Kereső toggle

2011. 03. 11. (XV/10) lapszám

Külföld

Afrikai menekültáradat fenyegeti Európát

A forrongó Észak-Afrikából a népfelkelések kezdete óta mintegy tízezer menekült érkezett Európába. Szakértők szerint példátlan bevándorlási hullámra lehet számítani, amely az öregedő kontinensen súlyos demográfiai kérdéseket vethet fel. Líbiában a felkelés kezdete előtt 2,5 millió külföldi vendégmunkás dolgozott, akik közül sokan nem akarnak visszamenni hazájukba, inkább Európába mennének. Nem is beszélve a harcok elől menekülő líbiaiak tömegeiről.

Forradalmi terror

Mintegy négyezer muzulmán támadta meg az egyiptomi kopt keresztények otthonait Szúlban, harminc kilométerre Kairótól. A támadók a falu templomát is felgyújtották. Az áldozatokról egymásnak ellentmondó hírek érkeztek: több keresztény szerint a közösség pásztora, Josa atya és három másik egyházi személy meghalt a lángokban, mások szerint pedig a muzulmánok ejtették foglyul őket.

Dél-Szudán: egy harcok közt született ország

Tömegek ünnepeltek Dél-Szudán fővárosában, Dzsubában, amikor a szudáni választási bizottság elnöke februárban bejelentette a januári, Dél-Szudán függetlenedéséről szóló népszavazás hivatalos eredményét. Mások azonban nem fogadták ilyen békésen az eredményeket. Egyes hírek szerint Szudán északi és déli részének határán fegyveres konfliktus zajlik felkelőcsoportok és katonák között, nem sokkal a referendum eredmé­nyeinek bejelentése után.

Le Pen lánya áll nyerésre

Földrengést okozott a francia politikai életben egy friss közvélemény-kutatás, amely szerint Marine Le Pen nyerné a jövő áprilisban esedékes elnökválasztás első fordulóját. A Harris Interactive közvélemény-kutató által készített felmérés részleteit a Le Parisien publikálta.

Meddig mehet el Kadhafi?

Szörnyülködik a világsajtó, szörnyülködnek a politikusok Európában és Amerikában - Kadhafi löveti és bombáztatja a saját népét. A képek, amelyeket a hírügynökségek küldenek csakugyan borzalmasak, és az áldozatok száma egyre nő; Líbia diktátora nem adja fel hatalmát, inkább zsoldosokat bérel, és mindenáron megkísérli leverni a felkelést. A Nyugat mintha nem erre számított volna.

Belföld

Összejött a blamázs

Ott ül a magyar parlament páholyában Neelie Kroes, a médiaügyekért felelős EU-biztos, és figyeli, amint a képviselők – pontosabban a kormánytöbbség – megszavazza a médiatörvénynek mindazokat a módosításait, amelyekhez az unió ragaszkodott. És amelyekről múlt év de-cemberében Orbán Viktor még hallani sem akart, amelyeknek lehetőségét még később is heteken át tagadta az igazságügy-miniszter, a miniszterelnöki szóvivő és a kommunikációért felelős államtitkár.

Vallási piactér

Miközben egy katolikus alapítvány Szűz Mária szobrával cserélné le a Gellért-hegyi szabadságszobrot, újra megindult a harc az 1951-ben lerombolt,  városligeti Regnum Marianum-templom felépítéséért. A katolikus egyház vezetői szerint a templom újjáépítése nem létkérdés, a politika egyes szereplői mégis ragaszkodnak a régi „hely szelleméhez”.

Vadászidény kisvadakra

Orbán Viktor újabb csontot dobott az igazságszolgáltatás szereplőinek, amikor facebook oldalán meglebegtette, hogy a kormány tervei között szerepel a büntethetőségi korhatár csökkentése. Mivel a magyar társadalom büntetéspárti, ötlete annak ellenére népszerűnek bizonyulhat, hogy még egyetlen jobboldalhoz köthető szakértő sem vette védelmébe.

15 éves korig lesz kötelező a tanulás

Dúlnak a viharok az oktatásügy körül, most kerül a kormány elé a KDNP közoktatási törvénykoncepciója, amely a kritikusok szerint magán viseli a kellő szakmai egyeztetések hiányát. A kedélyeket tovább borzolja Orbán Viktor bejelentése a 15 éves tankötelezettségi korhatárt illetően, amely kérdés az oktatásügy szinte összes zavarát érinti. Bárhonnan közelítünk, egy biztosnak látszik: az általános iskola színvonalának egységes megerősítése nélkül sem a közép-, sem a felsőoktatás nem lesz korszerűsíthető.

SZT-tiszti lista: gyenge kezdet

„Nem akkora szenzáció, mint amekkora lett belőle”, így jellemezte lapunknak Varga László történész a március elején nyilvánosságra hozott, több mint félezer nevet tartalmazó listát, amin a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (SZT) állományú tisztjei szerepelnek. Az érintettek csupán töredékét ismerhettük meg a mostani listáról, szerinte a hírszerzést a szerkesztők tudatosan hagyják ki a felsorolásból.

Hit és értékek

A félhold háborúja

A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a különböző formái.

Háttér

Márciusban újra kezdjük!

1957 tavaszán, hónapokkal az 1956-os forradalom leverése és az azt követő véres megtorlás után már kevesen hittek Magyarországon a forradalom eszméinek győzelmében. Az 1956. október–novemberben szerzett tapasztalatok nyomán kevés lehetett azok száma is, akik bíztak abban, hogy a Nyugat katonai segítséget nyújt, ha az országban újabb felkelés tör ki. Az 1957. március 15-ét megelőző hetekben mégis hírek terjedtek el arról, hogy talán újrakezdődik minden.

Engedtünk a 48-ból

Többnyire a rendszerváltás félrecsúszásával, az ennek kapcsán megjelenő csalódott-sággal hozzák összefüggésbe lapunknak nyilatkozó vezető értelmiségiek azt, hogy nemzeti ünnepeinken nem sikerül közösen és felhőtlenül emlékezni. Az 1848-as forradalom évfordulója előtt főként arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nem tudunk erőt meríteni a magyar történelem kitüntetett pillanataiból; miért bánunk méltatlanul hőseinkkel; és miért nincsenek ma olyan magyar államférfiak, akiknek a személyét nemzeti konszenzus övezi.

Interjú

Interjú Bárdos Andrással

Sem a televízió, sem a politikai újságírás nem képes befolyásolni a politikát, és erről le is tett már, mondta a Heteknek adott interjúban Bárdos András. Az egykori televíziós újságírót március 15-e, a sajtószabadság napja alkalmából kérdeztük a magyar média állapotáról, feladatáról.

Üzlet

Lakást vegyenek!

Az elmúlt hétvégén rendezték meg a 18. lakásvásárt, melyen a szaktárca vezetője is tiszteletét tette – nyolc év után először.

Kirúgták a szegények bankárát

Többéves sérelmét torolja meg a béke Nobel-díjas Muhammad Yunuson most a bangladesi miniszterelnök asszony. A közvéleményben a Gramen Bankról alkotott kép elválaszthatatlan Yunus személyétől. Ettől függetlenül március elején a helyi nemzeti bank bejelentette, hogy felmenti őt pozíciójából.

Arcok

A királynő és én

Miután az iszlám forradalom nem várt változásokat hozott Iránban, sok értelmiséginek nem maradt más, mint a menekülés, az emigráció. Ez a sors érte utol az 1960-ban született egykori kommunista lázadót, Nahid Persson Sarvestanit is. A testvéreit kivégezték, ő maga mégis szerencsés, hiszen Svédországban lehetősége van azzal foglalkoznia, amire a mai Iránban bizonyosan nem lenne: filmeket rendez.

Életmód

Mi történik, ha akaratunkat beszorozzuk képességeinkkel?

A miniszterelnök évértékelő beszédében új munkamorált hirdetett, amit a kritikusai azzal kommentáltak, hogy a magyar emberek nagy része akar ugyan dolgozni, de nem tud. Ön szerint mekkora az emberek felelőssége az elhelyezkedésben vagy akár a „munkahelygyártásban”?

Szabadidő

Amerikai Kuckó a Corvinuson

A Budapesti Corvinus Egyetem Sóház utcai épülete ad otthont az American Corner Budapest nevű információs és programközpontnak. Az Amerikai Kuckó azonban távol áll az egyetemi oktatás olykor rideg stílusától, sokkal inkább jellemzi az a barátságos, közvetlen légkör, amelyet neve is sugall.

Sport

A csúcsfoci ma egyet jelent az FC Barcelonával

Képzeljen el egy csapatot, amely annyira jó, hogy az ellenfél labdába sem tud érni! Képzeljen el egy játékost, aki annyira jó, hogy a sorsdöntő pillanatban az ellenfél kapusát szinte nevetve emeli át, mielőtt a kapuba lőne! Ha a kedves Olvasónak akadozna a fantáziája, ne búsuljon, van segítség: nézzen meg egy FC Barcelona-mérkőzést!

Hirdetés

A Hotel Fagus exkluzív ajánlata

Szeretnénk újra a kedves figyelmébe ajánlani a Hotel Fagus exkluzív, csak a Hetek-olvasói számára kialakított ajánlatát, amely március 11-ig van érvényben. …és ne felejtsen el a bőröndbe egy Heteket is bekészíteni! Kellemes pihenést kívánunk!

Röviden

Azt mondták

„Nem kockáztathatjuk meg, hogy Kadhafi az égből lemészárolja az embereket” – nyilatkozta John McCain republikánus szenátor, az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa illetékes bizottságának tagja. „Fontosak számunkra a hagyományok, ugyan­akkor szeretnénk fejleszteni a torna megjelenését a médiában” – mondta Ian Ritchie, az All England Lawn Tennis and Croquet Club igazgatója. A wimbledoni teniszbajnokság döntőit élőben, három dimenzióban  közvetítenék a mozikban, így térhatásban is élvezhetők lesznek.

Milliárdokba kerülne Magyarország

Az Index számítása szerint több tízmilliárd forintba kerülne, ha az új alkotmányban a Magyar Köztársaság nevét egyszerűen csak Magyarországra módosítanák, illetve új államcímert rajzolnának. Csak a pénzérmék cseréje nagyjából 30 milliárd forintot emésztene fel a költségvetésből. A középületeken elhelyezendő, nagyjából 10 ezer darab domborított címertábla elkészítése további 100 millió forintot vihet el.

Elhalasztották Chirac perét

Nyárig elhalasztották Jacques Chirac francia exelnök perét Párizsban, mivel az ügy egyik védőügyvédje jogosan érvelt azzal, hogy két eltérő ügyet mostak össze a vádban. Az eljárást folytató bíró június 20-ig elnapolta azt a pert, amelyben Jacques Chirac és további nyolc vádlott állt a törvényszék elé – írta a BBC.

Ez történt

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete szerint Gábor György és Geréby György a HírTV állításával szemben nem részesült 180, illetve 89 millió forintos pályázati támogatásban. A bíróság azt is megállapította, hogy egyikük sem munkavégzés nélkül, hanem hároméves kutatómunka ellenértékeként kaptak munkadíjat az MTA Filozófiai Kutatóintézetétől. A HírTV-t az ítélet annak közzétételére is kötelezte, hogy hamis színben tüntette fel Geréby György egykori miniszteri tanácsadói szerepét.