Kereső toggle

A Páneurópai Unió

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az európai integráció támogatására létrejött mozgalom
eredete 1923-ra nyúlik viszsza. Coudenhove-Kalegri gróf
fogalmazta meg a páneurópai egység programját, amely
először vetette fel az Európa Tanács és az Európai
Gazdasági Közösség megalakításának gondolatát. Az
alapító halála után 1973-ban a Páneurópai Unió Habsburg
Ottó főherceget választotta elnökéül, aki a szervezet
legfőbb céljául a megosztott Európa egyesítését tűzte ki.


A Páneurópai Unió négy fő elvet nevezett meg az Unió
alappilléreként. A mozgalom célja egy libertiánus,
keresztény, szociális és európai alapokon álló politikai
egység. A mozgalom alapokmánya leszögezi: "Nem szabad, hogy
a szocializmus, a nacionalizmus vagy a sekélyes, ateista
humanizmus legyen Európa utolsó szava a világhoz."

A szervezet a klasszikus parlamenti demokrácia és a
nemzetállam felfogásával szemben egy olyan ideológiai
"kontinens-államot" képzel el, amelyben a tradicionális
európai kereszténység – azaz a katolicizmus – jelenti "a
kulturális, szociális és szellemi fejlődés alapját". A
dokumentum szerint "Európa lelke a kereszténység", amely
gyökerek egyedül alkalmasak arra, hogy biztosítsák Európa
számára a vezető szerepet a világban. A Páneurópai Unió
elutasít minden ezzel ellentétes "nihilista és
vallásellenes törekvést, amely fenyegeti Európát".

A európai származási és hivatali arisztokrácia széles
köreit egyesítő mozgalom alapokmánya nem tesz említést a
közösségi, vallási, nemzeti szabadságjogokról, ezzel
szemben kijelenti: "Csak egy erős és egységes Európa képes
a tartós szabadság megvalósítására". A szervezet
szociális programját a "keresztény szociális doktrína"
elveire alapozza. Az etnikai, vallási és társadalmi
kisebbségek védelmét e doktrínákkal összhangban kívánja
megvalósítani. A "holnap Egyesült Európája a görög
bölcsességen, a római jogon és a keresztény hiten, mint
közös örökségünkön, fog alapulni" – állítja a
dokumentum a páneurópai egység eszmei gyökereiről.

A szervezet által 1990-ben elfogadott cselekvési program sok
eleme a gyakorlatban már megvalósult, így a közös európai
külpolitika, az euro bevezetése, az Európai Parlament
jogkörének kiterjesztése és a belső határok eltörlése. A
szervezet müncheni központja szerint "az európai
integrációs folyamat eredményeinek figyelembevételével most
készül a mozgalom új céljainak a kitűzése".

Olvasson tovább: