Kereső toggle

Március 15.

Nemzeti ünnep a kampányban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A márciusi forradalom 150. évfordulója egybeesik a
választási kampány első felvonásával. A kormánypár-tok
attól tartanak, hogy az ünnepen az aktuálpolitikai kérdések
kerülnek előtérbe. Ez a jelek szerint elkerülhetetlennek
tűnik, mert az ellenzék kézenfekvő párhuzamot lát a
másfél évszázaddal ezelőtti és a mostani politikai helyzet
között.

Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakcióvezetője a
történelmi évforduló kapcsán "mértéktartásra és
megfontoltságra" intette a politikusokat és azt javasolta,
hogy "békességben és együttműködésben" ünnepeljenek.
Az SZDSZ nem helyesli, ha egy ünnepség "szokványos politikai
mondanivalók megfogalmazására teremt alkalmat", de Pető
Iván, a párt volt elnöke szerint természetes, hogy
tanulságokat is felidéznek egy évforduló alkalmával. A
szabaddemokraták számára 1848 fő üzenete az, "hogyan lehet
nemzetet és haladást, modernizációt és polgárosodást
egyszerre szolgálni".

Szabó Iván, a néppárt (MDNP) elnöke azt reméli, hogy a
politikusok felül tudnak majd emelkedni az elmúlt évek
gyakorlatán, és nem használják a nemzeti ünnepet
"ürügyként aktuálpolitikai nézeteik hangoztatására".



Deutsch Tamás, a Fidesz – MPP alelnöke "első és átütő
siker? polgári kísérletként" értékelte a 150 évvel
ezelőtti forradalmat, mely képes volt a politikai szabadság
és az esélyegyenlőség megteremtésére. Deutsch
kézenfekvőnek találta a párhuzamot a mai politikai
helyzettel: a XXI. század küszöbén ismét az a kérdés –
mondta – hogy "egy polgári értékrendtől és
biztonságtól idegen helyzetben kell élnünk vagy sem". Azt,
hogy ki a márciusi ifjak örököse "a tettek és nem a szavak
döntik el" – hangsúlyozta az alelnök.

A polgári Magyarország felépítése Demeter Ervin, az MDF
frakcióvezetője szerint is "várat még magára". Szerinte
a másfél századdal ezelőtt elindult, ám máig befejezetlen
folyamat megvalósítása a "hagyománytisztelő konzervatív
pártokhoz kötődik jobban", így annak megvalósítása is az
ő feladatuk lesz a XX. század végén. A cél ma is ugyanaz –
mondta Demeter –, mint 1848-ban: "a nemzeti politika
kialakítása".

A szabaddemokraták viszont arra emlékeztetnek: 1848-ban a
nemzeti haladás képviselői azokért a liberális
szabadságeszmékért harcoltak, melyek a mai konzervatív,
magukat nemzetinek nevező politikai erők gyakorta támadnak.

Giczy György, a KDNP elnöke szintén úgy látja, hogy a múlt
követelései ma is aktuálisak: "a nemzetnek igazán felelős
kormányra van szüksége, nem pedig egy olyanra, amit
nemzetközi pénzügyi körök irányítanak" – mondta. Giczy
szerint a jelenlegi koalíció most "úgy hajlong nyugat
felé", mint egykoron az elvtársak kelet irányába.

Olvasson tovább: