Kereső toggle

Elpuskázott sztrájk a közrádióban

Rosszkor, rossz helyen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Másodikán, csütörtökön kétórás figyelmezteto sztrájkra került sor a közszolgálati rádióban. A megállapodások ellenére akadtak sztrájktörok, akik gondoskodtak arról, hogy a sugárzott adás zavartalanul folytatódhasson a munkabeszüntetés idején is. A hangulat a Márvány teremben - ahol a sztrájkolók összegyultek - viszont annál inkább puskaporos volt. A rádiósok szerint az 1994-es megmozdulás óta jelentosen romlott a közrádió helyzete. 

„A Magyar Rádióban a musorok készítésének dologi feltételei és körülményei szégyenletesek. Sztrájk készül” – szólt a rádió érdekvédelmi szervezetei által írott levél a köztársasági elnöknek, melyet a közrádió négy szakszervezeti vezetoje és üzemi tanácsának elnöke írt alá. A rádió „eljutott muködoképességének határához… csak a tehetetlenség lendíti elore” – fogalmaztak. A kétórás munkabeszüntetésre végül másodikán került sor, ez volt az intézmény életében az „elso nagy” sztrájk, amely mellé mind az öt reprezentatív szakszervezet felsorakozott – fogalmazott Kisfalvi Mária, a sztrájkbizottság szóvivoje. 

A közszolgálati rádió munkatársai a tervezett létszámleépítés, a vidéki stúdiók bezárása és a rádióújság kiadói jogának értékesítése ellen tiltakoztak, továbbá a kért 4,8 százalékos bérkiegészítést sem kapták meg, ami egy bekiabáló szerint legfeljebb inflációkövetés lenne. A figyelmezteto megmozdulásban hozzávetoleg hatszáz dolgozó vett részt. „Ez egy régóta húzódó történet, a mostani fejezet a sokat kárhoztatott médiatörvénnyel kezdodött el, még 1996-ban” – meséli Gyori László, a Magyar Rádió egyik szerkesztoje, aki foszervezoje volt annak idején az 1994-es rádiós sztrájknak, és részt vett a mostani munkabeszüntetésben is. Úgy véli, hogy a rádió kuratóriumának gazdasági felelossége nem tisztázott, pedig hibás és felelotlen döntéseinek dönto szerepe volt a jelenlegi tarthatatlan helyzet kialakulásában. Szintén a kuratórium feladata lenne elnököt választani, ám Kondor Katalin távozása, azaz tavaly augusztus óta ez nem sikerült. Gyori úgy érzi, hogy a közszolgálatiság betöltése helyett sajnálatos módon politikai és gazdasági érdekek mentén szervezodik a Rádió. 

Gellért Kis Gábor, a Magyar Rádió Kuratóriumának elnöke a sztrájkolók követeléseit jogosnak tartja, de nem tartja reálisnak, „bár helyzetembol fakadóan nem érthetek egyet a munkabeszüntetokkel” – fogalmazott lapunknak. 

Az elnökség, a kuratórium, valamint a sztrájkolók is többnyire egyetértenek abban, hogy a rádió költségvetését a parlament legalább kétmilliárd forinttal bovítse. 

Elképzelheto, hogy hamarosan hosszabb távú munkabeszüntetésre is sor kerülhet, szervezés szempontjából le kell vonni a tanulságokat a csütörtöki eseményekbol. Ha így alakulna, addig kénytelenek leszünk majd a kereskedelmi rádiókat hallgatni.

Olvasson tovább: