Kereső toggle

Jövő idő

Kürti Sándor, a tudatos befektető

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Találkozásunkkor farmert és márkajelzés nélküli pólót visel, kicsit élcelődve jegyzi meg, hogy húsz éve kellett volna magáról még több közlésre szánt fotót csináltatnia. Valószínűleg akkor sem, most sem ez foglalkoztatja. Ahogy ő nevezi, valamelyik „homokozójából" száll ki, amikor arról faggatjuk, miféle szemlélet indítja arra, hogy újra és újra a hazai oktatás egy szegmensébe invesztáljon, most éppen a hátrányos helyzetűekébe.

Bill Gates szerint legalább annyit kell dolgoznia ahhoz, hogy a pénzét jó célokra költse, mint amennyi munkával azt megszerezte.

- Ezt még nem hallottam. Ezért ha párbajoznánk, akkor egy másik híres embert, Peter F. Druckert idézném cserébe: a mai szociális felelősségtudatod lesz a legjobb üzleted a jövőben. Sajnos, a mi földrajzi koordinátáinkon nem beépített gondolatok ezek. A Harvardon készítettek egy kutatást a végzettek körében arról, hogy miért szeretnek élni, és azt állapították meg, hogy négy olyan uniója van a gondolatiságuknak, ami teljesen lefedi ezt. Mik ezek? Nagyon szeretek dolgozni. Szeretem a hatalmat, a pénzt. Boldog akarok lenni, és a negyedik: maradandót szeretnék alkotni. Ugyanez a kutatás Magyarország legjelentősebb egyetemén a következőt hozta: huszonkilenc uniót találtak a válaszokban, például ilyet, hogy negyvenéves koromban már nyugdíjba akarok menni, de a huszonkilenc unióban egyszer sem szerepelt, hogy maradandót szeretnék alkotni.

A veszprémi Pannon Egyetemen létrehozott oktatási alapítványa már a maradandót képviseli.

- Mivel Veszprémben végeztem, úgy éreztem, nekem oda vissza kell adnom. Ezért 1997-ben csináltunk egy alapítványt hátrányos helyzetű, elsősorban cigány származású gyerekek oktatásáért. Ott mentorokkal dolgozunk, nagyszerű emberekkel, akik általában nyugdíjasok, és bevállalják, hogy egy cigány fiatalt valamilyen állami dokumentumhoz - legyen az diploma, nyelvvizsga vagy egy jogosítvány - hozzájuttassanak. És ezért mi három-ötmillió forintot fizetünk a mentornak.

Nem érzi tanulópénznek ezt, összevetve azzal, hogy lényegesen kevesebbe kerül a H2O-val egy egész iskola átalakítása? (Amikor a pénz boldogít. Hetek, 2012. augusztus 3.)

- Nem. A mentorrendszerünket nem öltük meg, ugyanúgy pénzeljük, és nagyon szép sikereink vannak. Hadd mutassak valamit! (Dedikált fényképet vesz elő.) Ez a gyönyörű kislány ott lesz a paralimpián. Reziben él, ahol nincs uszoda, de egy lelkes mentorunk megcsinálta azt, nyilván a mi pénzünkön, erről szól a történet, hogy ezt a gyereket rendszeresen elvitte egy húsz kilométerre lévő uszodába. Ez a gyerek boldog most, hogy igenis a legjobbak között szerepelhet Londonban. Ma teljesen helyén van a kislány, kiegyensúlyozott, felvették egyetemre, halasztást kért, megkapta, nyelvet tanul. Ezt nem lehet szavakban kifejezni, ezek nagyon jó élmények.

Az országban van 3600 általános iskola, amiből 1580 definíciószerűen hátrányos helyzetű. Az is elfogadott adat, nincs messze a valóságtól, hogy 10 születő gyerekből legkevesebb 6 cigány származású. Ezek a gyerekek általában ezekben a körzetekben élnek, ahol potenciális munkanélküliképzés folyik. Nem hiszem, hogy hidegen hagyhat minket ez a helyzet. A H2O azt mondja, hogy erre a problémára lehet megoldást találni. Minden év szeptemberében megrendezik az Educatio kiállítást, ahol óriási embertömegek jelennek meg. Tavaly kaptunk egy standot, és a H2O-iskolákból a tanárok hoztak egy-egy gyereket, aki kiérdemelte, hogy eljöjjön. A többi között jött egy vékonyka kislány, egész nap evett, és megkérdezte tőlem unottan, Sanyi bácsi, nem akarsz sakkozni? Hát mondom, dehogynem, de megeszlek. És akkor leültünk, és megvert. Gondoltam magamban, biztos nem figyeltem oda, akkor megint megvert. Amikor harmadszorra megvert, akkor azt mondtam, hogy hagyjuk abba. És pont abban a pillanatban szóltak, hogy menjek élő rádióadásba, úgyhogy magammal vittem ezt a kislányt is. Ott az egyenes adásban elmondtam, hogy ez a kerti törpe engem most háromszor lemosott sakkban. A kislány pedig volt olyan önérzetes, hogy az egyenes adásban azt mondja, Sanyi bácsi, ez sokba lesz neked, hogy engem lekertitörpéztél. Azt akartam ezzel mondani, hogy ez a gyerek már nem hátrányos helyzetű. Megvolt aznapra a sikerélménye, és ezt ki is tudta fejezni. Kifejezte, hogy próbálj meg engem tisztelni, mert én akármilyen kis kerti törpe vagyok, de azért csak megvertelek téged. Egy-egy ilyen momentumért érdemes csinálni, úgy gondolom. Van olyan kis cigánygyerekünk, aki dámajátékban Európa-bajnok lett. Bocsánatot kérek, hogy jutott volna el Hejőkeresztúrról egy cigánygyerek egy Európa-bajnokságra? Ezek az élmények, örömök nem írhatók le kutatási jelentésben, nem írhatók le összefoglalóban. Emiatt mondom, hogy ez megérte, ez minden pénzt megér.

Hogy látja a szociális felelősségtudat és a kulturáltság kérdését?

- Elég csőlátó vagyok, nem ismerem az egész társadalom viszonyulását, de vegyes tapasztalataim vannak. Volt olyan polgármester, aki zokon vette, hogy miért éppen a cigánygyerekeket tanítjuk meg nyelvekre, miért nem másokat. Ez Magyarországon egy közalkalmazott, állami bérből élő ember, aki egy ilyen kérdést feltehet. Ez a magyar kultúrhelyzet ebben a pillanatban. Ezt tudomásul kell venni. Képzelje el ezt a gyereket, aki olyan öntudatos lesz, hogy nem engedi magát lekertitörpézni, az beérkezik a középiskolába, és az első pillanatban azt mondják neki, hogy te rohadt cigány. Az egész munkánknak ezzel vége. Mert erre ő nem készült föl. Amerikában, ha kimondod azt, hogy negró, három évet kapsz. Magyarországon megengedhető, hogy „rohadtcigányozzanak", „büdöszsidózhassanak", „lerománozhassanak" bárkit, és az Alkotmánybíróság még ragozza is néhány évig ezeket a kérdéseket. Tudja, ennek az országnak természeti erőforrásai nincsenek; ha lehetnek, akkor azok csak emberi erőforrások, és azt pedig ebben a kincsesbányában kéne megtalálni, azok között a gyerekek között, akik be merik mondani nekem, hogy Sanyi bácsi, ez még sokba fog neked kerülni. Meggyőződésem, hogy végtelenek a lehetőségek, már a számok is ezt mutatják.

Tényleg csak a matematika beszél Önből?

- A veszprémi kollégiumban szobatársam volt egy csontfekete cigánygyerek. Láttam azt a vergődést, az orrom előtt zajlott le az a metamorfózis, ahogy ez a gyerek abból a világból a tudományok világába átlépett. Nem egyszerűen, hanem emberpróbáló módon. Nem tudtam behunyni a szemem. Persze láttam más történeteket is, egy csomó sikertelent, de akkor is ezek a létező történetek külön hatással voltak rám. Mellesleg ezt a hajdani szobatársamat kértem fel a veszprémi alapítványunk főkurátorának.

Nem szereti az adakozás vagy jótékonykodás szavakat. Ennyire szerény, vagy tényleg ennyire tudatos befektető?

- Lehetőséget teremteni a befektetési környezetre, az maga is befektetés. Ahhoz hogy Magyarországon értékeket állítsunk elő, ahhoz nem olajfúró tornyok kellenek, hanem pedagógusok. Nem olyan nehéz idáig eljutni agyilag. Másrészt nem arról szól a történet, hogy a számtól vonom meg a falatot. Elvárhatónak tartom egy embertől, hogy magasabb érdekeket is tudjon képviselni, mint ami az önfenntartás, a fajfenntartás vagy a saját családi érdekei. Lássa egy vállalkozás érdekeit is, esetleg lásson egy még nagyobbat, amit országnak hívnak. Az is elvárható lenne, hogy belássa, van annál nagyobb érdekrendszerünk is, amit Európai Uniónak hívnak. Az Európai Unió nem azért van, hogy kilopjuk, kifosszuk és harminccentis kilátókat építsünk az unió pénzéből. Ezt csak a magyar valóság üzeni. Elmondok egy példát. Abban a csodahelyzetben volt részem, hogy New York állam kormányzója, George Pataki meghívott, hogy szeretne velem beszélgetni. Hát mondom, ennek sincs jobb dolga, de végül is elmentem, és nem bántam meg. Olyan alapvető politikai gondolatsort mondott nekem, ami egész megváltoztatott. Amiket a politika ábécéjében kellene tanítani, és nekem annyira újszerűen hatott, pedig már hatvan fölött voltam. Azt mondta, nézz oda, egy politikus annyira be van szorítva egy keretbe, összesen három dolgot tud tenni. Egy kisebbségi népcsoport érdekeit tudja képviselni, például a cigányságét, vagy egy földrajzi koordinátához kötött lakosság érdekeit, például Kőbányáét, vagy egy ideológia kitüntetett képviselője kell legyen, például a demokráciáé. Ennyi lehetősége van, és nincs több. Kérdezem tőle, te melyiket képviseled? Erre ő azt mondta nekem, hogy én az Egyesült Államok jövőbeli érdekeit. És akkor mintha egy függönyt húztak volna el nálam. Ha én megkérdeznék bármilyen magyar politikust, tudna-e hasonló választ adni, el tudná-e mondani nekem, hogy a politika csak ebből a három rendszerből tud táplálkozni, nem másból? Vállalná-e egyetlenegy magyar politikus is, hogy ő az ország jövőbeni érdekeit akarja képviselni? Azok az országok, amelyekre ma fel tudunk nézni, azok nagyon kemény munkával, óriási kultúrával, nagyon nagy empátiával képviselték azt, hogy hogyan lehetne saját magamat feláldozni a közösségért. Hát ettől mi még nagyon messze vagyunk, és én is.

 

Lobbizott már államtitkároknál, sürgetett összefogást a legjelentősebb magyar vállalatok vezetői közt. Teszi ezt annak ellenére, hogy tisztában van vele, a magyar állam milliárdokat költ a hátrányos helyzetű címkére - eredménytelenül. Szerénységénél csak optimizmusa zavarba ejtőbb, ahogy hajdani orosz kollegáját idézi: minél előbb maradsz le, annál több időd lesz felzárkózni.

Névjegy

1971-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd rendszermérnöki diplomát és műszaki doktori címet is. Angolul és oroszul felsőfokon beszél és ír. 1971-től 1985-ig a Dunai Kőolajipari Vállalatnál technológiai folyamatok automatizálásával foglalkozott. Eközben hosszabb időt töltött kiküldetésben Moszkvában, az Automatizálási Kutatóintézetben és Bracknellben (Anglia), a Honeywell oktatóközpontjában.

1989-ben megalapította testvérével, Kürti Jánossal a KÜRT Kft.-t, amely kezdetben mágneses adattárolók javítására szakosodott, az adatmentési (sérült mágneses adattárolókról való adathelyreállítási) technológiáért a KÜRT elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat. 1997 óta informatikai biztonsági technológiák kidolgozásával foglalkozik. 1990-ben a KÜRT Alapítványi Gimnázium létrejöttéhez nyújtott anyagi támogatást, és 1996-ban létrehozta a Cigány Származású Gyerekek Oktatási Alapítványát.

2005-ben az Ernst & Young megválasztotta az Év Üzletemberének, az Európai Unió információ- és hálózatbiztonsági szakértői szervezete tagjának választotta.

2008-tól a Hátrányos Helyzetűek Oktatása (H2O) projekt irányítója (projektszponzor).

2010-ben a KÜRT elnyerte a Magyar Brands és a Business Superbrands címet. 2011-ben a H2O programmal elnyerte a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) Vodafone Munkahelyi Önkéntesség díját.

Olvasson tovább: