2009. 06. 05. (XIII/23)

Tartalom - 2009. június 5.

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 21:19:26 +0200

Online

A hét eseményei

Csődöt jelentett a General Motors

Indul a Microsoft új keresője

Azt mondták

Belföld

Brutális lett a tét - Meglepő fordulatot hozhat az EP-választás

Néhány tízezer szavazaton múlhat a kicsik sorsa

Mikor elindul a Vona

Liberálisból szélsőjobbos

Becsületbeli ügy - Az MDF a demokratikus fék szerepére készül - Hazafi Zsolt

Az SZDSZ lerázhatja magáról a múlt koloncait - A liberálisok a gyökerekig mennének - Hazafi Zsolt

Öt krumpliból egyet mindig tarts meg! – mondja Gurmai Zita szocialista EP-képviselő - Szobota Orsolya

Külföld

Zuhanás az óceánba - Rejtélyek az Air France tragédiája körül - Márványi Péter

Pedofilvédő abortuszklinikák - Egy fiatal lány bátor leleplezése - Széchey Noémi

Sarkozy partraszállása - A francia elnök csak Obamával akar ünnepelni

Hit és értékek

A megfosztott ország - Trianon a 21. században - Morvay Péter

Mérhetetlen szigorúság

Háttér

Megérett az Apple - Steve Jobs beteljesült álma - Ifj. Balogh Ferenc

Kilakoltatják-e Overdose-t? - Vásárvárossá alakítanák a hazai lósport utolsó bástyáját - Somorjai László

Interjú

A nagybeteg meg a hiányzó harang - Interjú Wermer Andrással - Sebestyén István

Üzlet

Munkamentesség - Akár 14 százalékos is lehet a munkanélküliség - Kovács Klára

Biztos, ami biztos

A hét eseményei

Arcok

Mesterhármas - Josep „Pep” Guardiola és a spanyol futballkorona ékköve - Kiss tünde

Életmód

Kész átverések - Fogyasztószerek iparága - Takács Gabriella

Szabadidő

Óriásokkal szemben - Út a látszólagostól a valóságos élet felé - Pálffy Gyula

Sport

Gera: több van bennem! - Jövőre nemzetközi kupában szerepel a Fulham - Sebestyén István

A hét eseményei

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 11:35:04 +0200

Indul az agyvisszaszívás
Hazatérnek a világhírű magyar kutatók
A Magyar Tudományos Akadémia június 2-án mutatta be azt a hat kutatót, akik a most indult Lendület Fiatal Kutatói Programban legalább öt évig Magyarországon folytatják munkájukat, és itthon alapítanak kutatócsoportot. A kutatók között van kutatóorvos, biológus, agykutató, nyelvész, fizikus-csillagász és matematikus, akik fiatal koruk ellenére mindannyian szakterületük nemzetközileg elismert szaktekintélyei. Kutatási területük között találjuk a ráksejtek áttétképzésének mechanizmusát, az antibiotikumnak ellenálló baktériumokat, a memóriazavarokat, a digitális titkosítást és a Földön kívüli élet keresését.

Nátha vagy vágta?
Bácsalmási győzelem a vágtán
A kitartó esőzés a Nemzeti Vágtát sem kímélte, ám a közönség és a versenyzők még kitartóbbak voltak. A háromnapos hétvégi lovasünnepen kilencven magyar település legjobb lovasai mérhették össze tudásukat. A tavalyihoz hasonlóan a futamokat 6-6 indulóval rendezték, az előfutamokból a középdöntőbe, majd a döntőbe juthattak a legjobbak. A rendezvény ezúttal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc gyermekhőseinek állított emléket. A lovasfutamok mellett a szervezők különböző bemutatókkal és programokkal várták az érdeklődőket. Bácsalmás település képviseletében Németh Sándor nyerte a 2009-es Nemzeti Vágtát.

Moszkvában gyűlnek össze
Puskin leszármazottai
Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő leszármazottainak első világkongresszusát tartják szerdától Moszkvában a költő emlékmúzeumában. A rendezvényre több mint kétszáz meghívót küldtek ki, és több mint százan igazolták vissza részvételüket. A nagy költő legközelebbi egyenesági leszármazottja Alekszandr Alekszandrovics Puskin, aki Brüsszelben él. A költő teljes családfáján a több mint százötven év alatt immár ötvennyolc ág nő. Élnek Puskinok Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Svájcban, Ukrajnában, Grúziában, de még a Hawaii-szigeteken is. A legtöbben azonban Angliában élnek, és rokonságba kerültek az uralkodóházzal is.

Csődöt jelentett a General Motors

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 11:32:59 +0200

Csődvédelmet kért hétfőn a General Motors, a Chrysler után a második amerikai autógyár. Az autóvállalatra jelentős zsugorodás vár, miközben az állami részesedés 60 százalékra emelkedik a cégben. A csődeljárással megszűnik az egykor az amerikai ipar jelképének számító százéves ipari óriás pénzügyi függetlensége, és az eljárás célja egy jelenleginél kisebb, kevesebb munkaerőt alkalmazó és kevesebb márkát előállító, versenyképesebb vállalat megteremtése.

A vállalat megszüntet 21 ezret az 54 ezer amerikai szakszervezeti munkahelyből, bezár 12-20 üzemet, és felszámolja a 6 ezer márkakereskedés 40 százalékát. Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke szerint a GM átszervezési programja végrehajtható, a jelképes vállalatból ismét profitot termelő cég válhat. Obama úgy fogalmazott, hogy a szövetségi kormány „kelletlenül” szerez ellenőrző pozíciót a vállalatban. Elismerte, hogy ekkora állami tulajdonhányad visszatetszést kelthet sokakban, de világossá tette, hogy a kormány nem akar beleszólni az üzemek sorsával, az új termékekkel, a napi irányítással kapcsolatos döntésekbe. Értékelése szerint az amerikai autógyártók tönkremenetelének beláthatatlan következményei lennének. A GM hatalmas mérete miatt a kormányzati intervenció politikailag kockázatos: az ellenzéki Republikánus Párt máris bírálta a csődvédelmet.

Indul a Microsoft új keresője

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 11:31:04 +0200

Kibővített találati listával, jobb relevanciával, új megjelenéssel és felhasználói élménnyel indul június 3-án a Microsoft keresője, amelyet Bing névre kereszteltek – írja az MTI. Európában eleinte „beta” megjelöléssel fut majd a csütörtök este bemutatott szolgáltatás, azonban ez nem félkész, hanem kevesebb és alacsonyabb szintű szolgáltatást jelent, míg az USA-ban szélesebb szolgáltatáskészlet lesz elérhető.

A Decision Engine nevű keresőmotor kidolgozásánál az alapvető szempontok között még a nagyobb gyorsaság és egyszerűség is szerepel. A jobb relevanciát a Bing úgy próbálja elérni, hogy jobban „megérti” a keresések céljait, és több járulékos információt is hozzáköt az eredeti kutatáshoz. Például egy termék iránti keresés kapcsán az eredmények mellett teszteket, alkatrészeket vagy olyan online boltok listáját találhatjuk, ahol az árucikk kapható. Egy repülőúttal kapcsolatos keresésnél pedig nemcsak az indulási és érkezési időpontokat kapjuk meg, hanem a szállodák listáját és az adott országban várható időjárás elemzését is. A Microsoft közleménye szerint a Bing eleinte négy keresési szegmensben próbál leginkább érvényesülni: vásárlási döntések kapcsán, utazási tervezéseknél, egészségügyi kérdésekben és helyi üzleti jellegű kutatásoknál.
A redmondi cégóriás fontos célkitűzése, hogy a felhasználónak jóval kevesebbet kelljen klikkelnie azért, hogy egy konkrét információt megtaláljon.

Azt mondták

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 11:26:06 +0200

„Nem! A gyermekeim életére esküszöm!" Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök tagadja, hogy viszonya lett volna egy tizennyolc éves lánnyal. Viszont nem csillapodnak a politikai hullámok Olaszországban, amiket kétes kapcsolata kavart egy tinédzserrel. A kormányfő vonzódása a kiskorúakhoz kiverte a biztosítékot a feleségénél is, aki bejelentette válási szándékát.

„Kicsit, nem is kicsit el voltam keseredve a meccs után. Úgy érzem, nem igazságos, ahogy most történt ez a mérkőzés, de mindenen túllép az ember, én is készülök Wimbledonra" - nyilatkozta Szávay Ágnes, aki kiesett a Roland Garros francia teniszverseny nyolcaddöntőjében. Az előző fordulóban még eddigi egyik legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy megverte a világranglistán harmadik kiemelt amerikai világsztárt, Venus Williamst. A diadal után Szávay Ágnes optimistán várta a Cibulková elleni mérkőzést, annál is inkább, mert a szlovák lány még sosem tudta őt legyőzni. A magyar teniszező ezúttal azonban rossz napot fogott ki.

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nagy múltú Eötvös Loránd Tudományegyetem állományában olyan oktató tanítsa a magyar fiatalokat, aki antiszemita nézeteit a széles nyilvánosság előtt hangoztatja" - áll a nyílt levélben, amely 444 magyar demokrata és 5 civil szervezet tiltakozását tartalmazza Morvai Krisztina megnyilatkozásaival szemben, s melyet olyan neves közéleti személyiségek írtak alá, mint dr. Angelusz Róbert, dr. Heller Ágnes, Kertész Péter, dr. Ormos Mária, Salamon András, Szász István. Az egyetem rektora - az egyetem vezető testülete, a jogi kar dékánja, oktatói és hallgatói nevében - elhatárolódott Morvai Krisztina nézeteitől.

Meglepő fordulatot hozhat az EP-választás

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 11:25:55 +0200

Ha polgári demokrácia talaján álló pártok, így az SZDSZ és az MDF rosszul szerepelnek az európai parlamenti választáson, akkor az előrevetítheti, hogy gyökeresen megváltozik a magyar közélet. A Jobbik esetleges előretörésével ugyanis a politikai centrum jobbra tolódhat. Negatív fordulat esetén hosszú távon a Horthy-rendszert idéző pártszisztéma jöhet létre Magyarországon. Rövid távon az SZDSZ veresége esetén pedig megbukhat a Bajnai-kormány.

Az MSZP-ben már hetek óta zajlik a kármentesítés. A párt politikusai és a baloldali holdudvarba tartozó értelmiségiek igyekeznek a saját táborukban a várakozásokat alacsonyra szállítani, hogy egy esetleges nagy vereség esetében is egybemaradjon a párt. A célszám lapzártánk idején 3 és 5 között mozgott, azaz ennyi befutó képviselőre számítanak. A problémát mégis inkább az jelenti, hogy kiderülhet: a 30-40 százalékos MSZP hétévnyi kormányzást követően 15 százalékos párttá zsugorodott, és ez akár azt is jelentheti, hogy a szocialisták elvesztették a jobboldalt „sakkban" tartó váltópártjellegüket, és középpárttá sorvadtak. Ha pedig ezen nem tudnak változtatni, akkor úgy járnak, mint 1994-ben az akkor még kormánypárt MDF, azaz elvesztik a meghatározó szerepüket a magyar közéletben, és statisztává válnak.

Csak semmi pánik?

Több szocialista vezetővel beszélve úgy tűnik, hogy leginkább a pániktól tartanak. Az MSZP vezetői között ugyanis már tavaly világossá vált, hogy amennyiben nem sikerül változtatniuk a politikájukon, akkor történelmi vereséget szenvedhet a párt. A szocialista küldöttek között azonban Gyurcsány Ferenc távozásáig az volt az uralkodó nézet, hogy a 2006-ban Orbán Viktort hátrányos helyzetből legyőző Gyurcsány képes lehet majd 2010-ben is fordítani. Ha Gyurcsány váratlanul önként nem távozik, akkor éppen emiatt a pszichózis miatt a szocialista vezetők képtelenek lettek volna elmozdítani a pártelnök-miniszterelnököt a pozíciójából. Az MSZP alsó és középrétegei számára június 7-én jöhet el az igazság pillanata, amikor is szembesülhetnek azzal, hogy akár 50 százalékos különbséggel, behozhatatlanul vezet a Fidesz. Kérdés, hogy mi lesz a reakció.

A párt erős érdekcsoportjai már előre összefogtak, hogy ha „szakad a plafon, akkor mindenki alatta legyen". Így gyakorlatilag, aki az MSZP-ben számít, az tagja az elnökségnek vagy a kormánynak (például államtitkárként) vagy az MSZP-frakció vezetésének. Ezzel a kollektív felelősségvállalással sikerült például a párt ifjú törökjeit is részesévé tenni a kormányzati felelősségnek, tehát június 7-e után elméletileg senki sem állhat elő másokra mutogatva, hogy mit tettek az MSZP-vel.

Mindez persze csak az elmélet. A legtöbb szocialista vezető, akár az úgynevezett öreg, akár a fiatal korosztályhoz tartozik, leginkább egy „nem tudom"-mal válaszol arra, hogy mi fog történni június 7-e után. Vannak, akik a pártszakadástól tartanak, mások azt vizionálják, hogy Gyurcsány Ferenc egy új pártot fog alapítani az MSZP liberálisaiból és az MDF, illetve az SZDSZ romjain. Erre egyébként a véleményeken túl semmilyen konkrét jel nincs, miként nincs hitelt érdemlő információ arról sem, hogy Gyurcsány hogyan képzeli a jövőjét.

Harmadrészt olyan félelmekkel is találkozni, miszerint a vereséget a fiatal szocialisták a régi „öregek" lemészárlására fogják felhasználni, amit persze az utóbbiak nem hagynának. A legtöbben viszont azt szeretnék, ha az MSZP-ben a józanság kerekedne felül, illetve bíznak abban, hogy a status quo fenntartása a legtöbb szocialistának inkább előnyösebb, mint a párt további amortizálása.

Fidesz a kapuk előtt

Míg a MSZP-ben azon dolgoznak, hogy a kudarc ne legyen árva gyerek, addig a Fideszben a sikernek sok anyja van. Leginkább persze Orbán Viktor, aki két országgyűlési vereséget követően sikeresen védte meg primátusát a Fideszben, és a dolgok jelenlegi állása szerint történelmi győzelem kapujába vezette az általa tető alá hozott pártszövetséget. Bár maguk a fideszesek is elismerik, hogy ennek elsősorban nem az ellenzéki párt tartalmas politikája és ötletdús programja az oka, hanem az MSZP - ahogy közkeletűen mondják - „bénázása".

