Kereső toggle

Hornék kifaroltak

Nem írják alá a keretmegállapodást

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, egyelőre
nem hoz döntést Bős ügyében. Ehelyett elkészítteti azokat
a hatástanulmányokat, amelyek alapján majd megállapodást
lehet kötni. Ezzel a kormány lényegében elfogadta az SZDSZ
és részben az ellenzék álláspontját.

A csütörtöki kormányülést követően Kovács László
külügyminiszter kijelentette azzal, hogy a magyar fél december
31-éig hatástanulmányok elkészítését írta elő,
előidézheti, hogy a szlovák fél újra Hágához forduljon.
Meciar szlovák miniszterelnök már szerdán jelezte, ha
március 24-éig nem születik valamilyen megállapodás,
Szlovákia valószínűleg újból a nemzetközi bírósághoz
fordul.

Ezzel gyakorlatilag az SZDSZ álláspontja érvényesült az
utóbbi héten a kormányon belül is komoly feszültségeket
okozó vízlépcső vitában. Nem meglepő a kormány döntése,
hiszen a múlt hét pénteki szakértői szint? megállapodást
szinte az egész magyar politikai élet elutasította. Szombaton
a Duna Kör és a Duna Charta tartott tiltakozó demonstrációt,
vasárnapra pedig az SZDSZ küldöttgyűlése adott egyértelm?
felhatalmazást az SZDSZ-es minisztereknek: vétózzák meg a
kormányülésen a tervezett megállapodást.

Mayer István, a magyar tárgyalóküldöttség helyettes
vezetője a Hetek kérdésére elmondta nem csalódott, hogy a
kormány végül nem írta alá az általuk előkészített
szövegtervezetet, ,,a delegáció arra kapott felhatalmazást,
hogy tárgyaljon, és egy kompromisszumos megállapodást tárjon
a kormányok elé. Ezt megtettük, a többi a kormányok
dolga".

Az ellenzék részéről a FIDESZ nyíltan a választási
kampány részévé kívánja tenni a bősi kérdést. Illés
Zoltán, fiataldemokrata alelnök szerint a választások
népszavazás jelleggel bírnak: ha a szocialisták nyernek, úgy
gátakat fognak építeni 600 milliárdért, ha az ellenzék,
akkor nem lesznek gátak.

Baráth Etele, az Országgyűlés környezetvédelmi
bizottságának MSZP-s elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott:
váratlan az ellenzék megnövekedett vehemenciája a
vízlépcső ügyében, hiszen korábban, amikor a bizottságban
foglalkoztak a kérdéssel, az ellenzék képviselői alig-alig
jelentek meg az üléseken, még a szakértői anyagok után sem
érdeklődtek.

Hajósy Adrienne, a Duna Kör szóvivője a Heteknek azt
nyilatkozta, hogy ha a kampányfogásként használt bősi
ügyben az ellenzék kormányra kerülve nem valósítaná meg
ígéreteit, ,,rajtuk is bevasalnák azokat".

Megfigyelők úgy gondolják, a kormány csütörtöki
visszalépése végül is annak köszönhető, hogy az MSZP
felismerte, mennyire veszélyes lehet számára a probléma
kiéleződése a választási kampány idején. Emellett –
szakértők szerint – a kormány döntése mögött az is
állhat, hogy a közelgő szlovák választások
eredményeképpen egy rugalmasabb tárgyalófél is kerülhet a
mostani szlovák delegáció helyére. Velük pedig egy
előnyösebb megállapodás megkötése is lehetségessé
válhat.

Az ellenzők abból indulnak ki, hogy a hágai
bíróság döntésének egyik alapgondolatát – ,,ami
megépült, nem kell lebontani; ami nem épült meg, nem kell
felépíteni" – kellene érvényesíteni. A szabaddemokraták
tagadják, hogy a Duna hajózhatóságát csak egy gáttal
lehetne megmenteni, sőt szerintük a nagymarosi gát után
újabb gátakat kellene később a Duna alsó szakaszán
építeni. A gát felépítése és működtetése gazdasági
szempontból sem elfogadható megoldás a környezetvédők
szerint. A felépítés 500-600 milliárd Ft-ba, a működtetés
pedig évente újabb tízmilliókba kerülhet. A vízierőm?
haszna 70-80 megawatt villamos energia évente.

Olvasson tovább: