Kereső toggle

2015. 01. 23. (XIX/4) lapszám

Külföld

Megvádolta az elnököt, pár nappal később holtan találták otthonában, golyóval a fejében. Alberto Nisman argentin államügyész hétfőn tárta volna a parlament elé az argentin elnököt és a teheráni rezsim több magas rangú politikusát érintő vádakat alátámasztó bizonyítékait, ám erre már nem lehetett módja.
Az al-Kaidának szállított fegyvereket a török hírszerző szolgálat, a MIT – derül ki a három teherautó tavaly januári átkutatásáról szóló, kiszivárogtatott dokumentumokból. A hackerek által kiszivárogtatott dokumentumokat csak rövid ideig olvashatta a közönség, mivel a kormány azonnali hatállyal eltüntette azokat a világhálóról.
A legmagasabb készültségi fokozatot rendelte el Izrael, és a Vaskupola védelmi egységeit is a libanoni határhoz rendelte az elmúlt vasárnapi légicsapás után, melynek során több magas rangú Hezbollah-vezető és az iráni Forradalmi Gárda hat tagja vesztette életét.
Ramzan Kadirov csecsen elnök is megszervezte a maga „milliós menetét” Groznijban, válaszul a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után tartott párizsi tömeggyűlésre. A január 19-ei tömegdemonstráció célja az iszlám védelme volt az európai liberalizmussal szemben. Másnap négy orosz állampolgárt vettek őrizetbe Franciaországban terrorizmus előkészületeinek vádjával.
A párizsi terrortámadások nyomán a hatóságok újra elővették az al-Kaida kilencvenes évek végén készült „mestertervét”, amit a Nyugat hét lépésben, 20 év alatt (2000 és 2020 között) történő meghódítására készítettek. A programról azt gondolhatnánk, hogy utólag készült propagandaanyag a néhai Oszama bin Laden hanyatló népszerűségű mozgalmának „fényezésére”.
Az ország eddigi legnagyobb szabású terror­ellenes akcióját hajtották végre múlt csütörtökön Belgiumban. A hatóságok egy dzsihádista csoporton ütöttek rajta, amely rendőrök meggyilkolására készült. Verviers-ben a razzia lövöldözéssel végződött, amelyben két gyanúsított meghalt. Iszlamistákat vettek őrizetbe Németországban és Franciaországban is.
„Soha ne mondják, hogy nem kaptak figyelmeztetést. Az elmúlt tíz évben ezerszer beszéltem erről” – mondta Geert Wilders, a Szabadságpárt (PVV) elnöke a holland parlament alsóházában a múlt héten, ahol szenvedélyes beszédében a párizsi terrorcselekmények miatt próbált újfent riadót fújni. „Elég az iszlamizációból” üzenete azonban inkább a parlamenten kívül talál befogadókra.

Belföld

A köz- és a magánmédia állapota alapvetően meghatározza, hogy egy országban milyen minőségű a demokrácia. Úgy tűnik, hogy Magyarországon mindkét területen „barkácsolás” zajlik. A közéletet az tartja lázban, hogy a Simicska Lajos nevéhez köthető, a Fidesz eddigi identitásának kialakí­tásában kulcsszerepet játszó médiabirodalommal mi fog történni.
Hõkamera képe a határon. Mindennap ezrek indulnak el Európa felé.
Kormánypárti politikusok nagyobbrészt elismerik, hogy Orbán Viktor bevándorlásellenes szavainak, illetve a Fidesz-politikusok erre rácsatlakozó szigorításpárti kommunikációs hadjáratának egyik célja a Jobbiktól „témát” lopni, a jobboldali törzstábort egyben tartani, illetve a Fidesz számára kellemetlen ügyekről – például az új útdíj kaotikus bevezetéséről elterelni a figyelmet.
A svájci jegybank váratlan lépése miatt brutálisan megerősödött a frank árfolyama, ami rossz hír azoknak, akik az alpesi állam pénzében adósodtak el. Magyarországon 500-600 milliárd forintnyi hitelt vettek fel svájci frankban. Számukra az sem kedvező, hogy a várakozások szerint a frank akár még erősebb is lehet.
Ötpárti  tanácskozás  a terrorizmus ellen. A KDNP újra elõvenné a vallásgyalázás kérdését.
Olyan jogszabályon dolgozik a kormány, amely az úgynevezett vallásgyalázást, valláskritikát szorítaná korlátok közé. Az erről szóló bejelentés nyomán ismét napirendre került a szólás­szabadság versus emberi méltóság vita, illetve a vallási tanok, szimbólumok állami védelmének kérdése.

Hit és értékek

A párizsi terrormerénylet áldozatait is felelőssé te­vő politikusok, egyházi emberek ürügyül hasz­nálják a tragikus eseményeket arra, hogy a vallások iránti tiszteletet jogszabályokkal is védelem alá helyezzék. A tisztelet törvény felvetése szerencsétlen ötlet, ami az iszlamistáknak ad igazat a muszlim tradíció és az európai szabadságjogok közötti konfliktusban.

Fókusz

1959 januárjában tíz tapasztalt orosz turista túrázni indult az Ural egy lakatlan területére, ahonnan soha többé nem tértek vissza. A gyorsan lezárult nyomozás, a titkosított dokumentumok a szovjet kriminalisztika egyik legrejtélyesebb ügyévé tették a több mint ötven éve megoldatlan talányt: mi vezetett a fiatalok erőszakos halálához?
Mark Zuckerberg
Az angol író, fizikus és politikus, Charles Percy Snow 1959-ben írta meg a The Two Cultures and the Scientific Revolution (A két kultúra és a tudományos forradalom) című könyvét.

Háttér

Több tavalyi évértékelőben is azt olvashattuk, hogy ismét közelebb kerültünk a valóság és a sci-fi közötti határvonal elmosódásához.
Múlt év végén az észak-koreai kormány szokatlan formában fejezte ki nemtetszését a Sony Pictures által készített filmvígjáték kapcsán (Az interjú), amely vitatható minőségben ugyan, de nevetségessé tette a kommunista diktatúrát.
Mohamed-ábrázolás a 18. századból.
A nyugati világot sokkolja az a felismerés, hogy rendszeresen akadnak olyan muszlimok, akik úgy érzik: az iszlámot ért kritika kezelésének egyetlen módja a véres bosszú és a megfélemlítés. Pedig a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap székházában történt mészárláshoz hasonlóan Mohamed is nem egyszer a merénylet módszerét használta arra, hogy leszámoljon ellenfeleivel.

Interjú

Magyar szál a FIFA-botrányban című cikkünk után jelentkezett szerkesz­tőségünknél Hargitay Péter, aki öt éven keresztül volt Sepp Blatter tanácsadója. Hargitay úr néhány tévedés tisztázását kérte, majd interjút adott lapunknak. „Egy szánalmas FIFA-ellenes aktivista próbál mocskolni, de a teljesítményemet nem tudta megkérdőjelezni” – mondta a tanácsadó a Heteknek.

Üzlet

Volt idő, amikor a kanadai bevándorlási rendszer arról volt híres, hogy az ide emigrálók képzettségük és tehetségük révén könnyen a társadalom hasznos tagjaivá válhattak. Ma már viszont csak azokat a fiatalokat várják tárt karokkal, akik biztos állásajánlattal is rendelkeznek.
Úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) már minden munícióját elfüstölte a defláció elleni harcban – olvasható a Der Spiegel hasábjain. Így egyre több közgazdász követeli az EKB-tól, hogy – amerikai mintára - nyúljon az „ingyen pénz” eszközéhez. De vajon ez segítene?

Arcok

Tisztelgés a Charlie Hebdo áldozatai és mindazok előtt, aki életük árán védik a szólásszabadságot a világ minden táján – ezzel a fölvezetéssel mutatta be a budapesti Francia Intézet a Nem könnyű, ha hülyék szeretik az embert című, Daniel Leconte rendezésében 2008-ban készült dokumentumfilmet, amely után három főáramú karikaturista (Pápai Gábor - Népszava, Marabu - Népszaba
2014-ben a már jól ismert „mennyei turizmus“ témával foglalkozó könyvektől volt hangos a média: egyik oldalról botrány, a másikról pedig egy hollywoodi filmadaptáció csapta arcon a keresztény világot.

Vélemény

Minden kezdeményezés, amely közéleti állapotaink tarthatatlan ellentmondásainak felszámolására törekszik, figyelemre méltó. Így van ez a Ferge Zsuzsa, Horváth András, Iványi Gábor és Lovas Zoltán által meghirdetett baloldali orientációjú Demokratikus Kerekasztal esetében is.

Életmód

Az első benyomás egyszeri, és éppen ezért nagyon fontos! Az elektronikus aláírás, okostelefonok és virtuális asszisztensek korában az üzleti kommunikáció személyes formája viszont még mindig évszázadok óta változatlan. Bemutatkozáskor kezet fogunk, és adunk egy névjegykártyát.