Ráadásul Orbán Viktor és Kövér László is - akinek megszólalásai olykor éppen a szocialista táborban bírtak mozgósítóerővel - éppen akkor szólalt meg, amikor az MSZP-t, úgymond, össze kellett zárni. Egyes ellenzéki forrásaink szerint többek között azért rémisztgetik a szocialistákat az elszámoltatással, illetve a kétharmad megszerzésével, hogy nehogy kiszálljanak a kormányzásból. A Fidesznek annyiban kedvező a Bajnai-kormány működése, hogy az kénytelen éppen az IMF nyomására azokat a megszorító intézkedéseket bevezetni, amiket egy új Fidesz-kormánynak is végre kellene hajtania.

Így pedig, ha jól jön ki a lépés számukra, lehet, hogy akkor kerülnek hatalomra, amikor véget ér a gazdasági válság, és elindul a világgazdaság fellendülése. Igaz, nem marad annyi a költségvetési kasszában, hogy a Fidesz az elkövetkező években osztogatni tudna, ráadásul az ország eladósodása is drámai. Egyes számítások szerint 5500 milliárddal több az államadósság, mint nyolc évvel ezelőtt, jövőre az úgynevezett GDP-arányos államadósság szintje megközelíti a 84 százalékot.

Ez az egyik indok, hogy állítólag miért vannak olyanok a Fideszben, akik nem szeretnék, ha kétharmados többséget szereznének a parlamentben. „Ha ugyanis alkotmánymódosító többséggel rendelkezik Orbán és csapata, akkor semmilyen kifogást nem tudnak majd mondani, hogy miért nem oldották meg az ország problémáit. A gazdasági bajokra viszont nem lehet fél, egy év alatt megoldást találni. A társadalmi elégedetlenség a Jobbik táborába sodorhatja a tömegeket a jobboldalról" - vélekedett egy vezető fideszes politikus tanácsadója.

Ha pedig nem lehet a gazdaságot egyik napról a másikra helyreállítani, akkor a Fidesznek ideológiai területen kell majd sikereket elérnie. Az viszont nem látszik, hogy mit is akar valójában a Fidesz, csak utalások szintjén hangzik el, hogy például módosítanák az egyházügyi törvényt, az oktatásban és - különösen a falvakban - a közösségépítésben is nagyobb szerepet szánnának a felekezeteknek. Vagy akár a választási, illetve a párttörvényhez is hozzányúlnának, miként például mindez Kósa Lajos Fidesz-alelnöknek a Hetek Klubban elhangzott előadásából is kiderült.

MDF vs. SZDSZ

Az MDF háttéremberei szerint ők állnak közelebb az 5 százalékhoz, mint az SZDSZ, míg a liberális tudorok szerint éppen fordítva. Ugyanez vonatkozik arra a kérdésre, hogy az úgynevezett polgári pártok közül melyik lehet a harmadik erő. Amiben mindkét kispárt „agyai" egyetértettek: a Jobbik bejut, és amúgy nagyon kockázatos és törékeny folyamatok zajlanak a pártjukkal kapcsolatban. Pár tízezer szavazat döntő fontosságú lehet a végelszámolásnál.

Az MDF szemmel láthatóan az újraalapítás stádiumában van. Bokros Lajos szerződtetésével új irányt vett a Fórum, ami ha sikert hoz, további megújulást vetíthet előre. A korábbi MDF-ből már elfogyott az erő, az elmúlt évek a bejutási küszöbön való küszködéssel teltek el. Gyakorlatilag hiába szerepeltek sokat az MDF politikusai, nem változtak a párt mutatói. Az elmúlt hónapok belharcai miatt kivált politikusokkal nem biztos, hogy sokat vesztettek a magyar demokraták.

Állítólag mérések igazolják, hogy Bokros Lajos mérsékelt konzervatív, úgymond nemzeti liberális ikonként is megjeleníthető. Ráadásul Habsburg Györggyel megspékelve az MDF akár új szavazók meghódításába is kezdhet. Úgy tudjuk, hogy az MDF belső mérései szerint nemcsak a MSZP-ből kiábrándult centristák közül sikerült szimpatizánsokat nyerniük, hanem a Fidesztől is csábítottak el szavazókat. Több forrásunk azt állította, hogy ha most sikerrel jár a fórum, akkor Dávid Ibolya folytathatja az új arcok beemelését az MDF politikusainak körébe. Úgy tűnik, hogy az MDF-ben számolnak azzal - vagy legalábbis reménykednek abban -, hogy a Fidesz mérsékelt szavazói jelentős arányban fognak kiábrándulni a pártjukból, és vándorolnak át majd hozzájuk, mint zsidó-keresztény alapokon álló liberális konzervatív párthoz.

Ha azonban Bokros Lajosnak nem sikerül átugornia a lécet, akkor az is előfordulhat, hogy Dávid Ibolya belső (és külső, a pártból kiszorított) ellenzéke átveszi a hatalmat, és valamilyen módon a Fidesz szatellitjévé teszik a Magyar Demokrata Fórumot.

Az SZDSZ-nek elméletileg nagyobbak az esélyei, mert 2005-ben is több szavazatot kaptak, mint az MDF, de a belső ellentétek annyiban súlyosabbak, mint az MDF-ben, hogy a Fodor-Kóka-meccset még nem zárták le. Ha most Fodor pártelnöksége idején bejut az SZDSZ az EP-be, akkor nincs esélye Kókának visszavennie a pártelnöki széket, Fodor folytathatja a párt általa hangoztatott megújítását. Ha Fodor történelmi győzelmet arat, akkor esélye nyílik arra, hogy az MSZP bázisából leváló rétegeket begyűjtse, és az SZDSZ szavazói körét megerősítse, akár növelje is. Így 2010-re érdemes a szabad demokratáknak felszívniuk magukat.

Az SZDSZ körüli zavart erősíti, hogy az elmúlt hetekben Magyar Bálint korábbi pártelnök, Kóka János támogatója, előállt azzal az ötlettel, hogy az SZDSZ az MDF-fel fogjon össze.

Ha rosszul szerepel az SZDSZ, akkor a Bajnai-kormány is nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen nem tudnak hivatkozni a társadalmi támogatottságukra.

Mindkét kispártban a mohácsi vészhez hasonló tragédiának tartanák, ha miközben ők kiesnének, addig a Jobbik bejutna, miközben ez utóbbiban mindenki biztos. A Jobbik esetleges előretörésével 2010-ben ugyanis a politikai centrum jobbra tolódhat. Egy negatív fordulat esetén hosszú távon, 2010 után a Horthy-rendszert idéző pártszisztéma jöhet létre Magyarországon: egy erős jobboldal egy jelentős radikális szélsőséggel vegyítve a parlamentben, mellékszerepre ítélt szociáldemokráciával és jelentéktelen polgári liberális pártokkal.

Néhány tízezer szavazaton múlhat a kicsik sorsa

A közvélemény-kutatók felmérése szerint az EP-választásokhoz közeledve nőtt az emberek részvételi hajlandósága a voksolásra. A különböző előrejelzések szerint nagyjából annyian fognak szavazni menni, mint 2004-ben, azaz a választók 38-40 százalékára lehet majd számítani. Az előrejelzések szerint a Fidesz fölényesen győz, az MSZP jelentős lemaradással a második helyet szerzi meg, és a közvélemény- kutatók biztosnak mérik a Jobbik bejutását is. Az MDF és az SZDSZ bejutása akár néhány tízezer szavazaton is múlhat.
A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint az elmúlt egy hónapban folyamatosan csökkent azok száma, akik nem tudták vagy nem akarták megmondani, melyik pártra adják le voksukat. Az is segíti a részvétel növekedését, hogy az uniós parlamenti választásokon egyre inkább a belpolitika került előtérbe. Ez egyébként nem meglepő, a legtöbb uniós tagországban hasonló a helyzet.
Nálunk a habozók többségét a kiábrándult baloldali szavazók alkotják, akiknek kegyeiért elsősorban a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP versenyez. A Medián legfrisebb prognózisa szerint a Fidesz 16 mandátumot szerez, az MSZP-nek 5, a Jobbiknak pedig 1 jut majd. Az SZDSZ és az MDF pedig egyaránt 4 százalékon áll a felmérés szerint. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a választások előtt készült felmérések gyakran alulmérik a kispártok támogatottságát – így valószínű, hogy az MDF és az SZDSZ bejutásáról néhány tízezer szavazat dönthet.
A Tárki a felnőtt lakosság körében májusban megvizsgálta mind a magyar, mind az európai parlamenti választások pártpreferenciáit, és megállapította, hogy a két kérdés közel azonos eredményt hozott. Kimutatásaik szerint a 22 EP-mandátumból a Fidesz 14-16, az MSZP 5-6 helyet szerezhet meg, valószínűleg a Jobbik is képviselteti majd magát az Európai Parlamentben, ám az SZDSZ vagy az MDF mandátuma szerintük is kétséges. Ma a választók 42 százaléka menne el biztosan szavazni egy országgyűlési választásra, míg az európai parlamenti választások esetében a megkérdezettek 31 százaléka mondta, hogy biztosan elmegy szavazni vasárnap, ami még mindig jóval magasabb, mint amit a lengyeleknél (29 százalék), a cseheknél (15 százalék) vagy a szlovákoknál (14 százalék) mért a Tárki. A Szonda Ipsos szerint a teljes felnőtt lakosság 39 százaléka megy el biztosan szavazni a hét végén, a Gallup szerint ez az arány 38-40 százalék.
A Szonda Ipsos mérései alapján a Fidesz összesen 3 millió, az MSZP 900 ezer szimpatizánssal bír jelenleg, s a két tábor várható választási aktivitása nagyjából egyforma: 60 százalékos. A két nagypárt szavazótábora sokkal elkötelezettebb, mint a kisebb pártoké: 85-90 százalékuk megingathatatlan, míg az MDF-re vagy az SZDSZ-re szavazók 50-60 százaléka eltökélt.

Mikor elindul a Vona

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 11:18:49 +0200

A harmincegy éves Vona Gábor vezetésével jövőre a rendszerváltás óta először kerülhet olyan politikai erő a parlamentbe, amely valóban alulról szerveződött, és nem utódja egyetlen parlamenti pártnak sem. A történet egyetlen szépséghibája, hogy a Jobbik felfutásának titkát a – nyíltan rasszista és neonáci – Magyar Gárda létrehozásában, a cigánybűnözés hangoztatásában és Morvai Krisztina kitalálásában kell keresni. De kicsoda vajon Vona Gábor?

A Vona vezetéknevet az oroszok ellen hősi halált halt nagyapja tiszteletére vette fel a Jobbik, eredetileg Zázrivecz Gáborként anyakönyvezett elnöke. A most harmincegy éves Vona Gábor Gyöngyösön született. „Mindkét ágról paraszti családból származom, ezért az antikommunizmust az anyatejjel együtt szívtam magamba” – szögezi le életrajzában, a névváltoztatásról pedig így ír: „Az érettségi megszerzése után régi vágyamat váltottam valóra, amikor visszavettem a vér szerinti nevemet.”

A szivacsagy

A Hetek úgy értesült, Vona nyugdíjas édesanyja nem érti, miért vall a fia szélsőséges nézeteket – ők nem így nevelték. Az általunk megkérdezett iskolatársai pedig érdekes módon nem emlékeztek a gyöngyösi gimnázium egykori diákjára. „Valószínűleg akkor még egy névtelen, jelentéktelen senki lehetett” – mondta egyikük. Korábbi tanára viszont emlékszik Vonára: „Nagyon jó képességű, »szivacsagyú« gyerek volt, minden információt magába szívott” – állította megkeresésünkre a pedagógus.
„Az ELTE BTK történelem szakán végeztem. Három évet jártam pszichológia szakra is, de annak folytatását idő hiányában felfüggesztettem” – írja a Jobbik elnöke, aki már egyetemi évei alatt aktívan részt vett az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségének munkájában, valamint elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyetemi alapszervezetének.
„A rendszerváltozáskor úgy éreztem, nagy dolgok történnek. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy az igazán komoly változások elmaradtak, mert a még ma is regnáló politikai garnitúra a színfalak mögött megegyezett” – írja Vona, akivel a fokozatos és kijózanító felismerés értette meg, hogy „a Jobbiknak teljesen más úton kell elindulnia, mint a jelenlegi pártok”.
A Jobbik elődjének tekinthető Jobboldali Ifjúsági Közösséget 1999-ben alapították meg ELTE-s diákok. A 2002-es választási kampányban meghívott előadók megszólaltatásával segítették az akkor kormányzó jobboldalt, Vona pedig rendkívüli aktivitással vetette bele magát a szélsőséges nézeteiről elhíresült – Bencsik, Lovas és társai nevével fémjelzett – Sajtóklub fellépéseinek megszervezésébe.

Polgári körben

Országos ismertségre talán a Fidesz 2002-es váratlan veresége után életre szólított polgári körök mozgalomban tett szert: Orbán Viktor meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek.
„A polgári körök mozgalma a nagy remények után a Fidesz pártérdekei alá rendelődött. 2002 őszétől kezdve ezért lassan megérett bennünk az elhatározás, hogy párttá kell válnunk” – írja visszaemlékezésében Vona. A folyamat már korábban, 2002 májusában, egy fővárosi kocsmában megkezdődött, ahol a Jobbik vezetői – három huszonéves történész hallgató – arra jutottak, szükség van egy nemzeti radikális pártra.
Amint a Magyar Narancs egy korábbi cikkéből kiderül, Vona azzal győzte meg társait, hogy a Fidesz sose lesz képes a nemzeti értékek hatékony képviseletére, a MIÉP pedig avítt és alkalmatlan erre. 2002 év végére létrejött a Jobbik Magyarországért Mozgalom Egyesület, amely 2003-ban párttá alakult. Vonát 2003 őszén a párt egyik alelnökévé választották.
„Akkoriban a Jobbik csak egy fiatal csoportosulás volt, nagyon sokat kínlódtunk a párt felépítésén” – mesélte a Heteknek a párt egykori aktivistája. A Jobbikot nem vetette fel a pénz, egy ideig még a központi iroda fenntartása is komoly nehézséget okozott, fogalmazott forrásunk. Vonával kapcsolatban azt mondta, „Zaza (ez Vona beceneve) az elmúlt években higgadt politikussá nőtte ki magát, és sokat fejlődött retorikában. Az a Vona Gábor, aki 2006 előtt egy gátlásos, szinte félszeg ember volt, mára jó előadóvá vált, aki képes papír nélkül is logikusan, hatásosan beszélni tömegek előtt.”
Az ismeretlen Jobbik kezdetben az SZDSZ farvizén próbált feljönni. „Mindig a gyengébb tapad az erősebbre: azt tudták az emberek, ki az SZDSZ, a Jobbikról viszont a kutya sem tudott, ezért kitaláltuk, hogy a Jobbik antiliberális pártként határozza meg magát” – elevenítette fel az első önálló lépéseket informátorunk, aki most azon derül, hogy fordult a kocka: az EP-kampányban az SZDSZ határozza meg magát a Jobbik ellenében, ami egyrészt óriási ingyenreklám a pártnak, másrészt nyilvános beismerése annak, hogy a Jobbik ma erősebb az SZDSZ-nél.
„Vonáról egyáltalán nem állítható, hogy egy vérgőzös, dühöngő valaki lenne. Higgadt és határozott ember, aki a pártban is meghallgat mindenkit. A végső szót persze ő mondja ki, de például hitleri attitűdök abszolút nem jellemzőek rá” – mondta a Heteknek egy Vona Gábort jól ismerő forrásunk, aki a náci vezért a Vonát helyenként Führer-bajusszal elcsúfított plakátok kapcsán hozta szóba.
A Jobbik eleinte legfeljebb köztéri keresztállításai révén tudott bekerülni a hírekbe, és valószínűleg a párt vezetői sem bíztak abban, hogy önálló politikai erőként sikert érhetnének el, így 2006-ban a MIÉP-pel együtt Harmadik Út néven indultak el az országgyűlési választásokon. Az eredmény siralmas: két százalék. Nyilván ezzel is összefügg, hogy 2006 novemberében tisztújításra került sor: a Jobbik elnökének Vona Gábort választották.

Masírozó gárdisták

Az új elnök felpörgette a pártot: 2007. március 15-én meghirdette az új radikalizmus Bethlen Gábor-programját, amelyből három pontot emelt ki: nyugdíjas állás legyen a gyereknevelés, az MSZMP és a KISZ egykori funkcionáriusai ne vállalhassanak állami pozíciót, illetve a Turul, a Szent Korona és az árpádsávos zászló kerüljön be a védett nemzeti jelképek közé. Ezen a rendezvényen jelentette be, hogy a fiatalok számára egy új szervezetet hoznak létre.
Az ígéretet tett követte: Vona 2007 nyarán alapító tagja és első elnöke lett a Magyar Gárda Egyesületnek, melyet a ma már a Jobbik és a gárda egyik ádáz ellenségeként megnyilvánuló Demokrata-főszerkesztő Bencsik Andrással együtt találtak ki.
A nyíltan rasszista, neonáci félkatonai szervezet egyéves születésnapján az alapító az alábbiakat írta: „Ma, 2008. augusztus 25-én egy éve, hogy 56 ember a Budai Várba vonult, fehér ingben, fekete mellényben, árpádsávos pajzzsal a mellén. Ma egy éve, hogy esküt tettek a Szent Koronára, és ébresztőt fújtak abba a képzeletbeli kürtbe, amelynek hangjára már olyan régen és oly sokan vártunk. Ma egy éve, hogy a jelen lévő ezrek hősök születésének lehettek boldog tanúi. Isten éltessen soká, magyar remények kovácsa, keserű könnyek felitatója és örömkönnyek fakasztója: Magyar Gárda!”
A lassan második születésnapja felé menetelő gárda mára túl van az első szakadáson, túl van a rendőrséggel történt első fizikai összecsapáson, és túl van megannyi vidéki vonuláson, melyek elsősorban a „cigánybűnözés” visszaszorítását célozták és célozzák.
„Magyar Gárda, cigánybűnözés, Morvai Krisztina” – felelte kérdésünkre a Jobbikot belülről is jól ismerő forrásunk arra a kérdésre, hogy vajon minek köszönheti a párt egyedülálló sikerét, vagyis azt, hogy a rendszerváltás óta először egy olyan politikai erő is bekerülhet a parlamentbe, amely valóban alulról szerveződött, és nem utódja egyetlen parlamenti pártnak sem.
Ha elfogadjuk az indoklást, akkor azt is meg kell állapítani, hogy Vona tényleg ötletember, hiszen a gárda mellett Morvai Krisztinát is ő találta ki. Pontosabban ő javasolta a jogásznő jelölését a Jobbik EP-listájának élére, mellyel újabb lendületet adott pártjának. (Az EU-ellenes Jobbik 2004-ben bojkottálta az EP-választást, mára azonban stratégiát váltott: ha június 7-én elérik az 5 százalékot, azzal megdől Orbán Viktor „egy a tábor egy a zászló” elmélete, és megnő a Jobbik 2010-es parlamenti választási esélye is.)

A Jobbik kettős arca

„A Jobbikot nem bunkók vezetik – ellentétben például az egykori kisgazdapárt néhány prominensével –, Vona egyik erőssége pedig a mára hihetetlen módon kiterjedt kapcsolatrendszere” – magyarázta a Heteknek a siker újabb összetevőjét egy informátorunk.
A párt körül több jogász tevékenykedik – eredetileg így került a Jobbik közelébe a 2006-os rendőri túlkapások kivizsgálásáért küzdő Morvai is –, aminek egyik eredményeként eddig sem a Jobbikon, sem a Magyar Gárdán nem találtak fogást a hatóságok. (Igaz ugyan, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáért per indult és zajlik, ám ha a bíróság ki is mondaná a feloszlatást, Vonáék már készen állnak a válasszal: az utcákon masírozó egyenruhások nem az egyesület, hanem a Magyar Gárda Mozgalom, amely minden további nélkül folytathatja ténykedését.)
Forrásunk szerint mind Vona, mind párttársai pontosan tudják, hol az a határ, melyet sem szónoklataikban, sem akcióikban nem léphetnek túl – és nem is lépnek túl.
A Jobbik kettős arca ettől függetlenül nem maradt rejtve: miközben például hivatalosan azt állítják, hogy a cigányság érdekében a párt teszi a legtöbbet, Szegedi Csanád alelnök szűkebb körben „államilag finanszírozott cigánytenyészetről” beszél, a párt hivatalos honlapjának, a barikad.hu-nak legnépszerűbb anyaga pedig a cigányságot gyalázó pornográf videó. (Információink szerint egyébként Vona Gábor felesége is a barikad.hu munkatársa.)
Van azonban a barikad.hu-nál is szennyesebb oldal: a kurucinfo. Mint korábban megírtuk, ennek egyik szerkesztője a Jobbik sajtófőnöke, Novák Előd – ez a tény is hozzátartozik Vona Gábor jellemrajzához.
A kurucinfót és a barikad.hu-t feltehetően azonos kör szerkeszti – szakmabeliek számára ez szembeötlő –, csak míg a barikád többnyire tényszerűen tálalja a híreket, a kuruc nyíltan zsidózik, cigányozik, és fenyeget, továbbá a „célszemélyek” személyes adatainak – cím, telefonszám – közreadásával törvényt is sért.
Bár nyílt színen Vona nem tesz antiszemita kijelentéseket, elhatárolódni sem szokása ilyenektől: amikor nemrégiben egy Magyar Gárda-rendezvényen a szervezet helyi elnöke holokauszttagadó és a zsidóság ellen uszító megjegyzéseket tett, Vona Gábor az atv.hu-nak azt mondta: Az elhangzottak nem a Magyar Gárda hivatalos álláspontját tükrözik, ugyanakkor szerinte ezeket a véleményeket sokan osztják az országban.
„Vona a fiatalok körében is népszerű, mert szerény – állítja a párt-elnökről egy ismerőse. – És mert olyan programot képvisel, mellyel könnyű azonosulni: jó dolog a Nagy-Magyarország, és pártállástól függetlenül fontos a magyarságtudat. És ezt egy olyan, harmincéves ember testesíti meg, aki nem csak beszél, hanem például létrehozta a gárdát. A fiataloknak tetszik ez, főként akkor, amikor például magyarokat vernek a Délvidéken, és azt látják, hogy csak a Gárda áll ki mellettük.” A Jobbik elnöke az ifjúsággal kapcsolatban úgy véli, annak nagyobb része érdektelen, és a nemzet ügye szempontjából hasznavehetetlen: „ők csupán léteznek, megelégedve egy félemberi-félállati szinttel. Viszont az ifjúságnak azon része, amely majd ezt az országot a vállain viszi, már egészen más közeg. Ismerem őket, közöttük járok, és elszorul az ember torka, amikor a szemükbe néz. A keserűség, az elszántság és a hazaszeretet olyan gyönyörű elegye csillog ott, amelynek ereje van” – írja némileg ömlengő, időnként Szálasi stílusát és szellemét idéző publicisztikai sorozatában Vona.

A Szent Korona vonzásában

Politikai terveit folytatásos publicisztikájában tárja fel a Jobbik elnöke: egyebek között azt írja, a közélet magasabb színtereit, a kormányhivatalokat, a diplomáciai intézményeket, a belügyi szerveket, a médiát, az egyházakat ügynökmentesíteni és „kommunistátlanítani” kell. A leleplezetteket, valamint az MSZMP és a KISZ korábbi vezetőit törvényi úton kell kizárni a közéletből.
Ha a múltat sikerült lezárni, a másik alapvető feladat a jövő alapjainak lefektetése: „Jelenleg rajtunk kívül egyetlen párt sem meri programjában felvállalni a Szent Korona-tan alapján álló alkotmányosság helyreállítását, pedig egy ’49-es alkotmánnyal a nyakunkon sem juthatunk messzire” – állítja Vona, aki szíve szerint bevezetné az erkölcstant, a Trianon emléknapot, a történelemtanításból pedig kiszaggatná a bolsevik maradványokat, valamint az elmúlt húsz évben megjelent nemzetellenes, neoliberális gyomokat.
Vona – amint korábban az atv.hu-nak kifejtette – a halálbüntetés visszaállítása mellett van, noha ez komoly lelkiismereti problémát okoz számára: katolikus emberként ugyanis nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy a vatikáni álláspont ebben a kérdésben ellenkezik az övével.
Világnézetét jól jellemzi a Magyar őstörténeti Intézet felállítását szorgalmazó programpontja, valamint az, hogy az ország legfontosabb közterein szobrok állításával rehabilitálná Horthyt, Wass Albertet, Teleki Pált, Prohászka Ottokárt és „más méltatlanul kezelt nagyjainkat”.

Liberálisból szélsőjobbos

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 11:14:09 +0200

A negyvenhét éves Morvai Krisztina az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán diplomázott 1986-ban. A bírói szakvizsga megszerzése óta ugyanezen intézmény büntetőjogi tanszékén tanít. 1989-ben a Londoni Egyetem Kings College Jogi Karán tanult. A kilencvenes évek elején tanított az Egyesült Államokban, 1995-ben pedig Strasbourgban töltött egy évet az Európai Emberi Jogi Bizottság jogászaként.

A melegellenes Jobbik EP-listavezetőjéről sokan talán el se hinnék, hogy ebben az időben még a homoszexuálisok jogaiért (is) harcolt. 1993-ban ő készítette azt a három melegszervezet által jegyzett beadványt, amely szorgalmazta, hogy a 14. évét betöltött fiatallal történt homoszexuális aktus ne számítson megrontásnak, így ne legyen büntethető. A PhD fokozatot 2003-ban kapta meg, disszertációjának témája a családon belüli erőszak volt.
2002 és 2006 között az ENSZ Nőjogi Bizottságának tagjaként New Yorkban dolgozott. A kezdetben liberális világnézetű jogász életében a pálfordulást sokan ez utóbbi tisztség elvesztéséhez kötik. Morvai akkoriban az Izraelben élő arab nők „embertelen életkörülményeiről” végzett vizsgálatokat, melynek eredményeképpen Izrael „bepanaszolta” a magyar kormánynál. Utólag úgy értékelte, a magyar kormány azzal, hogy visszahívta tisztségéből, az izraeli vezetésnek kívánt megfelelni.
Az atv.hu értesülései szerint Morvai Krisztina 2006 nyarán egy súlyos betegségből lábadozott. Bár felépült, állítólag félrekezelték, ami üldözési mániát eredményezett, mivel a jogásznő szándékosságra gyanakodott.
Az újabb fordulópontot a 2006 őszi zavargások jelenthették. Október 23-án Morvai gyerekeivel együtt a Fidesz nagygyűléséről hazafelé tartva a rendőrök sorfalába ütközött: a könnygázgránátok és gumilövedékek elől egy bérház udvarába kényszerült bemenekülni. Ezt követően hívta életre a Civil Jogász Bizottságot, ami a 2006-os őszi tüntetések elemzését végezte.
Újabb, nagy port kavart megmozdulása az Élet és Irodalomban, 2008 novemberében megjelent levele volt, amiben az általa Izrael érdekeit képviselőnek tartott „magukfajta” újságírók ellen emelte fel a hangját.
Férje, Baló György ismert televíziós személyiség, három gyermekük van. Bár a válásra hivatalosan nem került sor, életvitelszerűen nem élnek együtt.

Az MDF a demokratikus fék szerepére készül

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 11:13:47 +0200

A két kormánypártnak, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a szélsőségek reklámozásán túl nincs mondanivalója a választók számára - állította a Heteknek Dávid Ibolya. Az MDF elnöke nem kívánt azzal foglalkozni, hogy mi történik a pártjával, ha nem jutnak be az Európai Parlamentbe. Mint mondta: egyetlen forgatókönyvvel számol, miszerint képviselőket delegálnak Brüsszelbe.

Mi a tétje ön szerint az EP-választásoknak az ország szempontjából?

- Nagyon komoly tétje van a választásnak, ám az nem a hatalomváltásról szól, hanem arról, hogy ki lesz az a huszonkét ember, a „Nemzeti 22", aki hazánkat képviselheti Európában. A tét az, hogy olyan huszonkét embert küldünk-e Brüsszelbe, akik vissza tudják szerezni az ország hitelét, jó hírnevét, és hatékonyan tudják képviselni a haza érdekeit.

A tét az, hogy megerősödik-e a józan, észérveken alapuló politika, vagy még nagyobb teret nyer az országot mai helyzetébe juttató demagóg, ígérgető politikai kultúra. Kampányunk a szakértelmen alapuló őszinte és felelős beszédre épül, mert erre hatalmas szüksége van Magyarországnak és Európának is.

És még valamire nagy szükségünk van: a pozitív hozzáállásra, az optimizmusra. A plakátjainktól kezdve Bokros Lajos és Habsburg György kampányfilmjéig bezárólag mi kizárólag az építő, pozitív üzenetekre koncentrálunk. Nem valaki vagy valami ellen kérünk bizalmat a választóktól, hanem a programunk és szakértőjelöltjeink mellett.

És személyesen önnek mit jelent ez a voksolás a politikai jövője szempontjából? Ha kudarcot vall az MDF június hetedikén, akkor irányt kénytelen változtatni, és valamilyen módon beolvadhat a Fideszbe?

- Komoly árat fizettünk azért, amiért vállaltuk, hogy legyen vége a hisztérikus, mellébeszélő, az embereket félrevezető politikának, és kiálltunk egy realitásokra épülő válságkezelő program mellett. Én mégis azt mondom, megérte.

A frakciónál fontosabb az értékek következetes képviselete.

Egyetlen forgatókönyvvel számolok: képviselőket delegálunk Brüsszelbe, mert az MDF megerősödve, sikerrel zárja a június hetedikei választást, ahogyan minden előzetes riogatás ellenére sikerrel zártuk a 2004-es EP-választást, és sikerrel zártuk a 2006-os országgyűlési választásokat is.

Miért nem akartak a Fidesszel összefogni, hiszen kormányoztak együtt is 1998 és 2002 között?

- Mert konzervatívok vagyunk, és komolyan vesszük az európai hagyományokra épülő értékrendünket, az ország valós érdekét és a választóinkat. Az MDF egy saját értékrenddel bíró, önálló konzervatív párt. Nem hiszünk az „egy a tábor, egy a zászló" elvben. Az érzelmek, indulatok által dominált politika helyett a programokon alapuló, értékelvű párbeszédben hiszünk. Összefogást, szövetségkötést csakis program- és értékazonosság mentén tudok elképzelni. Mindezek nélkül a siker önámítás, csak egy képzelt légvár, valódi tartópillérek és valódi jövő nélkül.

Hallani olyan véleményeket, hogy mintha eltűnt volna a meglepetés ereje Bokros Lajossal kapcsolatban. Mit tapasztalnak a kampányrendezvényeken?

- A meglepetés erejénél nagyobb erő az a hitelesség, az az elismertség, amely Bokros Lajost itthon és az országhatárokon túl is körülveszi. Bokros Lajos és Habsburg György a kampány kezdete óta igen aktívan járja az országot. A visszajelzések pedig pozitívak. ők ketten összesen tizenegy idegen nyelven beszélnek, ám a legfontosabb mégis az, hogy értik a valódi problémákat, tudják, hogy mi áll ma az ország és Európa fellendülésének érdekében.

A magyar társadalomnak pontosan arra az őszinte és egyenes beszédre van szüksége, amelyet Bokros Lajos képvisel, hiszen nagyrészt a mellébeszélés és a porhintés vezetett oda, ahol ma tart az ország.

Az MSZP-SZDSZ-es baloldali populizmus a 2006-os választással kidurrant. A mellébeszélés lelepleződött. Most a jobboldali fideszes demagógia jut a következő választáson hasonló sorsra. Az első árát vastagon fizetjük mindannyian, a második lelepleződés számlája még csökkenthető: ha az MDF megerősödve kerül ki a kampányból, jó esélye van annak, hogy józanítsa a jobboldalt, annak demokratikus fékje legyen. Az MDF az elmúlt időszakban egyedül maradt a parlamentben azzal az elvárásával, hogy a közéletben nincs alternatívája az igazmondásnak.

Elemzők szerint a volt pénzügyminiszter megítélése távolról sem olyan negatív, mint ahogyan azt a közhiedelem tartja. Ugyanakkor Brüsszelből miként tudna segíteni a magyarországi helyzet megoldásában?

- Ez így van, Bokros Lajos szakértelme vitán felül áll. Az általa végrehajtott 1995-96-os stabilizációs lépések szükségességét és eredményét ma már elismeri. Egyenes, őszinte és közérthető stílusának is köszönheti, hogy a politikusok népszerűségi listáján is nagy lépésekkel halad felfelé. Szakértelmét és elismertségét pedig Brüsszelben is kamatoztatni tudja, méghozzá Magyarország érdekében, hiszen nemcsak hazánk, hanem Európa is válsággal küzd. A sikeres Európában rejlik a sikeres Magyarország jövője. Bokros Lajos sokat tud tenni az ország jó hírnevének, hitelének, nemzetközi megbecsülésének visszaszerzése érdekében is, ami mindannyiunk érdeke, elég csak a megcsappant bizalom híján ingadozó forintárfolyamra gondolnunk.

Mit gondol, minek köszönhető a szélsőjobb előretörése? Illetve hogyan lehet megállítani ezt az aggasztó trendet?

- Ma a radikális erők tudatos felépítése folyik. Elég csak az elmúlt hónapokban folyó kampányra, az utcákat elborító indulatszító plakátokra tekinteni, s láthatjuk: a két kormánypártnak a szélsőségek reklámozásán túl nincs mondanivalója a választók számára. A száznapos program megszavazásával, valamint a közös hét évükkel nem tudnak vagy nem akarnak elszámolni, mert kínos. Karakteres mondanivalójuk és jelöltjük nincs az európai parlamenti kampányban, hát jön a pótcselekvés. Rosszindulatú és cinikus a szándékuk: legyen az EP-választáson erős a szélsőjobb, hogy utána az országgyűlési kampányban lehessen velük riogatni. E taktikáért az ország drága árat fizet. Az SZDSZ komoly bűne, hogy plakátjaikon a Jobbik mint lehetséges harmadik erő köszön vissza. Ezzel komolyan is vették mint pártot, megszavazhatóvá tették a választók szemében.

Mi velük szemben úgy gondoljuk, hogy komolyan vehető jelöltekkel, komolyan vehető programmal és megoldási javaslatokkal lehet a gyűlöletkeltő eszmék ellen valóban fellépni. Nem elég valamire nemet mondani. Alternatívát is fel kell tudni mutatni. Az MDF pedig alternatívát kínál: egy józan, észérveken alapuló, konzervatív, optimista politikát.

Az SZDSZ lerázhatja magáról a múlt koloncait

Hetek Online — Fri, 05 Jun 2009 11:12:24 +0200

„Ha jól szerepel a párt, akkor az esélyt jelent arra, hogy az SZDSZ-t gyökeresen megújítsuk. A pártnak olyan lehetősége lesz erre, amire az elmúlt évtizedben sem volt példa, mivel jelentősen átalakulhat a magyar pártstruktúra" - nyilatkozta Fodor Gábor a Heteknek adott interjújában. A liberális pártelnök szerint az SZDSZ-nek a legnagyobb az esélye, hogy a harmadik erővé váljon Magyarországon.

Mi a tétje ön szerint az európai parlamenti választásoknak az ország szempontjából?

- Kettős tétje is van. Egyrészt, nem mindegy, hogy ki képviseli Magyarországot az Európai Unióban. Nem mindegy az sem, hogy ki is képviseli Brüsszelben a liberális értékeket. Az unió ugyanis nemcsak a nemzeti érdekek képviseletéről szól, hanem politikai nézetek ütköztetéséről. A nemzeti érdeket az Európai Tanácsban - ahol a kormányok képviselői ülnek - lehet hangsúlyosan érvényesíteni, míg az Európai Parlament politikai nézetek szerint tagozódik. A liberálisok a tizennégy százalékos frakciójukkal a harmadik erőt jelentik, nélkülük semmilyen fontos döntés nem tud megszületni. Így az ország reális érdeke, hogy e frakcióban is üljenek magyarok. Az uniós politikai közéletben elismert politikusnak számító Szent-Iványi István bejutása az EP-be többek között ezért is kulcsfontosságú.

Másrészt a szavazáson kiderülhet, és ez a belpolitikai tét, hogy az ország képes-e nemet mondani a kirekesztés és gyűlöletkeltés kultúrájára. Az igazi kérdés az, hogy az SZDSZ el tudja-e érni azt az eredményt, ami feljogosít minket arra, hogy a liberális párt megújítását folytassuk.

A polgári Magyarország számára azért tartom mindezt kulcskérdésnek, mert ezzel eldől, megerősödik, vagy végképp háttérbe szorul a szabadság hangja Magyarországon.

Ha nem sikerül elérniük az ötszázalékos küszöböt, akkor mi fog történni az SZDSZ-ben? A politikai jövője is veszélybe kerülhet?

- A sikerre koncentrálok, ezért nem is foglalkozom más forgatókönyvekkel. Az SZDSZ a legújabb felmérések szerint 5 százalékon áll, csak néhány szavazaton múlhat a siker. Bízom azokban az emberekben, akiknek fontos a szabadság és a szolidaritás eszmerendszere, amit az SZDSZ képvisel. Meggyőződésem, hogy szüksége van az országnak egy olyan pártra, amely Kossuth, Deák és Bibó szellemi örököse kíván lenni.

Ha jól szerepel a párt, akkor az esélyt jelent arra, hogy az SZDSZ-t gyökeresen megújítsuk. A pártnak olyan lehetősége lesz erre, amire az elmúlt évtizedben sem volt példa, mivel jelentősen átalakulhat a magyar pártstruktúra.

Az SZDSZ sikere azt jelentheti, hogy túljutott a válságos periódusán, miközben minden jel arra utal, hogy a szocialisták éppen ezelőtt állnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az SZDSZ lerázza magáról a múltnak olyan koloncait, amelyek lefelé húzzák.

Nem merült fel az a minta önben, amit a KDNP és a Fidesz kapcsolata modellez? Ez esetben a siker is talán könnyebben garantált lenne, ahogy például a KDNP be tudja majd zsebelni ezt június hetedikén a Fidesszel szövetségben. Az egy a zászló, egy a tábor elve talán a baloldalon is működne.

- Az önálló SZDSZ-t kívánom képviselni! A két nagy párt, a Fidesz és az MSZP nem képes - sem együtt, sem külön - a sokszínű magyarságot képviselni, különösen nem a liberális érzelmű honfitársainkat. A kutatások szerint legalább a társadalom húsz százaléka a szabadság és a szolidaritás eszméjét vallja. Ez a jelentős társadalmi réteg nem maradhat képviselet nélkül.

Mekkora a realitása annak, amit Magyar Bálint, az SZDSZ korábbi elnöke sürget, jelesül, hogy a szabad demokratáknak össze kellene fogni a másik rendszerváltó párttal, az MDF-vel?

- Én mindig az összefogás híve vagyok bizonyos ügyekért. Tavaly azért is hirdettem meg a párbeszéd politikáját. De Magyar Bálint Nem pusztán összefogásról, hanem a két párt egybegyúrásáról beszél. Én ezt elutasítom, mert a két párteltérő értékvilága feloldódna egy pragmatikus szövetségben. A politika pedig számomra értékekről, ideákról szól. Hibának tartom azt is, hogy a választások előtt hirdette meg párttársam ezt a koncepciót. Nem egymással kell foglalkoznunk, hanem az önálló és életképes SZDSZ, illetve MDF „működtetése" a cél.

Mit gondol, minek köszönhető a szélsőjobb előretörése? Illetve hogyan lehet megállítani ezt az aggasztó trendet?

- Magyarország könnyen belesodródhat abba a helyzetbe, amelybe Ausztria került a szélsőséges Haider sikereinek következtében. Az európai parlamenti választások ugyan nem jelentenek nemzeti választásokat, hiszen alacsonyabb a részvétel, mint egy országgyűlési voksoláson, mégis egy üzenet a világnak. Ha a Jobbik nagyon jól szerepel, az negatív üzenet.

Több összetevője van a szélsőjobb előretörésének. Az egyik a tudatos, szisztematikus és szervezett munka, amit évek óta kifejtenek. Láthatóan van mögöttük pénz is, ami számomra rendkívül meglepő. Sokan és aktívan tevékenykednek közöttük. Ez önmagában nem is lenne baj, ha nem veszedelmes, az ország jövője tekintetében életveszélyes politikai tanokat melegítettek volna fel.

Nyilván a hat-hét éve kormányzó pártoknak is van sajnos felelőssége abban, hogy idáig juthattunk, hogy ez a politikai mozgalom a parlamentbe juthat. Ha sikeresebben kormányzott volna a koalíció, akkor kisebb esélye lenne a szélsőjobb térnyerésére, de hozzáteszem: nem a kormány tevékenységét tartom ebben a legfontosabb tényezőnek, mert azt is látjuk a történelemből, hogy válságok idején mindig megerősödnek a szélsőségesek.

Kellett ehhez az is, hogy nem alakult ki Magyarországon az a kultúra, amely egyértelműen és világosan elítéli a szélsőjobboldali és kirekesztő megnyilvánulásokat. Ebben például a Fidesznek is óriási a felelőssége. A különböző, de a polgári demokrácia talaján álló politikai erőknek együtt kellene fellépnie a szélsőséges nézetekkel szemben, miként azt például Franciaországban tették Le Pennel esetében. De például Csehországban a történelémi egyházak is aktívan fellépnek a szélsőséges jelenségekkel szemben. Ez a típusú felismerés még hiányzik Magyarországon.