Kereső toggle

Nagymama karrierje csúcsán

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a divatipar mindent megtesz azért, hogy az örökké fiatal, babaarcú, csontsovány szépségideál mellett kampányoljon, korunk egyik legnépszerŐbb modellje mégis egy nyolcvanhárom éves angol hölgy. Daphne Selfe természetességével, belülrl is ragyogó személyiségével számos divatmagazinban és kifutón arat sikereket, háttérbe szorítva tinikorú kolléganit.

A divat gyorsan változó világában megszokott, hogy a modelleket rövid karrier után, harmincas éveik beköszöntével új arcok váltják fel a kifutón. Ám az utóbbi években egyre nagyobb igény alakult ki az állandóság és az „örök szépség” megjelenítésére. A tervezők újabban egyre többször merítenek a természetes emberi szépségből, amelybe a tiszteletre méltó öregség is beletartozik a múló fiatalság mellett. Így került a figyelem középpontjába Daphne Selfe, aki több mint hatvanéves modellmúlttal a háta mögött mára már nagyobb sikereket könyvelhet el magának, mint fiatal éveiben. Népszerűsége – természetes szépsége mellett – annak is köszönhető, hogy a fotókról egy derűs, élettel teli hölgy tekint le ránk, ami felülírja az idősekről alkotott, a társadalom és a média által sulykolt negatív képet. Így nem csoda, hogy olyan divatcégek foglalkoztatják, mint a Dolce Gabbana, La Perla és a Marks and Spencer, illetve fotói olyan divatmagazinokban is megjelennek, mint a Vogue és a Marie Claire.
Azt gondolhatnánk, hogy a nagymamakorú hölgy szépségét plasztikai műtéteknek és botoxkezeléseknek köszönheti, ő azonban állítja, hogy soha nem élt volna ezekkel. Üdeségét, fiatalosságát elsősorban anyjától örökölt génjeivel magyarázza, aki kilencvenöt évet élt meg. Interjúiban többször hangoztatja, hogy a szépészeti beavatkozásokat pénzkidobásnak tartja, a szépészeti mérgeket, így a különböző ápoló és ránctalanító kemikáliákat is messze elkerüli, bőrét csupán egy egyszerű krémmel kényezteti. Haját mindössze egy rövid ideig, a negyvenes éveiben festette, hogy deresedő tincseit eltüntesse, ám akkori sötétbarna, dauerolt frizuráját mára hosszú, csillogóan fehér, természetes loknik váltották fel, amelyeket néha művészi kontyokba rendez. Mindez arcát frissé és üdévé teszi, amit diszkrét sminkkel fokoz.
Az idős hölgy, aki a modelltabukat döntögetve a teát cukorral és süteménnyel fogyasztja, tisztában van vele, hogy manapság fiatalkori alkatával nem futhatna be nagy karriert. Karcsúsága ellenére 168 centiméteres magasságával, izmos combjaival és széles vállaival nem közelíti meg a korunk által diktált szépségideált. A drasztikus fogyókúra akkoriban nem volt „divat”, hiszen a háború után 1954-ig az élelmiszert jegyre kapták, és minden falatért hálásak voltak. „Nagyon sajnálom a mostani fiatal lányokat, hogy mi mindent elkövetnek magukkal” – mondja, hiszen az ő pályája kezdetén nemcsak az önkínzásba átcsapó diéta, de a véget nem érő szőrtelenítés sem volt követelmény.
A drog és az alkohol ugyan már akkoriban is ismert volt modellkörökben, de ez a veszély szerencsére elkerülte őt.
Daphne az angliai Berkshire-ben nőtt fel. Húszévesen eladóként dolgozott egy könyvesboltban, ekkor jelentkezett a helyi újság modellversenyére. Habár sokan dicsérték báját fiatal éveiben, mégis inkább a munkalehetőség motiválta a jelentkezésre. Miután megnyerte a versenyt, izgalmas, munkával eltöltött évek kezdődtek. A helyes mozgás és testtartás elsajátítása után először szőrmekabátokat mutatott be, ami akkor még nem okozott akkora megütközést a divatiparban. Munkája nagy részét divatházak zártkörű bemutatói, illetve néhány reklámkampány tette ki. 
1954-ben férjhez ment, majd három gyermeknek adott életet. Bár korábbi karcsú alkatát hamar visszanyerte, életében az első helyre a családja került, a bemutatókkal egy időre felhagyott. Nem éltek nagy lábon, de ez nem számított akkor. Nem úgy, mint manapság, amikor „a nők olyan keményen dolgoznak, hogy családjukkal alig tudnak foglalkozni”–vélekedik az idős modell. A mai családmodell mellett a divatszokásokat is borzasztónak tartja, szerinte manapság a nők nagyon slamposan öltözködnek. Nem vitás, a nyolcvanas évei közepén járó hölgy akárhová is megy, mindig kalapot hord, cipője és táskája pedig színben és stílusban harmonizál – nem csoda, ha felháborodását fejezi ki a mai modell-lányok testhez simuló farmerjai és hiányos öltözete láttán.
A hatvanas években a divatban is hatalmas fordulat állt be. Az új szépségideál beköszöntével, Twiggy és a miniszoknya megjelenésével az ő alkata már nem volt versenyképes, 168 centiméteres magasságával és 66 kilogrammjával testesnek számított. Így, miután a divatvilág „lesöpörte” a kifutóról, a színészetben próbálta ki magát. Filmes karrierje azonban nem tartott sokáig, férje súlyosan megbetegedett, így 1997-ig, haláláig ápolta őt.
A megözvegyült Daphne nem engedte át magát a gyásznak, tudta, hogy az élet megy tovább. Miután 1998-ban elvállalt egy fellépést egy divatbemutatón, újra megnyílt számára az út a reklámkampányokhoz, bemutatókhoz. Az életvidám asszony a mai napig aktívan dolgozik, kontinensről kontinensre repül fotózások, divatesemények kedvéért. Két munka között szívesen kertészkedik, tornázik és e-mailezik. Az öregedést természetesnek tartja, nem aggódik miatta, a rossz dolgoknak mindig a pozitív oldalát ragadja meg. Lelkes, szenvedélyes egyénisége, fiatalossága mindenkit magával ragad, fiatal modelltársai felnéznek rá, és példaképnek tartják. A karrierje csúcsára érkező hölgy derűs nyugalommal veszi tudomásul frenetikus sikerét, tudja, hogy a verseny és megfelelési kényszer nélkül töltött évek ajándék az élettől, amelyért igen hálás.

Olvasson tovább: