Kereső toggle

A bányászatból csak a szakszervezet maradt meg

Az MSZOSZ a parlamentben kívánja a dolgozókat képviselni

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az MSZOSZ a választási eredményektől függetlenül is
"kormányra kerülhet". A Munkáspárt és a MSZOSZ baloldali
platformja szerdán írt alá választási szövetséget,
korábban az MSZOSZ szociáldemokratái az MSZP-vel kötöttek
megállapodást, míg a keresztényszociális platform a
KDNP-vel, illetve a polgári szövetséghez tartozó MDNP-vel
törekszik választási megegyezésre.

Rabi Ferenc, a szakszervezeti tömörülés alelnöke
lapunknak elmondta: az MSZOSZ tagjainak eltérő lehet a
pártkötődése, ezért az alapszabály a direkt
pártpolitizálást csak a platformoknak teszi lehetővé. A
megállapodásokat ezért a szervezetek önállóan kötik,
amelyek közül a szociáldemokraták támogatottsága a
legnagyobb.

Az MSZOSZ nem titkolt célja, hogy a "képviseleti demokrácia
minden lehetőségét kihasználva" próbálja meg a
szakszervezeti értékeket megjeleníteni. Szeretnék elérni,
hogy a szakszervezeti kötődésű, különféle frakciókban
ülő képviselők a következő ciklusban 20-25 fős
munkacsoportot hozzanak létre a T. Házon belül. A
szakszervezeti elképzelések így nagyobb támogatottságra
tehetnének szert a frakciókon belül, és jobban megjelennének
a politikai közéletben.

Rabi Ferenc hangsúlyozta, ennek a gyakorlatnak "történelmi
gyökerei vannak", és nem hiszi, hogy a parlamentben
megjelenő szakszervezeti csoport, amely a "munkavállalói
szolidaritást" és a "társadalmi igazságosságot"
képviseli, veszélyeztetné a demokráciát. Az Európai Unió
országaiban is természetes, hogy a szakszervezeti vezetők
országgyűlési képviselők. Szerinte az ilyen indíttatású
képviselők nemcsak a választóiknak, hanem saját
szakszervezeti tagságuknak is elszámolással tartoznak, ami
éppen a demokratizmust erősíti.

A szakszervezetek politikai részvétele ellen eddig kizárólag
az SZDSZ tiltakozott. Horn Gábor ügyvivő szerint veszélyes
folyamat indult el "pártosodásukkal", mely leginkább az
elmúlt negyven évet jellemző egyfajta látszat-népfrontra
emlékeztet, amikor "a párt és a szakszervezet" egy volt.
Mint mondotta: a probléma ott jelentkezik, hogy nem lehet tudni,
ez esetben kit képviselnek a "szakszervezetesek": a
munkavállalókat vagy egy párt érdekeit? Ki, kinek akar
"jót tenni" – a pártjának vagy tagságának?

A szakszervezetek alapfunkciója egyértelm?: képviselni és
védelmezni a munkavállalók érdekeit a munkaadókkal szemben.
Ebbe a képbe Horn Gábor szerint nem fér bele, hogy a tagjaik
által is megválasztott parlamenttel szemben lépjenek fel.
Ráadásul a szakszervezeti érdekérvényesítés feltételei
minden tekintetben adottak: működik az érdekegyeztető
tanács, az üzemi és közalkalmazotti tanácsok, s A Munka
Törvénykönyve rendelkezik a sztrájk és egyéb
munkavállalói érdekérvényesítési eszközök
szabályairól.

"Az MSZOSZ törekvései mögött egyéni érdekek állnak"
– véli ezért az ügyvivő. Majd hozzátette: ez a
politizálás csak a hivatali apparátus érdekeit tartja szem
előtt, amelynek iskolapéldája, hogy a "bányászatból csak
a bányászszakszervezet maradt meg, miközben az ágazat
jelentős részét leépítették".

Olvasson tovább: