatásokra és az esetleges építkezésre fordított pénz
mintegy öt százaléka ilyen esetekben az érintett önkormányzatok markát üti. A felmérések
eddig mintegy ötszázmillió forintba kerültek, a beruházás pedig várhatóan tíz-tizenöt
milliárd forintot vesz majd igénybe. Tehát, ha a tároló felépül, akkor szerény
becslések szerint is körülbelül hatszázmillió forinton fog osztozni néhány falu,
illetve község. A viszonyítás kedvéért meg kell említeni, hogy némely kis települések
évi költségvetése még a pár tízmillió forintot sem éri el.

A helyzetet bonyolítja az, hogy úgy tűnik, a kutatások után járó pénzből nem
minden jogosult részesedik. Kófiás Endre, Ófalu polgármestere elmondta, hogy az ügyben
érintett Baranya megyei települések ebből a pénzből semmit nem látnak, véleménye
szerint azért, mert itt a lakosok több, mint hetven százaléka ellenzi a tároló megépítését.
Kófiás érdekesnek találta azt is, hogy a közel tíz évvel ezelőtti vizsgálatok a térséget
alkalmatlannak nyilvánították (igaz, akkor felszíni és nem felszín alatti tároló
szerepelt a tervekben), most az onnan néhány kilométerre lévő, már Tolna megyéhez
tartozó Üveghuta alkalmas a radioaktív hulladékok tárolására. A polgármester tart
attól, hogy ha a tároló megépül, akkor ez elriaszthatja a környező települések számára
nagy hasznot hozó külföldi turizmust.

Dr. Balla Zoltán, a Magyar Állami Földtani Intézet főosztályvezetője, a kutatás irányítója
lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a települések megvesztegetése már csak azért is
megalapozatlan érv, mivel a kutatásokat az állami felügyelet alatt álló Nemzeti
Projekt és nem a Paksi Atomerőm? Rt. irányítja. A szakember hozzátette azt is, hogy
egyrészt az ófalui helyszínről annak idején nem derült ki egyértelműen, hogy
alkalmatlan, másrészt a mostani tervek földalatti tárolóról szólnak, így a terület
alkalmasságát teljesen más szempontok alapján kellett vizsgálni. A tájékoztatásra
kapott, illetve nem kapott pénzekkel kapcsolatban Balla rámutatott, hogy a kutatások
megkezdésekor minden környező települést megkérdeztek, és amelyek nem támogatták
a kutatásokat, egyértelmű, hogy pénzt sem kapnak.

Krachun Szilárd bátaapáti polgármestere elmondta: a falu lakóinak körében egyáltalán
nincs félelem a radioaktív anyagok közelben való tárolása miatt. Mórágy polgármestere,
Garay János szerint jó üzleti vállalkozás, bár a biztonságot mindennél
fontosabbnak tartja. Hangsúlyozta, hogy bár a lakosok náluk is támogatják az ügyet,
a kutatásokhoz való hozzájárulás még nem jelenti azt, hogy a tároló megépítését
is támogatják az emberek.

Trabert András, Véménd polgármestere szerint viszont nem igaz az, hogy a későbbiek
során ez a létesítmény nem fogja veszélyeztetni a környezetet. Elmondta, hogy bár
ellenzi a tároló megépítését, úgy érzi, ezt már nem lehet megakadályozni, annak
ellenére sem, hogy még a parlament jóváhagyása is kell az építés megkezdéséhez.
Ezért inkább arra koncentrálnak, hogy ők is hasznot húzzanak a beruházásból.

Ha az Országos Atomenergia Bizottság az eddigi eredmények alapján ezt jóváhagyja,
akkor sor kerülhet a kutatás utolsó szakaszára, majd végül a tároló megépítéséről
az Országgyűlésnek kell döntenie. Ha a honatyák az építés mellett voksolnak, a
vita akkor is nagyon hosszú ideig eltarthat, hiszen az építést elősegítő, engedélyező
minden intézkedés jogilag megtámadható. Kérdés, hogy a tiltakozó falvak élnek-e
ezzel a lehetőséggel.

Olvasson tovább: