Kereső toggle

Fütyültek a Rigó utcának?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormány hónapok óta adós az Állami Nyelvvizsga
Bizottság monopóliumának megszüntetésével. Múlt héten a
rendőrségnek juttatott rendkívüli támogatás megvitatása
miatt halasztották el a döntést, ezen a héten pedig a
Miniszterelnöki Hivatal tartott szükségesnek további
egyeztetéseket. A nyelviskolák azonban egyre fásultabbak,
hiszen már tavaly azt ígérték nekik: decemberre megoldódik a
kérdés.

A Rigó utcai struktúra úgy, ahogy van, elavultnak
tekinthető – indokolta Szamel Katalin, a Művelődési és
Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője a tervezet
megalkotásának szükségességét. A kultuszminisztérium
hónapokkal ezelőtt kidolgozta a javaslatát, de a véget nem
érő tárcaközi egyeztetések miatt még mindig nincs megoldás
az ügyben. A jelenlegi szabályozás szerint egyedül az Állami
Nyelvvizsga Bizottság által szervezett nyelvvizsga tekinthető
hivatalosnak, és csak ezután kaphatnak például a
köztisztviselők nyelvvizsgapótlékot. Ez a rendezés a
nyelviskolák szerint tarthatatlan. Tímár Eszter, a Bell
Nyelviskola tanulmányi igazgatója szerint elfogadhatatlan, hogy
a világ minden táján elfogadott cambridge-i nyelvvizsga –
akár a legmagasabb fokú is – az egyetemi felvételiknél vagy
a közigazgatásban csak akkor vehető figyelembe, ha előtte
honosították.

A nyelviskolák elsősorban nem a "Rigó utca" szakmai
színvonalát kifogásolják: szerintük ebben az utóbbi
években komoly javulás figyelhető meg. A vita a monopólium
körül forog. Az MKM ennek megoldására készítette el
tervezetét, amely nem aratott osztatlan sikert. Az érintettek
kifogásolták, hogy nem történt komoly egyeztetés az ügyben.
Gáborján Katalin, az Állami Nyelvvizsga Bizottság elnöke
elmondta: eredetileg egy ad hoc bizottság foglalkozott a
kérdéssel, de ez már egy éve nem működik, ezért a
végleges változatot nem ismeri. Az ellenben tény, hogy a
tárca elképzeléseinek középpontjában egy akkreditációs
bizottság áll, amely megvizsgálja és megállapítja, mely
nyelvvizsga tekinthető "államilag elismertnek", és
meghatározza, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző
szint? bizonyítványok. A bizottság állandó tagjai
nyelvészprofesszorok lennének, néhány helyet pedig az
egyetemek, nyelviskolák képviselői foglalhatnának el
pályázat alapján. A nyelviskolák – bár az alapelveket
jónak tartják – a tárca változatával nem értenek egyet.
Rozgonyi Zoltán, az International House nyelviskola kereskedelmi
vezetője szerint a konkrét javaslat túlbonyolított és
hihetetlenül költséges. Az egyes vizsgarendszereknek ugyanis
létre kellene hozniuk egy külön intézményt, amely
képviselné az adott rendszert. Rozgonyi Zoltán úgy véli, egy
ilyen szervezet felállítása, amely nem vizsgáztat, csak
"akkreditáltat", több millió forint többletkiadást
jelent. Azonban kérdéses: a nemzetközi hír? vizsgarendszerek
tulajdonosai vállalnák-e ezt a kiadást. Így aggodalomra ad
okot, hogy a rendelkezés inkább megkerülése lenne a
problémának, semmint megoldása.

A multinacionális cégeket, úgy tűnik, hidegen hagyja a
bizonyítványok körüli vita. Ők ugyanis általában maguk
tesztelik le a pályázók nyelvtudását, és nem sokat
törődnek a nyelvvizsgákkal. Mint Nemes László, a Pepsi Cola
Kft. illetékese elmondta: "Az a lényeg, hogy mit tud az
ember."

Olvasson tovább: