Kereső toggle

Az üvegszemű nyomozó búcsúja

Nem hagyják jubilálni Colombót

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hazai tévénézők népszerű „Colombo hadnagya” nemrég ünnepelte nyolcvanadik
születésnapját. Peter Falk annak ellenére, hogy dédpapája Falk Miksa, a Pester
Lloyd főszerkesztő-politikusa magyar, édesapja orosz, édesanyja kelet-európai
zsidó származású volt, ő maga pedig New Yorkban született, legismertebb
szerepében mégis egy olasz hadnagyot formázott meg, nem csekély sikerrel.

Életpályája azonban nem indult túl fényesen. Hároméves korában rák miatt
kellett megoperálni, aminek következtében jobb szemét elveszítette. Üvegszemet
kapott, melyet azóta is visel. Fogyatékosságából a világot jelentő deszkákon
kovácsolt előnyt: tizenkét évesen már kalózkapitányt alakított az iskolai
előadásokon. Ifjú korában atletizált, és osztályelsőként érettségizett. Egyszer
egy focimeccsen, mikor kiállították, mérgében odanyújtotta üvegszemét a bírónak
mondván: „erre talán még szüksége lehet…”. Az egyetemen politológiából,
államigazgatásból és szakácsművészetből(!) diplomázott. Kiváló diplomái ellenére
nem vették fel a CIA-hoz, ahová pedig mindig is vágyakozott.

A kudarc hatására úgy döntött, vált egy nagyot, és színésznek áll. Otthagyta
pénzügyi szakértői állását, és huszonkilenc évesen beiratkozott White Barn
színi-tanodájába. Az off-Broadwayn 1956-ban, Molière Don Huanjában debütált. A
rákövetkező években lélegzetvételnyi ideje sem akadt, a színházak kézről kézre
adták egymás között. A hatvanas években a korszellemre ráérezve lemondott a
vastapsokról, és New Yorkból Hollywoodba helyezte át székhelyét. Kockázatos
lépését váratlan siker koronázta: mindjárt legelső filmszerepéért (Murder Inc.)
Oscar-díjra jelölték.

1968-ban kezdte el, s huszonöt éven át forgatta a mindmáig nagysikerű Colombo
sorozatot. Epizódjaiban a hagyományos krimik gondolatmenetével szakítva nem a
tettes személyét kell a nézőnek kitalálnia, hanem a gyilkosság fondorlatos
előkészületeit lépésről lépésre nyomon követve izgulhatja végig az állhatatos
detektív nyomozását, azon szurkolva: a gyilkos kövessen már el végre olyan
hibát, melytől kártyavárként omlik össze „tökéletesen” felépített bűnténye.

Colombo figuráját Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének Porfirij nyomozójáról
mintázta meg Falk. Az alapsztori szerint a „hadnagy úr” a lepukkant Peugeot 403
Grande Luxe Cabriolet-jával, füstölgő szivarcsonkjával, s a „csak még valamit”
beszólásával rendszeresen gyanúsítottjai idegeire megy. Colombo mindig valami
apróságon fog gyanút, majd a tetthelyről látszólag távozva, ám még a küszöbről
visszafordulva feltár egy ellentmondást, melyet a tettesek ügybuzgón igyekeznek
logikai úton megmagyarázni.

A hadnagy folyton feleségére és unokaöccsére hivatkozik, de a hatvankilenc
részes sorozat egyikében sem találkozhattunk velük! (Ennek ellenére még
autogramcímük is közös: Mr. & Mrs. Columbo; 728 Valley Lane, San Fernando Valley,
CA.) Sőt, a sorozatból Colombo keresztneve sem derült ki. Abból a néhány
jelenetből, melyben rendőrigazolványát felmutatja, néhány lelkes rajongója a
képet kinagyítva mintha a „Frank”-et betűzte volna ki. Híres, gyűrött
ballonkabátját Falk maga választotta ki, s máig is otthonában őrzi. Újságírók
kérdésére egy ízben tréfásan megjegyezte: „ballonkabátomat természetesen az
öltőzői vécében őrzöm”.

A Colombo sorozatban, mely öt Emmy-díjat és egy Golden Globe-ot eredményezett,
rács mögé juttatta többek között Leslie Nielsent és Johny Casht is. Az egyik
korai epizódot pedig maga Steven Spielberg rendezte. Falk második felesége,
Shera Danese hat részben is partnere volt. Annak ellenére, hogy Peter Falkot
gyakorlatilag mindenki Colombóval azonosítja, forgatott többek között Woody
Allennel (A napsugár fiúk) és Wesley Snipesszal is (Vitathatatlan). Játszott
többek között a Berlin fölött az égben, s kárpótlásul ifjúkori csalódásáért, két
évtized elmúltával végre eljátszhatta egy igazi CIA-ügynök szerepét Arthur
Miller Rokonság című filmjében. A kilencvenes évek végén ismét színpadra lépett
New Yorkban Arthur Miller egy másik darabjában (Mr. Peter’s connections). A New
York Times „zsibbasztó élményként” aposztrofálta a vígjátékban nyújtott
alakítását.

Otthonában utcát neveztek el róla, s két Hanna–Barbera-rajzfilmfigura is neki
köszönheti létezését: Muttley és Mumbly „kopók”. Szabadidejében szénceruzával
rajzolgat, az elmúlt években Rómában nyílt kiállítása alkotásaiból. Grafikáit
ötszáz dollár (kilencvenezer forint) körüli értékre taksálják az interneten. De,
hogy teljes legyen a kép, örökbe fogadott lányainak egyike, Catherine
stílszerűen magánnyomozóként praktizál.

Pár éve Peter Falk előállt a végső, a hetvenedik Colombo-epizóddal, ám a
forgatókönyv azóta is csak egy íróasztalfiók mélyén porosodik. A jogtulajdonos
NBC ugyanis nem kívánja leforgatni, és sok más csatorna mellett a sorozatot
korábban bemutató ABC is nemet mondott az idős színésznek. Az NBC programfelelős
vezetője, Charles Engel szerint ugyanis „senkit nem érdekel egy olyan mozi,
melynek a főszereplője nyolcvanéves”. Szerinte ugyanis a média elsődleges
célcsoportját alkotó fiatal generáció nem igazán lelkesedik az akciójelenetek
helyett párbeszédekre épülő krimi iránt. De, hogy kelet-európában „nem csak a
húszéveseké a világ”, mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a régi vágású
hatvankilenc epizód évről évre felbukkan valamelyik kereskedelmi televízió
programkínálatában.

Olvasson tovább: