Kereső toggle

A hruscsovi nagy ugrás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Békéscsabán járt Magyar Bálint művelődési miniszter,
aki a Heteknek nyilatkozva elmondta: a választások igazi
kérdése, hogy az MSZP abszolút többséget szerez-e – és
ezáltal növekszik az esély, hogy egypárti kormány alakuljon
Magyarországon –, vagy sem.

– A kormánykoalíción belül az utóbbi időben egyre
több feszültség keletkezett. Ön szerint mi ennek az oka?

– Az első alapvető ok, hogy olyan kérdésekben
jelentkeztek feszültségek, amelyekben a két párt között
alapvető véleményeltérés van. De hát soha nem volt titok,
hogy két eltérő hagyományú, értékrend? és tradíciójú
párt kötött koalíciót különböző programok alapján. Az
igazi kérdés az, hogy ezek a feszültségek miért nem
rendeződnek más módon, hiszen a koalíciós megállapodás
elvileg önkorlátozásra késztetheti a koalíciós partnereket.
A választások közeledtével azonban ez az önkorlátozás
egyre kevésbé működik a nagyobbik kormánypárt részéről.

– Horn Gyula kormányfő az elmúlt időben többször
is bírálta az SZDSZ-politikusok által vezetett minisztériumok
munkáját. Ön szerint helytálló ez a bírálat?

– Természetesen nem érzem annak. Nekem úgy tűnik, hogy a
miniszterelnök úr kettős látással bír a választások
közeledtével: kritikai érzéke csillog, ha SZDSZ-es
minisztériumról van szó, ez azonban az MSZP-s minisztériumok
esetében nem jellemző rá. De hát a választások
közeledtével előfordul az ilyesmi.

– A Fidesz – MPP hétvégi kongresszusán a párt
vezetői kijelentették: a választások a fiataldemokraták és
az MSZP között fognak eldőlni. Ön is így látja az
esélyeket?

– Az igazi kérdés szerintem az, hogy az MSZP abszolút
többséget szerez-e – és ezáltal növekszik az esély, hogy
egypárti kormány alakuljon Magyarországon –, vagy sem. Én
nem hiszem, hogy a Fidesz a májusi választásokon tényleges
alternatívaként jelenne meg. Bizonyos értelemben a
kongreszszusukon megfogalmazott program is ezt sugallja. Hiszen a
Fidesz a hruscsovi nagy ugrásra emlékeztető módon beígérte:
Magyarország néhány évtizeden belül utoléri
Nyugat-Európát. Az általuk említett évi 7 százalékos
növekedés bizonyos értelemben az SZDSZ által fémjelzett
eddigi liberális gazdaságpolitika elismerésének is
tekinthető. Ez a gyakran fájdalmas intézkedésekkel járó,
és bizonyos elemeiben rendkívül népszerűtlen
gazdaságpolitika eredményezte azt, hogy most 4-5 százalékos
stabil növekedés van az országban. Ezért kellett – mint
ellenzéki pártnak – ráígérnie még néhány százalékot.

Olvasson tovább:

  • Vékony jégen

    Kedden az Európai Parlament megválasztotta a CDU politikusát, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság következő elnökének. Mi vár most az Unióra és Magyarországra? Pócza Istvánt, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét és Krekó Pétert, a Political Capital ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

  • Útelágazás előtt az Európai Unió

    Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az uniós vezetők irányválasztásán múlik, hogy egy sikerperiódus vagy harcos öt év elénéz-e az ország. Ha fogadnia kellene, a Fidesz még az év vége előtt távozik a Néppártból. Interjú.

  • Banán, az lett

    Emlékszik valaki az endékás fapapucsokra? Vagy az átképzett orosztanárokra, akik egy leckével jártak előrébb az angol nyelvben, mint a diákjaik? Az Ezentúl lesz banán! címmel megjelent novelláskötetben zömében negyvenes kortárs írók fejtik ki, hogyan élték meg a rendszerváltást.