Kereső toggle

Minden érték ellen

Apa kellett volna ezeknek a punkoknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A punk közel negyven éve óriási üzlet, így nem is csoda, hogy az idei hazai
rockfesztiválszezon elsősorban rájuk építkezik. Ellátogatnak a nyár során
hazánkba a kezdetek és az újjáélesztési kísérletek „sztárjai” is: a Sex Pistols,
az Exploited, a Bad Religion és az Offspring, hogy bevonják hazánk posztpunk
ifjúságát az anarchobusiness rejtelmeibe.

Sex Pistols

Egy szexuális orgyilkossághoz kötődő punk banda piacra dobása Malcolm McLaren
brit üzletember fejéből pattant ki. McLaren már tinédzserként apja példáját
követve lelépett otthonról, művészetet tanult és ruhákat tervezett a Sex
elnevezésű butik számára. Ebben az üzletben lógtak a Johnny „Rotten” Lydonhoz
hasonló narancssárga hajú, szélsőséges öltözködésű figurák. Lydon ír katolikus,
emigráns családba született szintén Londonban. Hétéves korában
agyhártyagyulladás következtében fél évre kómába és amnéziába esett. A betegség
megtámadta szemeit is, melynek következtében azok kidülledtek. A bárgyú
tekintetű, „Gyűlölet” pólót viselő, Alice Cooper-dalt éneklő srácra 1975-ben
figyelt fel az akkortájt alakuló Sex Pistols-menedzser, McLaren.

A bandához csatlakozott még iskolai haverja, a csont és bőr, égnek álló hajú,
örökké gunyoros Sid Vicious. Sid, Simon John Ritchie néven látott napvilágot, s
ahogy McLaren esetében történt, apja nem sokkal a születését követően otthagyta
a családját. „Ha Johnny Rotten a punk hangja, Sid Vicious a punk attitűdje…” –
fogalmazott menedzserük. Sid nevéhez fűződik például a punk „táncának”, a
pogónak a feltalálása, valamint a nácizmus és a punk mozgalom egymásra találása.
Még 1977-ben megismerkedett egy heroinfüggő prostituálttal, Nancy Spungennel,
aki bevezette őt az „élj töményen, halj meg fiatalon” önpusztításba.

A Sex Pistols az Anarchy in the UK című dalával robbant be a köztudatba, mely
egyfajta ars poeticát is jelentett a zenekar számára: „Én egy antikrisztus
vagyok / Anarchista vagyok / Tudom, hogy mit akarok / és azt is tudom, hogyan
érem el / jártamban, keltemben pusztítani akarok.”

Talán nem is csoda, ha amerikai lemezbemutató turnéjukon Vicious egy alkalommal
kórházban kötött ki, miután drogos állapotában a mellkasára egy pengével
feliratot vésett, majd egy férfi rajongót vert fejbe basszusgitárjával. Bár
utolsó állomásukon Rotten bedobta a törülközőt és kilépett, a zenekar sorsát egy
tragédiasorozat pecsételte meg véglegesen. 1978. október 12-én Nancy fehérneműs
holttestére egy késsel a hasában találtak rá szállodaszobájukban, Sidet pedig
gyilkosság vádjával azonnal letartóztatták. 50 ezer dollár váltságdíj ellenében
szabadlábon védekezhetett, ám tíz nappal később felvágta az ereit és kórházba
került. Felépülve egy söröskorsót vágott az énekes Patti Smith testvéréhez,
amiért 55 napra ismét börtönbe zárták. A szabadulását követő napon azonban
kábítószer-túladagolásban meghalt. Mindössze 21 éves volt ekkor…

Exploited

A Sex Pistols feloszlásával a média a punk haláláról kezdett cikkezni, ám
ekkor egy eredetileg rasszista Oi! zenekarnak induló skót banda vitte tovább a
„polgárpukkasztás” zászlaját a Punk’s Not Dead (A Punk nem halott) című
albumával.

A bandát egy leszerelt katona, Wattie Buchan énekes alapította még az 1980-as
évek elején, aki lelkesen támogatta a brit rasszista Nemzeti Frontot. Egy
magazinnak azt is elárulta, hogy otthonába náci háborús lobogót függesztett ki,
a karjára pedig horogkeresztet tetováltatott. Megjelenésüket ezenfelül
biztosítótűk, bakancsok, felvarrók és a punk azóta védjegyévé vált
mohikánfrizurája egészítette ki.

A USA című daluk megjelenését követően szokássá vált a punkok körében az
amerikai zászló rituális elégetése. Militáns dalaikkal a brit politikának
kívántak beszólni, ám az 1986-os Jesus is Dead (Jézus halott) EP-jükkel, melynek
borítóján a megfeszítés szadomazochista perverzióként van beállítva, már minden
határon túlléptek. Túl azon, hogy a Punk’s Not Dead / Jesus is Dead relációban a
punk eszmét emelték isteni rangra, a dal szövegében egy üzleti fogássá
alacsonyítják le a megváltást, sőt azon sajnálkoznak, hogy Pilátusnak nem
sikerült egyszer s mindenkorra pokolra küldenie Jézust…

A punk zene kilencvenes évekbeli haldoklását csak egyéb stílusirányzatokkal való
mixeléssel tudták átvészelni. Legutóbbi albumaikon a punk zenét már thrash
metállal is elkezdték ötvözni, melyeken ismét kibújt a szögesdrót a zsákból: a
Hitler’s in the charts again (Hitler ismét a toplista élén) című, Bergen-Belsent
megidéző dalukban többek között az alábbi cinikus sor is elhangzik: „Légy a
koncentrációs tábor táncbajnoka!”

A dalaikból kiáradó agresszivitás harmincéves pályafutásuk alatt mindvégig
botrányokat idézett elő a zenekar körül és koncertjeiken egyaránt. A híradások
több száz összetűzésről számolnak be a rendőrséggel; nem is beszélve arról, hogy
első dobosuk, Dru Stix fegyveres rablásban való részvételért börtönbe is került,
Wattie-t pedig egy alkalommal utcai zavargásért tartóztatták le. A harminc év
alatt több mint harminc zenész fordult meg a bandában, sokan egy évet sem tudtak
náluk kihúzni.

Bad Religion és Offspring

A punk új hullámának beindításáért két PhD aspiráns biológus, a
kereszténygyűlöletéről közismert Greg Graffin (Bad Religion) és Bryan „Dexter”
Holland (Offspring) tehető felelőssé. A Bad Religion első albumán mindjárt olyan
dalokkal nyitott, mint a Faith in God (Istenhit), melyben szó szerint lehülyézik
a zsidó és keresztény híveket. A Biblia- és tízparancsolat-gyalázó Suffer (Kín)
című albumukon pedig már valamennyi létező szabály áthágására buzdítják
hallgatóikat. Mikor a keresztények szapulásáról egy időre leszálltak, a
szociális, társadalmi problémákat vették górcső alá. E témából maguk is aktívan
kivették részüket, hisz ez idő tájt valamennyi alapító tag elvált feleségétől,
sorsára hagyva gyermekeit.

A The Offspring megalakulásakor, ahogy az a punk bandáknál lenni szokott, se
hangszerük, se zenei tudásuk nem volt. Ennek ellenére az a Bad Religion-ös Brett
Gurewitz jelentette meg albumaikat, aki zenekarából kilépve kiválóan
megtollasodott belőlük. Mindjárt olyan dalokkal kezdtek, mint a Demons, melyben
„azték szemű, egyiptomi hajú” szellemeket idéztek meg a rituális oltárra, vagy a
Kill the President, azaz öld meg az elnököt, hogy megszűnjenek a háborúk…

Harmadik, Smash című nagylemezüktől fogva már 35 millió albumot értékesítettek
világszerte. Az elmúlt években tapasztalható Bush-ellenes divathisztéria a Bad
Religionnal együtt őket is bedarálta, s olyan dalokat kezdtek írni, mint a
Baghdad, kifejezve a „nagysátánozók” iránti szimpátiájukat, vagy a Neocon, mely
a konzervativizmust igyekszik nevetségessé tenni.

Olvasson tovább: