A belső problémák és a hidegháború után ismételten a geopolitika kerül a főszerepbe: az európai acsarkodások állnak az élen, az oroszországi agresszió és az Iszlám Állam terjeszkedése csak ez után következnek az Eurázsia Csoport, a világ legnagyobb kockázatelemző tanácsadó cége frissen megjelent tanulmányában, amely az idei év legfontosabb politikai kihívásait veszi számba. |
„A 2015-ös év végére legyőzzük az Ebolát” – állítja Anthony Banbury, az ENSZ Ebola-ellenes csoportjának leköszönő vezetője. Bár tavaly a média szinte kizárólag a vérzéses láz vírusa okozta járványra koncentrált, amely mára több mint 8200 ember halálát okozta, nem mellékes tény, hogy globálisan évente több mint 12 millióan halnak meg fertőző betegségekben. |
Nyíltan hirdetik Szerbiában és Ukrajnában a pénzért vehető magyar útlevelet, de a magyar államfő eddig csupán két esetben vonta vissza a korábban már megadott állampolgárságot olyanoktól, akik pénzért vették a papírokat. A kormány honlapja hat nyelven figyelmeztet: a magyar nyelvtudás feltétel, és visszaélés áldozata lehet, aki ezt meg akarja úszni. |
Hírszerzési információk szerint Bassár el-Aszad szír elnök atomfegyvert állíthat elő észak-koreai és iráni segítséggel. A gyanú szerint a libanoni határhoz közeli föld alatti erőműben zajlanak az illegális tevékenységek, melyekben a Hezbollah is aktívan részt vesz. |
Tíz nap alatt jelentős változás állt be az arab világban a párizsi események értékelésével kapcsolatban. Míg a terrortámadások után kevés kivételtől eltekintve az együttérző hangok voltak a meghatározók, a vasárnapi tömeggyűlés megítélése már sokkal vegyesebb volt, a Charlie Hebdo új számának tartalmát pedig már szinte egyöntetű elutasítás fogadta. |
Bár milliók vonultak fel a múlt hétvégén a szolidaritás és az egység jegyében Franciaország-szerte, úgy tűnik, hogy az átlagembereket nem sikerült megnyugtatni a terrorveszélyt illetően. Elemzők szerint Marine Le Pen Nemzeti Frontjának további erősödése várható, ahogy ez 2012-ben a toulouse-i és montaubani támadások után is történt. |
Hosszú sorok kígyóztak szerdán a francia újságárusok előtt már kora reggel. A szokatlan érdeklődés oka, hogy több támogatónak köszönhetően ezen a héten a szokásos 60 ezer helyett összesen ötmillió példányban jelent meg a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap, ismét Mohameddel a címlapján. |
Távozás az eurózónából - ez lehet a tétje a január 25-én esedékes előrehozott görög választásoknak, amelyekre azért kerül sor, mert harmadszor sem sikerült a parlamentnek államfőt választania. A közvélemény-kutatások szerint a voksolást a radikális baloldalinak tartott Sziriza párt nyerheti, amely újratárgyalná a mentőcsomag-egyezményt. |
A szólásszabadsággal kapcsolatban a legnagyobb hiányosság Magyarországon az, hogy a rendszerváltás után nem vált a társadalom szemében „közjóvá”, hanem értelmiségi allűr maradt – mondta a Heteknek György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének vezetője, akit a köztévé tervezett átalakítása kapcsán kérdeztünk. |
Figyelmetlenség, hozzá nem értés vagy az egyre bővülő napenergia-szektor mesterséges fékezése – az érintettek szerint ez lehet az oka annak, hogy január 1-jétől környezetvédelmi termékdíj terheli a napelemeket. Az új szabályozás szerint a zöldenergiát termelő szilíciumpanelek „jelentős szennyezést okozó termékek”, és károsabbak az akkumulátoroknál. |
Vészjelzést adott az MTA a kormányzat felé, miszerint sokkal több érettségizettre és diplomásra lenne szükség Magyarországon. Akadémikusok és kutatók ellenzik az érettségizettek számának visszavágását és azt, hogy a korosztályok felét ipari tanulónak küldi a kormány. |
Ha valaki szánt szándékkal szerette volna szétverni és az egész ország nyilvánossága előtt lejáratni a hazai zsidóság két legnevesebb szervezetét – Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) – egy arra kiválasztott botrányhős közreműködésével, lehetőleg még a holokauszt-emlékévben, az sem csinálhatta volna hatékonyabban annál, aho |
Baloldaliak és liberálisok, illetve számos jogvédő Orbán Viktornak esett, miután a párizsi tragédia árnyékában a miniszterelnök arról nyilatkozott, hogy nem szívesen látja Magyarország a gazdasági menekülteket. A kormányfő kritikusai szerint évente pár százan kapnak csak menedékjogot, pótcselekvés tőlük félteni az országot. |
Az európai etnikai kisebbségek munkaerő-piaci beilleszkedését vizsgálta több országban a bonni székhelyű Institut zur Zukunft der Arbeit (IZA), amely a német és a nemzetközi munkaerőpiac elemzésével foglalkozik. |
A francia szatirikus magazin, a Charlie Hebdo szerkesztőinek és rajzolóinak múlt heti brutális meggyilkolása ismét ráirányította a figyelmet az európai értékek és az iszlám közötti mély szakadékra. Egyre elkerülhetetlenebb a felismerés, hogy hosszú távon a két kultúra együttélése lehetetlen, értékeik összeegyeztethetetlenek. |
„Nem a burka betiltása jelenti a megoldást, hanem az, ha Franciaország a kulturális relativizmus helyett az emberi jogokat fogadja el abszolút értékként” – állítja Natan Saranszkij a párizsi támadásokat elemző nyilatkozatában. |
Szíriából a polgárháború kitörése óta – azaz 3 év alatt – az 1,8 millió keresztényből 700 ezren menekültek az ország határain túlra. Irakban jó esetben 300 ezer keresztény maradt a korábbi egymillióból – ennek egyik fő oka az Iszlám Állam térnyerése. |
Bizonyára nem mindegy, hogy egy idilli korszak vagy óriási konfliktusok küszöbén állunk: végül globális hegemóniára tesz szert a liberális demok-rácia, vagy kulturális és vallási töréspontok mentén reped szét a világ, amiben élünk? Francis Fukuyama és Samuel P. |
A CitizenGO nemrég adott ki petíciót az Európai Unió „Egyenlő bánásmód irányelv” tervezete ellen is. |
Az Open Doors nemzetközi keresztény szervezet idén január második hetében – a Charlie Hebdo szerkesztőség elleni merénylet napján – ismertette az Üldözés a világon című éves kutatását. Az utóbbi napok eseményei nem hazudtolták meg az idei rangsor fő tanulságát: 2014-ben a keresztények elleni üldözés mind mértékében, mind intenzitásában megerősödött. |
„A gyermekeknek apára és anyára van szükségük, nem pedig azonos nemű »szülőkre«” – olvasható abban a petícióban, amelyet több országban aláírásgyűjtő kampánnyal támogat a CitizenGO élet- és családpárti szervezet. |
Az iszlámot bíráló német mozgalom, a Pegida szóvivőjét nem lepte meg a párizsi vérengzés. „Családommal együtt mi is több mint egy évtizede hasonló helyzetben élünk, mint a Párizsban meggyilkolt újságírók. Három éve 24 órás rendőri védelem alatt élünk, és csak fegyveres kíséretben hagyhatjuk el a házunkat. |
A milliárdos befektető, Soros György újfent elmarasztalta a nyugati világ vezetőit, mivel azok – szerinte - „vészesen elszámították” magukat az orosz-ukrán konfliktus kezelésében. Mi több: téves stratégiájuk „életveszélybe sodorta” az egész eurózónát is. |
A sokat támadott brit szupermarketlánc, a Tesco közölte, hogy forgalma a karácsonyi időszak után is folyamatosan esik, így az idén nem fizetnek osztalékot részvényeseiknek. A csalódás garantált – írja a CNBC. |
Talán kevesen tudják, hogy a híres nyomozókutya, Kántor kalandjainak megörökítője, Szamos Rudolf egy nagyon érdekes szociográfiát is írt Barakkváros címmel. A szerző Budapest azon nyomornegyedeit térképezte fel, amelyek a 20. század első felében még meghatározták a városképet. |
Milyen az, ha egy cégnél nincsenek menedzserek? A vállalkozás főnökök, titulusok és hierarchia nélküli működte-tése első hallásra őrült ötletnek tűnhet, mégis számos vállalat teszteli már ezt a modellt. |
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Salgótarjánban a Gabora Gála elnevezésű öregfiúk jótékonysági teremlabdarúgó tornát, ezúttal a Sport TV kupáért. A rendezvénynek idén is a salgótarjáni Városi Sportcsarnok adott otthont. Ez alkalommal a kedvezményezett iskola a Hit Gyülekezete által fenntartott Uzoni Péter Gimnázium és Általános Iskola volt. |
A tél sokak számára a megfázásról, influenzáról, torokfájásról vagy akár a tüdőgyulladásról szól. Pedig a szakértők szerint több stratégia és módszer is van mindezek elkerülésére. A legfrisseb- beket és a régi bevált tippeket az NBC Today című műsora szedte csokorba nemrégiben. |
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!