Kereső toggle

Megalakult az Orbán-kormány

Államosított társadalombiztosítás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megalakult a Magyar Köztársaság új
kormánya. Az új miniszterek átvették Göncz Árpád köztársasági elnöktől
kinevezési okmányukat, és hivatali esküt tettek a parlament előtt.



Orbán Viktor és Göncz Árpád. Kinevezve a kormány Fotó: MTI

A kormány megalakulását megelőzően az országgyűlés elfogadta az
Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási önkormányzatok megszüntetéséről
szóló törvényjavaslatot. Ezeket a szervezeteket még az MDF vezette kormány hozta
létre 1993-ban, többek között azzal az indokkal, hogy a befizetők így
ellenőrizhetik a járulékok felhasználását. A munkaadók sajátos delegálással, a
munkavállalók pedig választásokkal juttatták képviselőiket az önkormányzatokba. A
választásokon – amint köztudott – a "szocialista" MSZOSZ kapta a legtöbb
szavazatot. A két szervezet működését állandó kritikák érték. Sokak előtt pedig
az tette ellenszenvessé a testületeket, hogy tavaly Horn Gyula közbenjárására
megváltoztatták a munkavállalói képviselet kialakításának módját: így ők is
delegálással kerülnek a testületbe. Az önkormányzat ezután kissé más
összetételben, de továbbra is MSZOSZ-es "főiránnyal" működött tovább. Az
akkori ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult, amely úgy döntött, hogy maga a
delegálás nem, de annak technikája ellentétes az alaptörvénnyel. A határozat azt is
kimondta, hogy a törvényalkotás feladata 2000. január elsejéig – a mandátumok
lejártáig – olyan szabályt alkotni, mely a testületnek demokratikus legitimációt
ad.

A Fidesz szakértői – az alkotmányellenes helyzet felszámolása mellett – két fő
indokkal magyarázták az önkormányzatok megszüntetését. Először is azzal, hogy a
két testület irányítása alatt sem lett jobb az egészségügyi és nyugdíjintézetek
gazdálkodása, emellett korrupciógyanús üzletekkel, illetve rossz gazdálkodással is
megvádolható a szervezet. Ez utóbbiakra remek példák: a vényellenűrzési rendszer,
a CM Klinikák vagy a Wesselényi utcai székház körül kialakult anomáliák. A
demokratikus felügyeletet az állampolgárokat képviselő parlament is el tudja látni,
nincs szükség külön önkormányzatokra. Érdekes az, hogy mindezen indokokat korábban
az SZDSZ is osztotta, de a kormánykoalícióban nem tudta érvényesíteni – a fideszes
javaslathoz hasonló – megszüntetési szándékát. Így érthető, hogy a szavazáskor
az SZDSZ-es képviselők – előzetes bejelentésüknek megfelelően – miért
tartózkodtak.

Álláspontjuk szerint a megszüntetés időzítésével van a gond, mert az hónapokig
tartó jogbizonytalanságot eredményezhet azzal, hogy a törvény már az elfogadását
követő nyolcadik napon hatályba lép, ám a végrehajtásához szükséges
jogszabályokat csak kilencven napon belül kell az országgyűlés elé terjeszteni. A
javaslatra egyedül az MSZP voksolt nemmel, mert véleményük szerint az államosítás
mögött az áll, hogy a tb-vagyont az egészségügy privatizációjára használnák
fel.

A honatyák elfogadták a felsőoktatási törvény módosítását is, így
szeptembertől tandíjmentes lesz az első diploma megszerzése. A friss változtatások
között szerepel a családi támogatások átalakítása is, mely szerint januártól
ismét alanyi jogon jár a családi pótlék és a gyes.


Pepita szakszervezeti front

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közleményt adott közre,
melyből az derül ki, hogy a Fidesz eljárását elfogadhatatlannak tartják. Szerintük
sem az Alkotmánybíróság álláspontja, sem az újonnan megalakult önkormányzatok
tevékenysége nem tette indokolttá ezt a sürgősséget. A SZEF felkéri Göncz Árpád
köztársasági elnököt, hogy az említett törvény aláírása előtt kérjen
előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A SZEF egyébként kész az
Alkotmánybírósághoz fordulni. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)
konkrétan kijelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak a döntés ellen. A
Munkástanácsok Országos Szövetsége viszont közleményben üdvözölte az új
kormány döntését. Sajnálják, hogy nem vált be hazánkban az az intézményi modell,
amely a társadalombiztosítás önkormányzati irányítását valósítja meg számos
európai országban. Ugyanakkor belátják, hogy ezt az alkotmányellenes, pazarló és
minden szempontból átláthatatlan rendszert meg kell szüntetni – szólt a
nyilatkozat.

Olvasson tovább: