Kereső toggle

Miszter Rajzfilm

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

John Halas (1912-1995) idén lenne 101 éves. A hosszú karriert befutott rajzfilmrendezőt, grafikust, filmproducert, forgatókönyvírót és szakírót sokáig igen találóan Miszter Rajzfilm-ként aposztrofálták a magyar sajtóban. A kis hazai trükkfilmkészítéssel kísérletező műhelyekből induló Halász János Nagy-Britannia első, legnagyobb rajzfilmgyárát teremtette meg, ahol többek közt megelevenedett a világsikert aratott Állatfarm is.

Halász János 1912-ben Erzsébetfalván született, egy félig zsidó család hetedik gyermekeként. Édesapja újságíró, édesanyja pedig balerina volt. A grafika már igen fiatalon az érdeklődése középpontjába került. 16 évesen reklámgrafikával és plakátkészítéssel foglalkozott a Marczinák-féle Hunnia Műhelyben, Pál György (George Pal) oldalán, aki később a bábfilmkészítés világhírű mestere lett. Dolgozott a Bauhaus hazai nagy képviselője, Moholy-Nagy László mellett is, a weimari eredetű mozgalom nagy hatást gyakorolt rá. Halász emellett az Est-lapok illusztrátora volt. Otthagyva a lapot, egy évet dolgozott Párizsban, ahol megismerkedik a tű-animációval. Az ambiciózus fiatalember Párizsból hazatérve a Bortnyik Sándor-féle grafikus iskola hallgatója, később az alapító asszisztense és egyben technikusa lett.

A rajzfilmkészítés hajnalán még kevesen értettek ahhoz, hogy statikus képekből mozgó képeket állítsanak elő. Az animációban már ekkor kétségkívül Halász volt a legjobb. A Bauhaus szellemében működő műhelyben épp a trükkfilm (azaz mai néven animáció) előállításával kísérleteztek, tanulmányozták a mozgás és rajz dinamikáját, modern tipográfiát és reklámművészetet tanultak. Itt kötött örök barátságot Macskássy Gyulával (később rajzfilmrendező, a hazai rajzfilm atyja), akivel 1932-ben megalapították saját műhelyüket, a Coloritont a Bajza utcában. Harmadikként csatlakozott hozzájuk Kassowitz Félix (későbbi karikaturista). Ő volt az ötletgazda, Macskássy a rajzoló, Halász pedig a felvevő, így nagyszerű munkamegosztás jött létre a három lelkes fiatal közt. Többnyire a dohányipar számára készítettek animációs reklámfilmeket. Ezeket ma a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a National Film Board (Kanada) őrzi. A műhelyt hazánk első rajzfilmstúdiójaként tartja számon a szakirodalom.

A kétéves gyümölcsöző munkát követően Halász János egy kisfilmje kapcsán Londonban kap megbízatást. Itt készítette el a fenti film alapján a Liszt Ferenc gyerekkorát feldolgozó Muzsikus (Music Man, 1938) című 10 perces filmet, amely az első technicolor eljárással (a könnyen másolható színes film prototípusa) készült film a szigetországban. A film rendezése közben ismerkedett meg későbbi feleségével, az ígéretes tehetségű rajzoló és divattervező Joy Batchelorral, akit a film rajzolásához vettek fel. Az ifjú hölgy művészi érzékenysége, kiváló rajztehetsége és Halász nagyszerű rendezői-forgatókönyvírói ambícióinak ötvözete örökre szóló munkakapcsolatot szült a fiatalok között és termékeny jövőt vetített előre. A film elkészültével Budapesten képzelték el éle-tüket, azonban a politika közbeszólt. 1939-ben Magyarországon a zsidóüldözés miatt nem volt kedvező a helyzet a letelepedésre.

A fiatal pár visszaköltözött Londonba, ahol 1940-ben házasságot kötöttek. Még ugyanebben az évben megalapították saját filmstúdiójukat, a Halas and Batchelor Cartoonst. A kezdeti években a reklámfilmek mellett a stúdió fellendülését igazán az állami megrendelések okozták. Összesen körülbelül hetven darab népnevelő és háborús propagandafilmet készítettek a második világháború alatt, minisztériumi kérésre.

A témát illetően rendkívül sokrétűek voltak: a kertműveléstől, mint hasznos időtöltéstől kezdve, hulladék-újrahasznosításon (Dustbin parade) és a győzni akaráson át a tengeralattjárók irányításáig bezárólag mindenféle tárgykört felölelt. Az egyik legismertebb ezek közül talán a négyrészes Abu, a kis arab története, aki szembeszáll a náci propagandával. Az animáció óriási előnye, hogy humoros képkockákat használ a szájbarágás helyett. Megnevettet a különféle vizuális gegeken keresztül, közben a néző elraktározza az emlékezetében az így átadott tudásanyagot. Ezért is alkalmazták előszeretettel propagandacélokra a műfajt. Halász mindig az egyetemes béke híve volt, nehéz szívvel készítette a háborús propagandafilmeket. Egész életében megőrizte Magyarországhoz való kötődését.

A nagy sikerek azonban a háború után következtek. Első híresebb filmjük a Bűvös Vászon (Magic Canvas, 1947), amivel meghódították az amerikai piacot is. Halas belépője a művészfilmek világába a Brit Fesztiválon érkezett el, mikor a Brit Filmintézettel közösen elkészítette a The Poet and Painter

(A Költő és a Festő) sorozatot 1951-ben. Ebben olyan költemények adaptációi voltak, mint Shakespeare Tavasz és Tél-je, vagy mint William Cowpertől a John Gilpin.

A legnagyobb löketet a világhír felé a George Orwell-féle politikai szatíra, az Állatfarm (Animal Farm), Európa első egész estés (70 perces) rajzfilmje adta 1954-ben. Történet a két dörzsölt malacról, Napóleonról és Hógolyóról – akik forradalmat indítanak a zsarnok Jones farmer ellen, csak hogy utána maguk lehessenek a diktátorok – készült rajzfilm bájosan animált karakterei sokkal inkább emlékeztetnek a Disney-től megszokott tanyasi állatkákra, minthogy valami eredeti művészi értelmezések lennének. Talán azért, hogy jobban eladhatóak legyenek a közönségnek, mely inkább rá volt hangolódva a Dumbo és a Három Kismalac cuki képvilágára, mintsem egy Searle vagy Steadman-féle élesen ironikus stílusra. Mindenesetre az eredeti történettel ellentétben a mindig optimista Halász a jók győzelmével zárja a történetet, mondván, hogy a gyerekek nem mehetnek szomorúan haza a moziból. A rajzfilm készítése során megötszöröződött a stúdió személyzete, összesen több mint százan készítették a filmet. Így Nyugat-Európa legnagyobb animációs stúdiójává nőtt a Halas & Batchelor.

Halas, a mindig friss elme folyton új távlatokat nyitott meg az animáció előtt. 1953 3D-s őrülete inspirálta őt az első brit térhatású rajzfilm, a Bagoly és Cica (The Owl and The Pussycat) elkészítésére. Nevéhez fűződik az első bábfilm (Szobor a hajó orrán – The Figure Head, 1953) az első rajzfilm-opera (Ruddigore, 1964), az első komputeranimációs film (Dilemma 1981), és elkészítették az első lézerfilmet is (A világ fényei – Lights of the World, 1989). Halas az első brit animátor, aki belépett a TV képernyőre a 6 epizódos Habatales című sorozattal (1956), melyet a híres Foo-Foo követett (1960). Egy sor filmjével a kritikai gondolkodást kívánta serkenteni a nézőben, ilyen például az 1963-ban animációs Oscar-díjra jelölt Autománia 2000 című műve, melyben a szűklátókörű embert ismerhetjük meg, aki nem számol a civilizáció negatív következményeivel.

A Stúdió több mint fél évszázadon át működött, körülbelül 2500 animáció született itt, amely rekordnak számít Nagy-Britanniában. Később a Halas & Batchelort eladták, és főként az oktatásra fektették a hangsúlyt az Education Film Center élén, ahol számos tudományos és dokumentumfilm született. Halas nem csupán alkotó volt, mindig kutatója, tanulmányozója volt a műfajnak, két iskolát működtetett animátorok számára, valamint számos szakkönyvet írt a témában. John Halas az ASIFA (Animátorok Nemzetközi Társulata) alapítója és elnöke. A szakma mellett prominens személyek is méltányolták tehetségét, munkásságát. 1972-ben Erzsébet királynő nemesi címet adományozott neki (Order of the British Empire, OBE), de nagyra becsülte munkáját W. Churchill is. 1989-ben Anny Award-díjat kapott Hollywoodban, (az Oscar-díj animációs változata) a nemzetközi szakma elismerése jeléül. 1990-ben a Zágrábi Nemzetközi Rajzfilm Fesztiválon Életműdíjat kapott, 1992-ben pedig a Pro Cultura Hungarica elismerést kapta hazánktól.

Olvasson tovább: