Kereső toggle

Az áhított díj

Az Oscar és Scorsese

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A maffiafilmjeiről ismertté vált Martin Scorsese negyvenéves pályafutás és
hat Oscar-jelölés után az idén végre elnyerte a legjobb rendezésért járó
aranyszobrocskát; a sikert a Tégla című mozi hozta meg.

A győztes alkotás anyagi szempontból is jól indult: a Jack Nicholson, Leonardo
DiCaprio és Matt Damon felvonultatásával készült maffiafilm novemberi premierje
27 millió dolláros hasznot hozott.



Scorsese a gálán hatodik felesége és Leonardo DiCaprio társaságában

Fotó: AP

A Scorsese minden eddigi filmjét felülmúló nézettség a színészi alakítások
mellett a sztorinak – a rendőrök közé beépült maffiózó és a maffiába beépült
rendőr zűrzavaros útvesztőjének – is köszönhető.

Az olasz-szicíliai gyökerekkel bíró kis Scorsese súlyos asztmája miatt kimaradt
a gyerekkori csínytevésekből, így a legtöbb időt moziban töltötte. Szülei
egyszerű munkások voltak, New Yorknak a Little Italy nevű, szicíliaiak lakta
negyedében nőtt fel. Erős katolikus nevelést kapott, és a gyakori ministrálás
papi pályára késztette, de csakhamar rájött, hogy a széles vászon világa
közelebb áll hozzá. Film szakon le is diplomázott a New York Universityn. A
hetvenes években vágóként kezdett Hollywoodban, majd Roger Corman producer
szárnyai alá vette, és elkészítette élete első önéletrajzi ihletésű első
nagyjátékfilmjét Ki kopog az ajtómon címmel. Filmjeiben többnyire a szicíliai
fíling érezhető: egyedi, önálló stílustechnikát alkalmaz, nosztalgiával gondol
vissza a régi gengszterévekre, kaszinók, bűnbandák, antiszociális gazfickók,
kapzsiság, árulás, bosszú és gyilkosság, mindez egy merev, múlt századi
hierarchikus rendszerbe építve. Többnyire Harvey Keitellel és Robert De Niróval
játszatja a főbb szerepeket, de néhány éve DiCaprio is beugrott a képbe az
Aviátorban. Rendhagyó módon néhány film erejéig idős szüleit is szerepelteti.


1976-ban Scorsese elkészíti a négy Oscar-jelölést és egy cannes-i Arany Pálmát
hozó kultuszfilmjét, a Taxisofőrt. A film öt évvel később is érezteti hatását:
arra inspirálja John Hinckley merénylőt, hogy Ronald Reagan amerikai elnökre
tüzet nyitva hívja fel magára Jodie Foster színésznő figyelmét.

A New York, New York című, Liza Minellivel készített film szédületes bukása után
Scorsese élete mélypontjára érkezett: kokainfüggő lett, második felesége is
elvált tőle. Az elvonókúra után úgy gondolta, megtisztult szervezettel belevág
évek óta dédelgetett filmjébe, a sokat vitatott és keresztény körökben jogos
felháborodást kiváltó Jézus Krisztus utolsó megkísértésébe. 1986-ban került
mozikba a blaszfém alkotás – provokatív attakot indítva ezzel az Istent tisztelő
emberek és felekezetek ellen. Ezen még a rendező azon megjegyzése sem segített,
miszerint „egész életem a filmekből és a vallásból állt. Csak ez számít, semmi
más. Igaz, hogy egy lecsúszott katolikus vagyok, de római – és ebből már nincs
menekvés”. A katolikus egyház betiltotta a kereszténységet aláaknázó filmet, de
a „tiltott gyümölcs mindig édesebb” filozófiája csak a mozipénztáraknak
kedvezett. Már a filmbemutatón is rezgett a léc, egy vallási csoport bombát
robbantott egy párizsi moziban. A filmet az egyik hazai kereskedelmi csatorna is
műsorra tűzte, végül elálltak a sugárzástól.

Talán az sem véletlen, hogy Scorsese nem vállalta el a Schindler listája című
film rendezését. Steven Spielberg producerként három rendezőnek ajánlotta fel a
lehetőséget, Socersese mellett Roman Polanski és Billy Wilder részére. Scorsese
azt mondta, a filmet mindenképp egy zsidó rendezőnek kell elkészítenie.

A filmes sikerek mellett Scorsesé-nek a magánéleti boldogságra is várnia
kellett. Eddigi mérlege: öt házasság, négy válás, három gyerek. Jelenleg hatodik
feleségével, kislányával és kutyájával él, többnyire New Yorkban.

Olvasson tovább: