Kereső toggle

Ki fia a maffia

Állam az államban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A közelmúlt nyíltszíni robbantássorozata kapcsán biztosan állítható, hogy a
maffiaháború egyre hevesebben dúl Magyarországon. A sokkoló hatású események után
nyilván sokakban felmerül a kérdés: mit, vagy kiket takar a maffia kifejezés?
Általános definícióként talán megállja a helyét az a megfogalmazás, mely szerint
a maffiák a szervezett bűnözésből élő, az egész világon jelen lévő
bűnszövetkezetek. A legtöbbször egymással is rivalizáló csoportok nemzetisége,
befolyása, munkamódszere országonként más és más, céljuk azonban ugyanaz: hatalom
és gazdagság.

Az újkori maffia Szicíliában alakult ki. A gyors pénzszerzés reményében a
századelőn több ambiciózus család ellenőrzése alá vonta a sziget gazdasági
tevékenységeit. Növekvő befolyásuk kiterjedt az iparra, az üzleti életre és a
csempészetre. Legfontosabb szabályuk kimondta, hogy a törvényes
igazságszolgáltatást soha nem veszik igénybe, vitás ügyeiket egymás közt rendezik.
Amennyiben ez tárgyalásos úton nem sikerült, erőszakhoz folyamodtak. Az életben
maradtak közül az idő múltával sok maffiatag emigrált, minek következtében az
egyre gyümölcsözőbb "iparág" nemzetközivé lett.

Bűnügyi szakértők szerint a szervezett bűnözés a demokratikus társadalmak
velejárója. Diktatúrában azért nem tud kiépülni, mert az élet minden területére
kiterjedő hatalmi kontroll a bűnözők mozgásterét is szűkíti. Hiába rabolnak ki
például egy bankot, a pénz tisztára mosása szinte lehetetlen, hiszen az erre a célra
amúgy alkalmas intézmények, szórakozóhelyek is állami kézben vannak. Ez a
magyarázata annak, hogy hazánkban "csak" a rendszerváltás óta van jelen a maffia.

Magyar, csecsen, ukrán, orosz és ki tudja még milyen nemzetiség? csoportok játszanak
körmérkőzést a bent- illetve életben maradásért. A győztes profitál a legtöbbet
a prostitúcióból, a kábítószer-kereskedelemből, a védelmi pénzekből. Mivel a
tét hatalmas, az éppen rosszabb pozícióban lévő maffiák újra és újra
megpróbálják megváltoztatni a részesedési arányokat. A múlt heti – ártatlan
életeket is követelő – Aranykéz utcai leszámolás jól példázza: az eszközökben
nem válogatnak. Az ügyben nyomozást vezető Doszpot Péter rendőr alezredes a sajtó
munkatársainak elmondta: a brutális elkövetési mód egyértelm? üzenet volt
"mindenkinek". Jelentése: ma bárkit likvidálni lehet, elhatározás kérdése a
dolog. Mint köztudott, a nevezett ügy hátterében az illegális olajkereskedelem áll,
ami a gazdasági bűncselekmények kategóriájába tartozik, hasonlóan a
pénzhamisításhoz. Lapunk kriminalisztikai szakértője szerint ebben a kategóriában a
szervezett bűnözés összefonódik a közélet és a politika egyes szereplőivel is,
mert a maffiának magas szint? kapcsolatokra van szüksége.

Az alig egy hete felrobbantott Boros Tamás a Kriminális cím? műsor archív
felvételén egyértelműen értésre adta: az olajügyben magas rangú állami
tisztségviselők is érintettek, és a Borostól kapott információk alapján a
rendőrség már régen felgöngyölíthette volna az ügyet. Nem tette, a kettős
ügynöknek tartott "vállalkozó" pedig halott. "Aki úgy mozog az alvilág és a
rendőrség között, ahogy Boros, az bármikor számíthat leszámolásra" – mondta
keddi sajtótájékoztatóján Doszpot Péter. Szavai alátámasztani látszanak a
"kettős ügynök halála" verziót. Egyes információk szerint egyébként a
közelmúltban elkövetett kegyetlen gyilkosságok egy része Boros számlájára
írandó.

A maffia a kapcsolatteremtésben sem gátlásos. Szakértőnk elmondta: abból indulnak
ki, hogy – véleményük szerint – egy bizonyos szint fölött a gazdasági és
politikai élet szereplői közül "senki sem tiszta". Amennyiben a kiválasztott
személy szép szóra nem hajlandó az együttműködésre, a bűnözők
környezettanulmányt készítenek róla. Az ennek során feltárt sebezhető pontok –
például házasságtörés, drogfüggőség, kétes üzleti ügyek – jó alapot
biztosítanak az illető zsarolására, melynek hatására általában kötélnek is áll.
A bűnözőknek nyújtott segítségért – ami sok esetben bizalmas információk
szállítását jelenti – a maffia anyagi ellenszolgáltatást nyújt, egyúttal még
szorosabbra fonja az összekötő szálakat a közélet és a bűnözés között. Egyes
vélemények szerint ennek – vagyis a bűnüldöző szervek egy része
ellenérdekeltségének – a számlájára írható, hogy az elmúlt évek során
elkövetett merényletek megbízóihoz egyetlen esetben sem sikerült eljutni.

(A lapzártánkkor érkezett legújabb információk szerint a hozzátartozók nem tudták
azonosítani a múlt csütörtöki robbantás célszemélyének és Boros földi
maradványainak tartott hullát.)

Olvasson tovább: