Kereső toggle

Ide még Micimackó is betérne

A százkönyves Pagony

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Van egy hely, ahol a gyermekeket is nagyra becsülik! A Pozsonyi Pagony könyvesbolt ajtaján a gyerkőcök vidáman, hónuk alatt vagy egy tucat könyvvel lépnek ki. De vannak, akik diafilmvetítésre, felolvasóestre vagy rajzolós-festős zsúrra gyűlnek itt össze. A könyvesbolt tulajdonosa, Kovács Eszter nagy bátorsággal indította el vállalkozását a magyar könyvek legnagyobb forgalmazójaként. A sikerükről, a gyerekek képzeletvilágáról, és természetesen trendi könyveikről kérdeztük.

Mikor alakult, és hogyan indult a Pozsonyi Pagony könyvesbolt?

– Most már több mint tíz éve, 2001-ben alakult a bolt, három baráti házaspár alapította, nagyrészt bölcsész végzettséggel – mai fejemmel nem is igazán értem, hogy mertünk ebbe belevágni. De szerencsére belevágtunk! Először gyerekkönyvkiadót szerettünk volna létrehozni, erről akkor többen lebeszéltek, de nem kellett hozzá egy év sem, és a bolt után a könyvkiadásba is belefogtunk. Mára már – remélem legalábbis –, ha gyerekkönyvkiadásról beszélünk, a Pagony név megkerülhetetlen. A bolt persze továbbra is fontos, nagyon sok programunk van, és ma is az az alapelvünk, hogy a Pagony ne csak egy bolt legyen, hanem egy hely, ahol jó lenni, a szülőnek is, a gyerekeknek is, és a gyerekkönyves szakmának is otthonául szolgálhat.

A híres Micimackó című könyv adta az ihletet a könyvesbolt névadásához?

– Igen, mindenképp szerettünk volna gyerekirodalmi vonatkozást, a Micimackó pedig igazán egy gyerekirodalmi klasszikus – másfelől a Pagony jelentése is azt sugallja, amilyen a bolt: egy nyugodt kis hely, egy kis tisztás az erdő sűrűjében, ahol jó megpihenni.

A nagy könyváruházak megjelenése a könyvpiacon milyen mértékben érintette a Pagony könyvesboltot? Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük?

– Amikor a Pagony alakult, már akkor is voltak nagy könyváruházak – igazából mi pont azért hoztuk létre a Pagonyt, mert az összes nagyáruházban mostoha sorsa volt a gyerekkönyveknek, általában a leghátsó, legeldugottabb sarok jutott nekik. Mi pedig előtérbe helyeztük a gyerekirodalmat. Másfelől egy kis bolt nyilván más előnyökkel is tud szolgálni – közvetlenebb a kapcsolat a vevőkkel, sok törzsvevő van, lehet beszélgetni a könyvekről, a gyerekek nyugodtan tudnak játszani, jobban ki tudjuk emelni azokat a könyveket, amiket mi magas minőségűnek gondolunk. Ráadásul a könyvek fix árasok, vagyis árverseny sem igazán van, úgyhogy nekünk ebből a szempontból nincs panaszra okunk. Nyilván egy nagyobb boltban nagyobb a forgalom is, de a Pagony nem erre lett kitalálva, itt fontos a személyes kapcsolat.

Miben tér el a Pozsonyi könyvesbolt a hagyományos könyvesboltoktól?

– Amikor megalakult a Pagony, nem volt több gyerekkönyvesbolt az országban. Azóta szerencsére elterjedt ez a műfaj, és nagyon sok, speciális kínálattal rendelkező független kis könyvesbolt nyílt. Ezeknek a kis boltoknak más a feladatuk, mint a nagyoknak, speciálisabb közönséget szolgálnak ki, és mindegyikre jellemző, hogy kulturálisan nagyon nyitott. Voltaképpen egy Meg Ryan-film adta meg annak idején a kezdőlökést, amelyben egy kis sarki könyvesbolt – ahol a bolt és a dolgozói igyekeznek a gyerekek életének részévé válni –, vette fel a versenyt a közelben épülő hatalmas könyváruházzal. És elmondhatom, hogy idestova tizenkét éve létezünk!

 A jelenlegi könyvpiacon lévő riválisokkal hogyan tudnak versenyképesek maradni?

– Pont ez a feladatunk! De én azt gondolom, hogy sokan elférünk ezen a piacon, minden gyerekkönyvkiadónak megvan a saját profilja, nem ellenségei vagyunk egymásnak, hanem együtt képviseljük a magyar gyerekkönyves szakmát. Mi például leginkább a kortárs magyar irodalomra fókuszálunk, leginkább mai magyar szerzők és illusztrátorok műveit adjuk ki, de természetesen külföldi szerzők könyveit is megtalálhatják polcainkon az érdeklődők.

 A Pagony könyvesboltban milyen korosztály számára kínálnak kiadványokat?

– Mind a boltban, mind a kiadóban az a jellemző, hogy elsősorban az 1-10 éves korosztályt szolgáljuk ki, de ez most éppen változóban van, nekünk is lesznek kamaszoknak szóló regényeink, például most a Könyvhétre jelenik meg a sokak által nagyon várt, rádióból is ismert Időfutár regényváltozata, ez 12 éven felülieknek szól, de a könyveink zöme az óvodás-kisiskolás korosztályt célozza.

Számos elismerésben részesültek a kiadványaik, ezek közül az IBBY Év Gyermekkönyve-díját többször is sikerült elnyerniük. Ezt a díjat kik kaphatják meg?

– Az Év Gyermekkönyve-díjat az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa – a szerk.) Magyar Szekciójának bíráló bizottsága ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén. A díj célja a magyar gyerekirodalom kiemelkedő alkotóinak elismerése és elismertetése. Minden évben megrendezik a Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásárt is, ahol a 10 év 50 legjobb gyermekkönyve díjat is kiosztják. A fesztivál célja, hogy népszerűsítse azt az ötven könyvből álló listát, amelyet szakmai szervezetek állítottak össze az elmúlt tíz év legjobb könyveiből. 2002-ben ezen nyerte el az első helyet Bartos Erika Bogyó és Babóca sorozata (lásd keretes írásunkat).

 A könyvpiacon is kimutatható egyfajta trend? A Disney- mesefilmek, animációs filmek gyártói mennyire befolyásolják a könyvpiacot?

– Én úgy látom, a könyvpiac viszonylag független a filmes piactól, de persze mindig vannak könyves divatok és trendek, mind a kicsiknek, mind a kamaszoknak szóló kínálatban. Való igaz, hogy a vámpírok divatban vannak, illetve a kamaszirodalomban nagyon gyakoriak az utópiák, disztópiák. A kicsik számára viszont egyre több a problémamegoldó, illetve problémaorientált mesekönyv, ami viszont nem baj, sőt!

Mit gondol arról, hogy egyre merészebben kezelik a természetfeletti erőket, praktikákat a gyermekkönyvekben? Ön szerint ez milyen hatással van a gyermekek lelkére?

– Én személy szerint nem szeretem az ilyen könyveket, nem hiszem, hogy a Pagony valaha is vámpíros könyvvel rukkolna elő. De időutazásos könyvünk például lesz. Azt gondolom, hogy minél többféle könyv van jelen a piacon, annál nagyobb a szülő felelőssége, hogy mit ad a gyerek kezébe, és ő maga mit olvas a gyerekkel. Dönteni nem könnyű, felelősségteljes dolog, ugyanakkor nagyon izgalmas is. Igazán nem panaszkodhatunk, a választék ma már igazán széles, nem olyan, mint tizenkét évvel ezelőtt, nem hiszem, hogy ne találná meg mindenki a kedvére valót.

Mitől jó egy gyerekkönyv? A mai Y és Z generáció számára milyen típusú élő irodalom az, ami leülteti őket egy könyvvel a kezükben, és kimozdítja őket az internetvilágból?

– Nagyon nehéz arra válaszolni, hogy mitől jó egy gyerekkönyv. Az biztos, hogy a mai gyerekeknek mai mesék, mai regények is kellenek, és ne csodálkozzunk, ha száz-kétszáz évvel ezelőtti szövegek nem kötik le őket – felnőttként is szívesebben olvasunk arról a világról, amit ismerünk, amiben élünk, amihez viszonyíthatunk, amelynek a nyelvét, a tárgyait ismerjük. És persze a mai világ gyorsabb, mozgalmasabb, mint a száz évvel ezelőtti. Az biztos, hogy csak az jó gyerekkönyv, ami komolyan veszi a gyerekeket, nem gügyög hozzájuk, hanem partnerként kezeli őket. Érdekes az, aminek egyedi a világa, a nyelvezete, amiben van humor-ötlet-szellem – bármi, amitől egyedi lesz.

Említette, hogy a Pagony könyvesbolt nemcsak bolt, hanem egy olyan interaktív hely, ahol jó lenni, jó időt tölteni. Milyen más szolgáltatás csalogatja a gyerekeket a könyvesboltjukba?

– Igyekeztünk mindig is olyan programokat kínálni, ahol a könyv, a mese áll a középpontban. Az elmúlt majdnem tizenkét évben számtalan program volt a boltban, az egyszerű könyvbemutatóktól és író-olvasó találkozóktól kezdve a versíró, festő-rajzoló, énekes és nyelvi foglalkozásokig. Rendszeresek a péntek délutáni diavetítések, ez talán a legrégebbi programunk: amióta van a Pagony, pénteki diázás is van. Ráadásul a programjaink mind ingyenesek. De ha éppen nincs program, a játszósarok akkor is mindig nyitva áll a gyerekek előtt!

Említene gyermekkori, tinédzserkori kedvenc olvasmányai közül néhányat?

– Kisgyerekként Marék Veronika Boribon-könyvei voltak a kedvenceim – ma pedig mi adjuk ki ugyanezeket a Boribonokat, és az újakat, amelyek azóta születtek. Kisiskolás koromban Erich Kästner könyvei voltak a kedvenceim – ma is azok, A két Lottinál vagy a Május 35-nél szerintem nincs jobb! Kicsit később Astrid Lindgren Oroszlánszívű testvérek című könyve lett számomra meghatározó – ez nagyon rég nem jelent meg, nagyon szép könyv.

Jelenleg az Önök üzletében melyek a sikerkönyvek a fiatalok között? Ön személy szerint milyen könyveket javasolna elolvasásra a gyerekeknek és az ifjúságnak?

– Nagyon sok jó könyv van, semmiképp nem tudnék egy-egy szerzőt kiemelni. Sok-sok jó kiadó van, sok-sok jó szerzővel és illusztrátorral. A honlapunkon minden nap friss gyerekkönyves információkkal, érdekességekkel, interjúkkal, könyvajánlókkal várjuk az érdeklődőket.

10 év 50 legjobb gyermekkönyve

Közönségdíj, 1. helyezett: Bartos Erika Bogyó és Babóca sorozata„Tíz éve, 2002-ben találtam ki a két figurát. Sokáig gondolkodtam a két főszereplő karakterén, a nevükön is sokáig hezitáltam. A Bogyó név egyből beugrott, a katicalány nevén kicsit többet kellett gondolkodnom, hosszú névlistákat szűkítgettünk, mire végül a Babóca nevet választottuk. Szívvel-lélekkel rajzoltam végig ezt az évtizedet, egy hosszú létra legalsó fokáról indultam, és szépen fokonként, lépésről lépésre haladtam előre.” A sorozatnak tizenhat kötete kapható.

Olvasson tovább: