Kereső toggle

Szerethető emberek, szerethető tárgyak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon van egy páratlan, menő dizájn brand, mely egyszerre terápiás tevékenység és bevételi forrás. Ez a Miskolci Autista Alapítvány MAACRAFT nevű – igazi multifunkcionális – projektje, amely meggyőző példája annak, hogyan érdemes együtt élni az autistákkal. A projekt ötletgazdája és vezetője, Szalkai Dániel dizájner szerint csak pozitív visszajelzéseket kapnak, ugyanis az autisták sokkal többet tudnak nyújtani, ha értő és érzékeny közegbe kerülnek. A program egyik fő célja, hogy a hozzáadott értékkel bíró, magas minőségű termékek révén megváltozzon az autisták társadalmi megítélése.

Hogyan jött a szociális műhely kialakításának ötlete?

– Dizájnerként végeztem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME). Az egyetemi évek alatt találkoztam a szociális műhely és a szociális foglalkoztatás témájával. Megismerkedtem olyan külföldi programokkal, amelyek a dizájn eszközeivel segítették az ilyen védett munkahelyeket, és elhatároztam, hogy én is szeretnék ezzel foglalkozni. A személyes szál az életemben nagyon erősen hatott rám, hogy eljussak eddig az elhatározásig. Ugyanis a bátyám autizmussal él. Jól ismertem az ő közösségét és a hozzá hasonló srácok helyzetét, így az lett a célom, hogy elsősorban nekik tudjak segíteni: munkahellyel, megbecsüléssel, sikerekkel.

Akkor emiatt lett épp ez a szívügyük…

– Fontos felelősen gondolkodni kortárs társadalmi problémákról. Az autizmus is egy ilyen szociális topik, amely rendkívül sokrétű megközelítést kíván. A műhely a munka világa felől közelít. A MAACRAFT projektben amellett, hogy elfoglaltságot és munkát biztosítunk a fiataljainknak, nagyon fontos szempont az edukáció és az, hogy közelebb vigyük az emberekhez ezt a társadalmi jelenséget. Szerethető termékekkel és értékteremtő munkával.

Mikor alakult meg, és mi volt a műhely első terméke?

– 2012-ben indultunk, a projekt akkor még egy nyári workshop kereteiben működött, és még nagyon kísérletinek volt tekinthető. Akkor alakult ki az a modell, hogy tervezők, alkotó szemléletű emberek sérült munkavállalókkal készítenek szerethető tárgyakat, dizájntermékeket. Az első tárgyak ülőbútorok voltak fonott fűzvesszőből.

Hányan vannak jelenleg? Csak autisták dolgoznak itt?

– Tizennyolcan dolgozunk a műhelyben, három műhelyvezető és tizenöt munkavállaló. A többségük autizmussal él, de vannak értelmi sérült fiatalok is a kollégák között. A vezetők mind olyan szakemberek, akik ismerik az autisták világát, és tudják segíteni fiatal munkavállalóinkat.

Honnan jön a dolgozók többsége?

– A műhely melletti lakóotthonból, de van, aki Miskolc környékéről jár be. A dizájnerek, művészek és a támogatóink pedig jellemzően Budapestről.

Jelenleg milyen programok zajlanak?

– Kosárfonás, asztalos munkák, szőttesek készítése. Továbbá van egy fűszerkertünk, ahol fűszer- és gyógynövényeket termesztünk, szárítunk, csomagolunk, majd értékesítünk.

Személyre szabottan kapják a különböző munkafolyamatokat?

– Igen. Részfolyamatok vannak, mindenki azt csinálja, amiben jó. A termékek megjelenését, arányait és anyagát is ebben a szellemben alakítjuk ki.

Pontosan mi a feladatuk? Hogy képzeljünk el egy munkanapot?

– Öt napból áll egy munkahét; négy és hat órás munkanapok vannak, a vezetők pedig nyolc órában segítik a munkájukat. Változatos, egyénre szabott munkarend van, egyórás pihenőkkel.

Mennyire nehéz velük a munka?

– Inkább kihívásokkal telinek mondanám, sok anyagi, szakmai és emberi tényezővel, de azt tudom mondani, hogy a projekt a maga nemében egy egyedülálló és sikeres programmá tudott nőni. Folyamatosan fejlődünk, tanulunk és próbálunk minél több emberhez eljutni.

Igazából ez munkaterápia? Kik foglalkoznak a megváltozott munka- képességű emberekkel?

– Igen, ez munkaterápia, amely a dizájn eszközeivel élve törekszik fenntarthatóvá válni, edukálni a társadalmat, és egy pozitív képet festeni. Jellemzően gyógypedagógusok, szociális ápolók, foglalkozásvezetők fókuszálnak erre a témára, illetve olyan „szakik”, akik a munkafolyamatokat ismerik és tanítják.

Elmesélne pár érdekes és kedves sztorit?

– A srácok nagyon ragaszkodnak egymáshoz, és ha úgy van, hogy az egyikük megakad, akkor sokszor egymásnak segítenek. Ez akkor a legérdekesebb, amikor önkéntesek érkeznek hozzánk, hiszen ilyenkor a gyakorlatlan kezeknek bizony a nálunk dolgozó fiatalok tanítják be az egyes mozdulatokat.

Kik a partnereik, és hogyan értékesítik a termékeket?

– Szinte csak a hazai dizájnszcénában mozgunk, de vannak külföldi lehetőségeink is. Teljesítünk egyedi kéréseket és megrendeléseket. Itthon dizájner butikokban és konceptboltokban elérhetőek a termékeink, továbbá nagyon jól működik a webshopunk.

A piaci versenybe is beszállnak a termékeikkel?

– Egy kicsi piacon, de igen, ez az egyik fő szempont.

A bevételeket mire fordítják?

– A fiatalok bérére, fenntartási költségekre, anyagvásárlásra és a műhely fejlesztésére.

Ön magas kitüntetést kapott az autista embereknek tervezett ruhakollekciójával. Ez mit takar?

– Ez egy kísérleti projekt, amely az öltözködés – illetve az abban rejlő kommunikációs lehetőségek – felől közelíti meg, és próbálja meg lerombolni az autista és a „tipikus” embe-rek közötti határokat.

Mesélne kicsit erről is?

– Ez egy öltözékkollekció, amelynek ne-ve az, hogy Perceptual Thinkers. A kollekciót 2014 óta fejlesztgetem, azóta más tervező kollégákkal együttműködve.

Mik a jövőbeli terveik?

– A MAACRAFT-műhely esetében a folyamatos fejlődés és még több hátrányos társadalmi helyzetű munkavállaló alkalmazása. A Perceptual Thinkers-projektről pedig hamarosan többet lehet majd hallani…

 

Más nyelvet beszélők

Az autizmust megközelítőleg 70 éve ismerjük, visszatekintve azonban bizonyítható, hogy korábban is jelen volt, csak nem tudtunk róla. Az autizmust az agy veleszületett fejlődési zavara okozza, ennek hátterében döntően genetikai tényezők és részben az idegrendszert ért károsító környezeti hatások állnak. A fejlődési eltérés, különböző mértékben és formában, de mindig érinti a kölcsönös kommunikáció és a társas viselkedés területét, továbbá együtt jár a gondolkodás és a viselkedés rugalmatlanságával, valamint a környezet ingereinek eltérő észlelésével. A legújabb kutatások szerint minden századik gyermek autista vagy autisztikus tünetekkel bír.
Az autizmus spektrum zavarral élő embereket mélyrehatóan megismerni nem könnyű feladat. Többek között a kommunikáció és a szociális interakció területein sérültek, így pont azok az eszközök nem állnak a rendelkezésükre, melyeket mi minden pillanatban használunk azért, hogy értsünk és értsenek minket. Így sok esetben a biztonságos visszavonulást választják. Az autizmussal élő embert szocializációs nehézségei miatt zárkózottnak képzeljük el, olyannak, aki kedveli a magányt. Ez azonban tévedés. Az autizmussal élő emberek jelentős százaléka nagyon boldog, ha tekintetbe véve és alkalmazkodva az őt terhelő „eszköztelenséghez”, megpróbálunk közeledni hozzájuk.
Az autizmus – mai tudásunk szerint – ugyanis nem gyógyítható, élethosszig tartó, a társadalomban dinamikus mértékben növekvő fogyatékosság. Az autizmusból származó nehézségek sajátos szükségletekhez vezetnek, de képességeiknek megfelelő, személyiségüket figyelembe vevő, elfogadó környezetben, az autizmus ismeretén alapuló, az egyénre szabott pedagógiai és pszichológiai módszerekkel jelentős fejlődés és az életminőség kifejezett javulása érhető el. A családias autista lakóotthonok arra specializálódtak, hogy az állandó felügyeletre és gondozásra szoruló autista emberek igényeiknek megfelelő ellátást kapjanak. Az otthonok hosszú távú fennmaradása a felelős gondolkodású állampolgárokon is múlik! (Forrás: autisticart.hu)

 

Az Autizmus Világnapja

2007. december 18-án, az ENSZ 62/139-es határozata jelölte ki április 2-át az Autizmus Világnapjának azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrum zavarra, amely tízmilliókat érint a földön. Az Autizmus Világnapja ENSZ-határozat kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az autizmust minél szélesebb körben megismerjék a társadalmaikban.
Az autizmus világnapján a Ragyogj kéken! kampány keretében világszerte kék fényben világítanak ki ikonikus épületeket a londoni Big Bentől a New York-i
Empire State Buildingig. A kampány keretében idén második alkalommal itthon a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, valamint számos épület, többek között az Országház kupolája borult kékbe. Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek elmondta: „a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy minden hatvannyolcadik ember autizmus-diagnózist kap”. A magyarországi helyzetről nincsenek pontos adatok; azt feltételezik, hogy 20-30 ezer ember kapott ilyen diagnózist, de nagy valószínűséggel jóval többen érintettek.
Kővári Edit szerint a szociális ellátásban nagy gond, hogy sok autista felnőttnek segítségre van szüksége a mindennapokhoz, de nagyon kevés a felkészült ellátást nyújtó hely. Úgy folytatta: a köznevelésben még komolyabb ez a probléma, mert iskolába kötelező járniuk a gyerekeknek.
Kitért arra is, hogy az egészségügyben dolgozók sokszor nem tudják, hogyan kellene megvizsgálni egy autista embert. Mivel az autisták nehezebben értetik meg magukat, sokszor nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Az autista embereknél a környezet is sokszor feladja a próbálkozást, és sokan közülük ezért eltávolodnak a társadalomtól, „a négy fal között élik az életüket” – mondta a szervezet elnöke.
Kővári Edit hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte a szakpolitika látja ezt a problémát, és tesz is lépéseket, csak gyorsabban kellene haladni. Jelezte, bár van szakirányú képzés, fontos lenne, hogy több legyen, és még évek kellenek, míg elég képzett szakember lesz.
Az idén a világnap alkalmából 30 településen 63 eseményt tartottak, többek között  a hagyományos kék sétát a fővárosban.
A kormány elkötelezett az autizmussal élők segítése iránt, kiemelt figyelmet fordít a támogatásukra – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága az autizmus világnapján az MTI-vel. A közleményben hangsúlyozták, hogy az autizmus nemcsak az érintettek és családjuk, hanem az egész társadalom ügye. Azt írták: a kormány kiemelt figyelmet fordít az autisták támogatására, a szükséges szolgáltatások biztosítására, és „azon dolgozik, hogy ne maradjanak magukra nehézségeikkel és kérdéseikkel”.
A kormány minden olyan kezdeményezést támogat, amely azt segíti, hogy ne kerüljenek elszigeteltségbe sem az autista gyereket nevelő családok, sem az autista felnőttek, hanem befogadó közösségekre találjanak, és szakmai segítséget kapjanak – olvasható a közleményben.
Kiemelték: az államtitkárság komolyan veszi a „semmit rólunk nélkülünk” elv alkalmazását, ezért intenzív párbeszédre törekszik a fogyatékosságügy területén a szakmai szervezetekkel, a civil szervezetekkel, a fenntartókkal és az érintettek képviselőivel. (Munkatársunktól)

Olvasson tovább: