Kereső toggle

Aki a virágot szereti…

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kertekben és a természetben sokkal több ehető, finom, fűszeres illatú virág van, mint gondolnánk! A kilencvenes évektől hazánkban is újjáéledt a több évezredes hagyomány, és a virágok „elindultak”, hogy visszahódítsák a konyhát. Csakhogy sokak számára még mindig furcsa lehet a virágok fogyasztása, ezért kedvcsinálónak az ehető virágok honi szakértőjét, Halmos Mónika gasztrobotanikust, számos szakácskönyv szerzőjét kérdeztük, aki szerint, ha újragondoljuk a konyhakertünket, könnyen lehet, hogy a legfinomabb hozzávalókat rejti.

Mikor és hogy derült ki, hogy nemcsak szebb, hanem finomabb is a virágoktól az étel?

– Mindig is izgatott az ehető vadnövények és az ehető virágok világa. Izgalmas, különleges szeglete ez a gasztronómiánknak. Gyűjtögettem a recepteket, és 1999-ben összegyűlt az első könyvre való anyag. A maga nemében egyedül­álló mű született, a hazai ehető virágokat felsorakoztatva. Ekkor indult útjára az a kis ehető virágos „misszióm”, amelynek keretében előadásokon, kóstolókon, workshop­okon ismertetem meg az érdeklődőkkel és a vendég­-látós szakemberekkel a virágokban rejlő élvezeti értéket. Talán nem szerénytelenség azt állítanom, hogy ennek köszönhető, hogy mára teret nyertek a virágok, és az emberek már nem néznek furcsa szemekkel, ha egy-egy szirom megjelenik a tányéron, sőt!

Egyébként nagyon régi hagyománya van a virágok fogyasztásának: szakácskönyveket, régi leírásokat, regényeket bújtam, hogy minél több történelmi információt szerezzek. És aztán jött a próba, hiszen anélkül semmit sem szabad továbbadni. Elkészült a kísérleti kertünk sok évvel ezelőtt, ahol egy speciális növénytársításban, biokörülmények között nőnek a virágok. És készülnek az ételek, hogy mindent megkóstoljunk, és kivesézzük, miért jó, mitől lehetne még finomabb.

Mi a legfontosabb, amit tudhatunk az ehető virágokról? Milyen kedvező élettani hatásokkal bírnak?

– Mivel étkezési célra csak biokörülmények között, vegyszerek nélkül nevelt virágokat lehet felhasználni, így a virág egy zöld élelmiszer. Egy részük egyben gyógynövény is, így azok hatásáról bőséges irodalom lelhető fel. Egyébként ízükért, látványukért mint élvezeti cikket érdemes fogyasztani.

Fogyasztásukkor ugyanazokat a szempontokat érdemes figyelembe venni, mint például a gombánál? Azt szedjük, ami ehető, szép és jóízű?

– Igen, meg kell tanulni, mint a gombaismeretet, melyik virág ehető, melyik nem. Mert vannak mérgező növények, védett növények, és olyanok is, amelyek ugyan nem mérgezőek, de kifejezetten rossz ízűek. És itt éppen az élvezeti érték az, ami a virágokat a csúcsgasztronómia kelléktárába sorolhatja.

Melyek a legismertebb ehető virágok?

– Az ibolyát, a rózsát, a levendulát talán ma már senkinek sem kell bemutatni. Az ibolya különös jelentősége, hogy Erzsébet királynéhoz köthető a legtöbb recept, ezért jelent meg az arisztokratikus konyhákban. De emellett a vidéki, paraszti kertekben is ott volt, ott van: így hódított teret az egészségtudatosok vagy éppen a reformétkezést folytatók étrendjében. A rózsa fogyasztása az ókorig vezethető vissza, nemcsak a kertek és az ünnepek „örök virága”, de számtalan elkészítési módja ismert. Éppen azért, mert annyi formában, színben, ízben létezik, és hosszú hónapokig hozzáférhető. Nekem a kedvencem, mert annyira bájos és finoman simul szinte minden alapanyaghoz. Elképesztően finom ízeket lehet kihozni belőle! A levendula néhány éve robbant be a köztudatba, azóta májustól egyfajta levendulaőrület veszi kezdetét. Nem véletlen, mert a színe, a tartóssága és a hosszú eltarthatósága emeli különös fűszerrangra. Vigyázni kell azonban a használatával, a legfontosabb: a mérték. Legyünk vele inkább fukarak, mintsem szappanízű desszertkölteménnyel lepjünk meg valakit!

Ha már itt tartunk: hazánk első, általad írt le­ven­dulás szakácskönyve igazi sikerkönyv lett…

– A levendula hálás téma. És mivel ez volt az első ilyen jellegű összefoglaló mű, sikerre számítottam. Az első könyvem ebben a témában 1999-ben jelent meg, az azóta eltelt évek a levendula malmára hajtották a vizet. Igen, bejött ez a könyv, ahogyan a könyvhöz kötődő Levendulabolondulás című órám is a Chefparádé Főzőiskolában. Azóta sok más mellett megszületett a Levendula 2.0, egészen ínyenc receptekkel már haladók számára.

A többi virágnál is fontos, hogy kis mennyiséget használjunk belőlük?

– Virágtúladagolástól még senki sem lett rosszul tudomásom szerint. Mivel a termesztés vagy gyűjtés sem egyszerű, így ritkán kerül nagy mennyiség belőle a konyhába. És mivel nem is ezzel kell jóllakni, ez csak a „gyémánt” az ételkreációkban, így kicsi az esély, hogy bárki is túl sokat egyen belőle.

Melyek a különleges, kevésbé ismert ehető virágok?

– Az egynyári virágok széles választékot kínálnak: a körömvirág, amely ismert gyógynövény, és régen a szegények sáfrányának tartották. A bársonyvirág, amely egy gyöngéden kesernyés fűszer, az illatos fehér petúnia, amelyet bundában süthetünk, és így élvezhetjük a közepében rejlő édes nektárt. A nyári szegfűk, a vadárvácskák, a sásliliom, a dália… felsorolni is lehetetlen, hány olyan virág díszlik a kertben, amiről nem is gondolnánk, hogy a tányérunkon végezheti!

És melyek a mérgező virágok, melyet semmiképp se szakítsunk le?

– Sok mérgező és sok védett növény van. Lehet ezeknek gyönyörű, kívánatos viráguk is. Aki szeretne elmélyedni ebben a tudományban, meg kell tanulnia, melyik virág ehető, melyiket kell mindenképpen meghagyni a szem élvezetének. Nem szeretek riogatni senkit sem, inkább arra sarkallni: ha szeretne virágokat enni, vesse bele magát, ismerje meg az ehetőeket! Mégpedig hiteles forrásból! Sajnos, az interneten az utóbbi időben rengeteg álhír és álinformáció terjed ebben a témában is. Éppen ezért fogadjuk ezeket fenntartással. Jómagam sok kérdést kapok, szívesen válaszolok mindenkinek, segítek, ahol tudok. De szeretném kérni mindenkitől: azért, mert „azt írták a neten, hogy a sárgavirág szörp finom”, azért nézzünk utána, ki, honnan, miért írta – nagy bajok is lehetnek, ha nem hiteles forrást követünk!

Hogy lehet saját fejlesztésű ehetővirágos kertünk?

– Ha megismertük, milyen virágok ehetőek, lehet, hogy ezek már eddig is ott virítottak a kertben, csak nem tudtuk róluk, hogy mire jók azon kívül, hogy a vázába tesszük. Ültethetünk is ilyen virágokat: ezért alkottuk meg tavaly egy kertész barátommal az ehető virágok kertbe és balkonra való magkeverékét. Ezek egész szezonra biztosítanak friss és változatos virágokat. A balkon mix 4-5 balkonládára elegendő magot tartalmaz, alacsony, zömök növények, amelyek ott viríthatnak a konyhaablakban, hogy egy lépést se kelljen tenni, ha a salátára egy sarkantyúkát szeretnénk biggyeszteni.

A gyakorlatban miként képzeljük el mindezt? Itt is fontos a megfelelő növénytársítás?

– Az ehető virágok neveléséhez természetes körülmények az ideálisak. A növényvédelem az egyik sarkalatos pont, legfőképp a rózsáknál. Segítségükre lehet egy megfelelő növénytársítás: például a rózsa-levendula-körömvirág egy tökéletes hármas. A növényi tápoldatok, permetlevek is hasznosak – azt hiszem, aki ehető virágokat gondol nevelni a kertjében, amúgy is „zöldfejű”, tehát nem esik nehezére a természetközeli körülmények biztosítása.

Úgy tudom a kandírozás az egyik legismertebb felhasználási módja a virágszirmoknak. Ezzel meg lehet próbálkozni házilag is?

– Igen, az ehető virágok legelterjedtebb felhasználása a kandírozott virágok készítése. Legismertebb az ibolya és a rózsa, és ezeket otthon, egyszerű eszközökkel, bárki elkészítheti. Fontos, hogy a tojásfehérjével lekent és több réteg cukorral borított virágokat teljesen szárítsuk meg, így lehet biztosítani, hogy még hetek múlva is jóízű csemegében legyen részünk.

Mi mindent készíthetünk még belőlük?

– Szinte mindent. Szörpöt, lekvárt, süteményt, tölthetjük húsba, tortakrémbe, tehetjük pástétomba és salátába – minden virág másra és máshogyan jó.

A virágkonyha nevű blogodat milyen céllal indítottad el? Mik az eddigi tapasztalataid?

– A blog aktuálisan hívja fel egy-egy virágra és felhasználására a figyelmet. És nagyon fontos élelmiszerbiztonsági kérdéseket válaszol meg – mert ennek nagyon nagy szükségét érzem. Sokan olvassák, és kapok visszajelzéseket, nemegyszer elküldik az elkészült virágos finomság fotóját is. Néhány hete becsöngetett egy hölgy, egy hűséges olvasóm, és egy nagy tálca levendulás muffint hozott, amit a saját maga által nevelt apró orchideavirágokkal díszített. Nagyon meglepett, és hihetetlenül jólesett!

Gondolom, a továbbiakban is tele vagy virágos ötletekkel, tervekkel…

– Olyan sok tervem van, amire két élet sem volna elég. Idén szeretnénk felújítani a fotóműtermünket, közben két új könyvünkön dolgozunk (karácsonyra kerülnek majd a boltokba…). Szeretném, ha nemsokára megnyithatnánk a bemutatókertünket. De az álmok közül még nem vetettem el a Virágkastélyt virágos teaházzal, sütizős könyvtárral, rózsalugassal, levendulalabirintussal, izgalmas ágyásokkal, amelyekben csupa ehető zöldség, virág, fűszer- és vadnövény kínálja magát, hársfákkal és kis mesevasúttal…

 

Névjegy

Halmos Mónika gasztrobotanikus, gasztronómiai szakíró, az ehető virágok szakértője. Több mint 80 szakácskönyv szerzője, rendszeresen publikál különféle print és online magazinokban. Receptjeit és élvezetes írásait olvashatjuk többek közt a Kertbarát magazin, A mi erdőnk magazin, a Herbáció, az Aromatika magazin oldalain, a life.hu, a pannonhirnök.com vagy az Origo Táfelspicc rovatában. Több könyve jelent meg német nyelvterületen, így rendszeres résztvevője németországi és ausztriai gasztronómiai fesztiválok színpadainak. Kóstolóprogramjain, work­shopjain és főzőtanfolyamain a résztvevők megismerhetik különleges, természetesen virágos világát.

 

„Örökzöld” levendulás keksz

Hozzávalók: 23 dkg liszt, 1 kiskanál sütőpor, csipetnyi só, 15 dkg vaj, 10 dkg levendulás cukor, 1 tojás
Elkészítés: A lisztet a sütőporral, csipetnyi sóval és a megőrölt levendulás cukorral elvegyítjük. Hozzáadjuk a puha vajat, az egész tojást, és alaposan összedolgozzuk. A tésztát fóliába csomagolva néhány órára hidegre tesszük. Azután lisztezett deszkán 2-3 mm vastagra nyújtjuk, és kedvünk szerinti formákat szúrunk ki belőle. A kis tésztadarabokat sütőpapírral borított tepsire sorakoztatjuk, és előmelegített sütőben 8-10 perc alatt szép világosra sütjük. Meghinthetjük levendulás porcukorral is. Ez a keksz egyszerűen elkészíthető, sokáig eltartható, ha tettünk el levendulás cukrot, bármikor megsüthető, és mindig sikert arathatunk vele, még azok körében is, akik nem túlságosan vonzódnak a levendulához!

Olvasson tovább:

  • Hollywood komponistája - John Williams 85 éves

    Pár hete ünnepelte 85. születésnapját az 5 Oscarral és 50 jelöléssel bíró John Williams, akit a díjak és jelölések számában csak Walt Disney előzött meg a valaha élt filmes alkotók közül.
  • Henry Ford, a korszakváltó

    Hetven évvel ezelőtt halt meg Henry Ford, aki a legendássá vált T-modellel „négy kerékre ültette” Amerikát. A Bádog Böskének (Tin Lizzy) is becézett népautóból, amelynek tervezője a makói származású Galamb József volt, több mint 15 milliót adtak el.
  • Az önkéntes száműzött

    „Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot.