Kereső toggle

A kocka el van vetve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Valószínűleg nincs olyan magyar ember, aki ne hallotta volna ifj. Rubik Ernő nevét. A Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező és feltaláló azonban maga sem gondolta 1974-ben, hogy a térbeli szemléltetésnek induló eszköz rövid idő alatt hatalmas sikert fog hozni számára. A világhírű Rubik-kocka feltalálója 2014-ben ünnepelheti 70. születésnapját és a hírnevet hozó kocka feltalálásának 40. évfordulóját. A jeles évforduló alkalmából március végén José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is személyesen gratulált munkásságához, melynek a magyar kormány 2014-ben egy Rubik-kocka formájú múzeummal kíván emléket állítani Budapesten.

Az egyik legismertebb hungarikumnak tartott kockáról a találkozón az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Ez az időtlen játék a világ minden részén az európai zsenialitás ikonikus szimbóluma lett. A Rubik-kocka a zavarba ejtő komplexitás, a győzedelmes intelligencia, a kreativitás és az innováció végső metaforája.” A kreativitás valóban Rubik Ernő ars poeticájának tekinthető, de a világhírnév és a siker nem volt magától értetődő. Olyannyira, hogy még Rubik számára is meglepetést okozott, különösen, hogy negyven év után sem múlt el az érdeklődés találmánya iránt.

Ifj. Rubik Ernő 1944. július 13-án Budapesten született, s már édesapja számára sem volt ismeretlen a feltalálói pálya. Az idősebb Rubik Ernő először gépészmérnök, majd pilóta lett, végül a legismertebb magyar repülőgép-tervezőként vált ismertté, munkásságáért 1963-ban Kossuth-díjat kapott. Fia is a műszaki pálya felé vonzódott, először a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzett 1967-ben építészmérnökként, majd 1971-ben elvégezte az Iparművészeti Főiskolát is, ahol szobrászatot, majd építészetet tanult. A párhuzamos sikerek sokoldalú tehetségének köszönhetően egész pályafutását végigkísérték, 1968 és 1975 között építésztervezőként dolgozott, mellette 1970-től 1988-ig az Iparművészeti Főiskola tanársegédje, majd adjunktusa, végül docense lett.

1974 tavaszán térbeli szemléltetőeszköznek szánva született meg az első, 2 × 2 × 2-es kocka, mely ekkor még nem volt működőképes. A problémát a kocka egybeszerkesztése okozta, ugyanis mindhárom tengelye körül elforgathatóvá kellett tenni. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de egy idő után a gumiszalagok elszakadtak. Kísérletezett mágnesekkel is, így viszont könnyen szétesett a kocka. A problémát végül a kocka elemeinek megfelelő alakúra faragása oldotta meg. A kockák mozgásának megfigyeléséhez különböző színekkel jelölte meg az oldalakat. Erre különösen nagy figyelmet fordított, a két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböztek: a fehérrel átellenesen a sárga, a pirossal a narancssárga, a kékkel a zöld szín szerepelt. Saját bevallása szerint csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak az eredeti célra alkalmas (térbeli mozgások szemléltetésére), hanem egyben jó játék, ennél fogva értékesíthető is.

A felismerést követően 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, és a Politechnika nevű cégnek átadta belföldi értékesítésre a terméket. A sikerhez vezető út azonban a szocializmus idején sem volt könnyű; az értékesítéssel megbízott cég először nem vette komolyan a találmányt, 1975 végén is csak kemény tárgyalások árán tudta elérni, hogy komolyan foglalkozzanak vele. Az Országos Pedagógiai Intézet szintén elutasította szemléltetőeszközként való gyártását, a játékszabadalmat is csak 1977-ben kapta meg. Az első évek kitartó harcát követően azonban megtört a jég, és még ennek az évnek a végén megjelentek hazánkban az első Rubik-kockák, eredetileg Bűvös kocka néven.

A 12 ezer induló darabszám után rövidesen a BNV nevű expón a nagyközönség számára is bemutatták, és a Kulturális Minisztérium Nívódíját is elnyerte. A külföldi terjesztés is csak több kísérlet után sikerült, de a nürnbergi játékvásáron talált támogatók révén a kocka végül elindult világkörüli hódító útjára is. A gyártás 1979 végén teljes erővel beindult, és megszületett az első cikk Hatoldalú varázslat címmel, mely a pontos variációs lehetőségek számát is tartalmazta. A kocka el lett vetve, és három év leforgása alatt csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darab új kockát hozott: ennyit adtak el belőle itthon, vagyis minden tizedik embernek volt Rubik-kockája! A Rubik nevet 1980-ban kapta meg a kocka, mely egyben védjegyet és formavédelmet is jelentett. Ebben az évben már tizenhat országba jutott el, és népszerűsége folyamatosan nőtt. Kezdetben a feltaláló külföldi útjait nem nézték jó szemmel, A bűvös kocka című könyv megjelenését is letiltották 1981-ig, mivel féltek, hogy a könyvben levő megoldások az eladás visszaesését eredményezik. A félelmekkel ellentétben bestseller lett, és évekig ott is maradt. Rubik Ernő közben a játékpiac „mesterévé” válik, 1982-től az „…És játék” című lap főszerkesztőjeként is dolgozik.

A kirobbanó hazai sikerből rövid idő alatt világsiker lett, de a nagy ütemű eladások miatt a kocka gyártása nehézségekbe ütközött. A gyártókapacitások gyors iramban való fejlesztése és komoly állami hitelnyújtás mellett évente milliós darabszámban sikerült eladni, több országban is „Az év játéka” lett. A gyártó azonban a megrendeléseknek így is csak a negyedét tudta kiszolgálni, ami elképesztő mértékben kedvezett a hamisítóknak. Az időközben megakadt fejlesztések miatti kiesést végül több mint másfél millió „távol-keleti” kocka felvásárlásával próbálja pótolni a cég, miközben megvádolja a feltalálót illegális külkereskedelmi tevékenységgel. Végül a turpisság kiderül, a gyártó elesik a külföldi értékesítés kiszolgálásától, és rövidesen lehúzhatja a rolót. A Rubik-kocka sikerét azonban már ez sem tudja megállítani, a mai napig évente közel 10 millió darabot értékesítenek belőle világszerte. A Rubik-kocka iránti óriási lelkesedést mutatja, hogy 1982. június 2-án Budapesten megrendezik az I. Rubik-kocka világbajnokságot, 19 ország részvételével. 1983-ban Rubik újabb logikai játékokat is tervez, melyek szintén gyártásra kerülnek. A szocializmus közismert játékaivá válik a Kígyójáték, a Karikavarázs és a Bábel-torony is, de a Rubik-kocka sikerét egyik sem éri el. A feltaláló a kockával keresett pénzét három alapítványba fekteti, melyeket a tehetséges feltalálók, illetve találmányok megsegítése céljából hoz létre 1982 és 1988 között.

Az elismerések 1981-től sorra érkeznek, itthon megkapja az Év embere címet, a New York-i Museum of Modern Art (Modern Művészet Múzeuma) a kockát felveszi az építészeti és design gyűjteményébe. 1987-ben kinevezik címzetes egyetemi tanárrá, 1990-ben a Magyar Mérnökakadémia elnökévé választják, később ugyanitt tiszteletbeli elnök. 1995-ben életművéért Gábor Dénes-díjjal tüntetik ki. A feltaláló 1983 óta a Rubik Stúdió vezetője, jelenleg szoftver- és építészeti témákkal, valamint számítógépes játékok készítésével foglalkozik. Egyik legutóbbi, nagy édeklődést kiváltó fejlesztése a Rubik 360 nevű, gömb formájú logikai játék.

Magát a játékot mindmáig többnek tekinti a szórakozásnál és a tanulásnál is, a kreativitást egy alapvető emberi tulajdonságnak látja, szavai szerint „az ember élete során az óvoda a legkreatívabb”, majd ez egyre jobban ellaposodik. Személyes hitvallása szerint „az élet minden területén lehet és kell is kreatívnak lenni”. Az életének 70. évét betöltő feltaláló ennek igyekszik is eleget tenni, folyamatosan fejleszti játékait, valamint továbbra is élénk figyelemmel kíséri a fiatal tehetségeket. 2013-ban a magyar kormány felkérésére hozzájárult, hogy Rubik-kocka formájú múzeumot hozzanak létre Budapesten a magyar szellemi teljesítmények bemutatására, melyet a tervek szerint 2014-ben, a munkásságát megkoronázó 40. évfordulón kezdenek el építeni.

Rekordok

A kocka kirakásának sportszerű megmérettetése világszerte nagy sikernek örvend, a különféle kockák, sőt a Megaminx, a Pyraminx, továbbá a Rubik óra és térbeli formák kirakása mellett a vakon, az egy kézzel, sőt a lábbal kirakás kategóriájában is versenyezni lehet. A 3 × 3-as kockakirakás világrekordját Mats Valk tartja, aki 2013-ban 5,55 másodperc alatt rakta ki a kockát. A 2013. évi Rubik-kocka világbajnokságot a 17 éves ausztrál Feliks Zemdegs nyerte meg 7,36 másodperccel, a vakon történő kirakásban a magyar csapat tagja, Endrey Marcell valamennyi kategóriában győzött (az 5 × 5-ös kockával világcsúcsot is felállított). A kocka kirakásának rekordját Lego-robotokkal is igyekeznek felállítani, melyeket okostelefonra írt applikációval irányítva, előre programozott kockakirakó algoritmusok futtatására alkottak meg. A jelenleg ismert leggyorsabb szerkezet a brit CubeStormer 3, a 2014. március 15-én közzétett legfrissebb adat alapján 3,253 másodperc alatt rakja ki a Rubik-kockát, ezzel Guinness-rekordot állítva fel.

A kocka és Isten száma

A Rubik-kocka (másként Bűvös kocka) mechanikus, egyéni logikai játék. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül, a forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A rendszertelen forgatással az oldalak színösszeállítása összekeverhető. A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek. Az összetettsége miatt összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle (leírva: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer; kb. 4,3·1019) eltérő állás hozható létre. A matematikusokat kezdettől foglalkoztatta, hány forgatásból lehet kirakni a Rubik-kockát bármilyen összekevert állásból. Az ehhez szükséges algoritmus legkisebb számát Isten számának nevezték el, mely 2010-ben már csak 20 volt. A matematikai számítások szépséghibája azonban, hogy azt nem tudjuk meg általuk, pontosan melyik 20 forgatással érhető el a kívánt állapot.

Olvasson tovább: