Kereső toggle

Méregtelenítés - Használ vagy árt?

A toxikológus válaszol

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Itt a tavasz, a méregtelenítő kúrák szezonja. Hallunk róla a reklámokban, vagy olvashatjuk a könyvekben. Ha méregtelenítésről beszélünk, akkor joggal feltételezhetjük, hogy mérgezettek vagyunk. A kúrák alapját a hagyományos kínai gyógyászat adja, de ezzel nem ért egyet a nyugati orvoslás. Dr. Zacher Gábor főorvossal, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Klinikai Toxikológiai Osztályának vezetőjével beszélgettünk.

A méregtelenítés gyakorlói meg vannak győződve arról, hogy a szervezetben felhalmozódott méreganyagok okozzák a krónikus betegségeket. Önnek mi a véleménye erről?

– Egyértelmű, hogy vannak olyan kémiai anyagok, amelyek ha felszaporodnak a szervezetünkben, betegséget tudnak okozni. Ez egy pillanatig sem kétséges. Ha betegséget okoznak, akkor ezek mérgek. Önmagában véve ez nem egy ellentmondás. A szervezetünkben felhalmozódó higany súlyos krónikus higanymérgezést tud okozni, sokféle tünete van. Az ólom is fel tud halmozódni, aminek szintén sokféle tünete van. Ez rendben van. Ettől a pillanattól kezdve, hogy ezek felhalmozódnak és betegséget okoznak, ki kell őket szerelni a szervezetből. A kérdés az, hogy egy objektív mérési eredmény alapján mondjuk a vizeletben vagy a vérplazmában mért ólomérték meghaladja-e a toxikus határértéket vagy nem. Ha meghaladja, akkor egyértelmű, hogy ólom-, higany-, arzén- stb. mérgezésről van szó. De ha nem haladja meg, akkor mi alapján gondolja valaki, hogy ez mérgezés?

Vannak olyan mérési eredmények, amelyek a vérben több mint ötvenféle méreganyag jelenlétét mutatták ki, köztük például a DDT (gyomirtó) jelenlétét. A vérben valóban kimutathatóak méreganyagok?

– Persze, csak kérdés, hogy elérik-e azt a mennyiséget, ami valójában mérgezést okoz. Öt-hat évvel ezelőtt volt egy kampány, melynek során 20-30 embernek kerestek méreganyagokat a szervezetében. Kezdve a különböző égésgátlóktól a dioxinon át a növényvédő szerekig. Az én szervezetemben is megnézték ezt. Megmondom őszintén, találtak bennem is ilyenfajta anyagokat, de ezek nem érték el azt a mennyiséget, ami bármiféle toxikus károsodást okozna. Tagadhatatlan, hogy ezeknek az anyagoknak az ideális mennyisége nulla milligramm, semmiféle keresnivalójuk nincs a szervezetben. De ez nem azt jelenti, hogyha ezek megjelennek a szervezetben pikogrammnyi mennyiségben, akkor mérgezést fognak okozni.

Aki méregtelenít, az valóságosan megtapasztal dolgokat. Van, akinek a vizelete lesz narancssárga vagy éppen sötét, erős száj- és testszaga jelentkezik, ami a kúra végére eltűnik. Van, akinek barna-fekete köpete lesz. Vagy a talpára ragasztott tapasz elszíneződik, kvázi kihúzza a mérget. Ezek jelzik, hogy jól végzik a kúrát…

– Ha ezeknek a méregtelenítő technikáknak lenne érdemi medicinális hatásuk, akkor valószínűleg szerepelnének a toxikológiai szakkönyvekben. Használnánk is ezeket a napi orvosi gyakorlatban. Mivel én eléggé ismerem a toxikológia szakirodalmát, ilyenfajta technikákkal nem szoktam találkozni, és ettől a pillanattól kezdve itt nem mérgezésről van szó. Mondjuk, felmerül a kérdés, hogy egy ilyen szituációban megtörtént-e annak a köpetnek a kémiai elemzése, hogy abban milyen méreganyag ürült ki? Megtörtént-e annak a tapasznak a kémiai analízise, hogy amikor az elszíneződik, akkor milyen anyag jelenik meg benne? Megtörtént-e a méregtelenítő lábfürdőnek az elemzése, hogy abban milyen anyagok halmozódtak fel?

Nem, erre nincsen leírás, ez tény.

– Akkor tessék nekem olyan adatot mondani, amire azt tudom mondani, hogy van bármilyen szakmai alapja.

Vannak drasztikus méregtelenítő kúrák, ahol szinte mérgezéses tüneteket produkálnak a kúra elején. Volt már eset a praxisában, hogy valaki annyira méregtelenített, hogy kórházba került?

– Hát hogyne. Leginkább a béltisztításos technika tud kiszáradáshoz vezetni, úgyhogy én alapvetően azt gondolom, hogy ez veszélyes tud lenni. Az, ha valaki tapaszokkal, lábfürdőkkel próbálkozik, legalább az „ártani nem használ” kategória, és ha hisz benne, akkor van némi placebohatása, de valódi hatása ezeknek a technikáknak nem nagyon van.

Terhesség alatt is sokan szeretnének méregteleníteni, sőt az egészen kicsi gyereknek is ajánlják.

– Ez megint nagyon érdekes dolog, hiszen az áldott állapot sajátságos élettani következményekkel jár együtt, és én úgy gondolom, hogy az ilyen áldott állapotúaknál – hangsúlyozom: nem betegeknél, mert az áldott állapot nem betegség – még nagyobb ennek az egész dolognak a kockázata.

A méregtelenítés elterjedt eszközei a gyógynövények, azok közül is első számú a máriatövis. Mit lehet tudni róla?

– A máriatövis nem méregtelenítő. Ez egy nagyon-nagyon nagy tévedés. A máriatövis kiváló szer, gyógyszer formájában is adjuk a betegeinknek, szájon keresztül, infúzióban – májelégtelen betegeknek, alkoholbetegeknek. A májsejtek regenerációját, sejtfalának a stabilizációját segíti elő. Absztinencia fenntartása mellett, ha van a májnak tartalék kapacitása, nagyon jól elő tudja segíteni a májsejt regenerációját. Mérhető eredményei vannak, hogy a beteg májfunkciós értékei javulnak. De ennek semmi köze a méregtelenítéshez. Az, hogy a máriatövis-tartalmú gyógyszernek méregtelenítő hatása lenne, sehol nem szerepel, meg lehet nézni az OGYI honlapján. A gyógynövényeknek borzasztó nagy jelentősége van, de az nem a méregtelenítés.

A méregtelenítésnek akkor ezek szerint semmi élettani háttere nincsen?

– Méregtelenítésnek én azt nevezném, amikor bekerül hozzánk egy beteg. Mondjuk, aki megitta a fagyállót. Dializáljuk, csinálunk neki egy művesekezelést. Hathatósan eltávolítjuk a méreganyagokat, amelyek igen súlyos, halálos mérgezést okozhatnak. Az méregtelenítés. Az a baj, hogy ezt a szót nagyon rosszul használjuk.

Jogos egyébként az emberek félelme a tartósítószerektől, ételfestékektől stb.?

– Tessék belegondolni: az átlagéletkorunk nő vagy csökken?

Növekszik.

– Hát akkor, baromi veszélyes világban élünk? Számtalan betegséget tudunk már gyógyítani. Világos, hogy a kemizálódásnak van ára. Tessék az allergiás megbetegedésekre gondolni. Úgy gondolom, hogy ma már az élelmiszerbiztonsági lánc egy jól működő dolog. Ezek a szerek nem kerülnek be olyan mennyiségben a szervezetbe, ami valójában gondot okozna. Meg lehet nézni a Magyar Élelmiszerkönyvet, az internetről letölthető. Vannak bizonyos permetszerek, amelyek normál mennyiségben jelen lehetnek az élelmiszereinkben. Ha normál mennyiségben fogyasztjuk, akkor semmilyen károsodást nem okoznak.

De ezt az emberek túlnyomó többsége nem hiszi el, illetve nincs bizalma hozzá.

– Ez megint azon múlik, hogy valójában kinek akarok hinni? Egy jó kiállású méregtelenítőnek, aki elmondja és mutogatja a méregtelenített, boldogan szaladgáló nyugdíjasokat. Vagy esetleg elhisszük a szakmának, mármint az orvosi szakmának. Az orvosoknak borzasztó nagy felelőssége van. Ebből a szempontból az orvosi szakma hallgat. Kellene egy kicsit a sötétséget oszlatni. A villanyt fel lehet kapcsolni, mert van ára a hallgatásnak.

Olvasson tovább: