Kereső toggle

Elégedetlen orvosok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétfőn felhívásban fordult a
kormányhoz és a parlamenthez, melyben többek között az
egészségügyi dolgozók európai bérarányoknak megfelelő
bérezését és a rendkívüli munkaidők törvényes keretek
közé szorítását követelte. Ha a kormány március 19-ig nem
jelöl ki tárgyalódelegációt, akkor a MOK dönt, milyen
formáját választja a tiltakozásnak. Kökény Mihály
népjóléti miniszter úgy nyilatkozott: hajlandó tárgyalni,
de szerinte a MOK követelései nem reálisak.

Horányi János, a Józsefvárosi Orvosi Kamara vezetője
szerint a kórházak ellátottsága rendkívül gyenge, a
dolgozók alulfizetettek. A helyzetet jól illusztrálja, hogy a
kórházi dolgozók készenléti ügyeletben 72 forintot kapnak
óránként, ezért a rossz kereseti lehetőségek miatt sokan
átszivárognak a magánszférába. "Olyan kevés támogatás
jut az egészségügynek – mondja –, hogy a különféle
intézmények egymás zsebéből veszik ki a pénzt."

A szakember szerint az eszközök minősége esetenként már a
gyógyítás hatékonyságát veszélyezteti. A szűkös
ellátottság miatt ádáz harc folyik az intézmények között
a gyógyszerekért és gyógyászati segédeszközökért. Ennek
ellenére a betegeknek nem kell attól tartaniuk, hogy elküldik
vagy nem kezelik őket. Az állapotok viszont gyorsan
felszabadítanak egy-egy betegágyat: míg régebben az ápoltak
sokszor szívesen maradtak volna gyógyulásuk végéig (után
is) az intézményekben, ma inkább otthon vannak, akár félig
gyógyultan is.

Az egészségügyben dolgozók remélik, hogy nem alakul ki az
ukrajnaihoz hasonló helyzet, ahol az is előfordult, hogy a
beteg maga hozta az ágyneműt, a rokonság pedig naponta a
gyógyszereket és az élelmet. "Erről nálunk nincs szó, és
reméljük nem is lesz – közölte Sándor Tamás, a
Kútvölgyi kórház sebészfőorvosa –, de elégtelen az
egészségügyi költségvetés és nem megoldottak a
bérezések." A Magyar Orvosi Kamara felhívása Sándor
szerint nem a választási kampány része, hanem "valóságos
problémák vannak, melyeket kezelni kell".

Kökény Mihály népjóléti miniszter az MTI-nek úgy
nyilatkozott, hogy érzékeli a helyzet súlyosságát, hajlandó
is tárgyalni, de szerinte a MOK követelései nem reálisak.
Ugyanakkor az egészségügyről rendezett szerdai parlamenti
fórumra készített vitaanyagban a tárca számításokkal
igazolta, hogy az elmúlt négy esztendőben a háromnegyedére
zsugorodott az egészségügy részesedése a nemzeti
össztermékből: az 1994. évi 8,35 százalékról 1998-ra 6,18
százalékra csökkent. Ezt mutatja például, hogy
gyógyításra és gyógyszerekre reálértékben is 20
százalékkal kevesebb jut most, mint négy évvel ezelőtt.
Ezért a népjóléti miniszter az egészségügyre fordítható
közpénzek emelését szorgalmazta a szerdai parlamenti
fórumon. Mihályi Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes
államtitkára egyetértett azzal, hogy az egészségügyben
továbbra is a közfinanszírozásnak kell a meghatározó
szerepet játszania, ellenben kijelentette: pluszpénz csak a
lakosságtól várható.

Olvasson tovább: