2009. 04. 17. (XIII/16)

Tartalom - 2009. április 17.

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 16:09:13 +0200

Online

A hét eseményei

Rasszizmus elleni tüntetés Londonban

Az elnök éhségsztrájkja

Azt mondták

Belföld

Helycserés támadás - Gyurcsány az új kormányban is megőrzi befolyását - Hazafi Zsolt

Sün, libák, Bajnai - Egy tüneményes tavaszi délután a belvárosban

A Jobbik már a spájzban? - Sikert hozhat Vonáéknak az alacsony választási részvétel - Piros Péter

Terrorveszély - Politikusokat robbantottak volna

Elszámolás vagy leszámolás? - Felelősségre vonnással nyitna a hatalomra készülő jobboldal - Hegedős Soma

A Mol és az oroszok - „Az energetika számukra a külpolitika döntő eszköze” - Sebestyén István

Külföld

Három mesterlövész és a tenger - Németh Csillag

Elnök vagy terrorista? - Hullanak a csecsen vezér ellenfelei - Kulcsár István

Atomfordulat - Obama elfogadja az iráni nukleáris programot? - Morvay Péter

Durban II. újra a régi - ENSZ-csúcs a rasszizmus ellen - Arató Júlia, Genf (Svájc)

Hit és értékek

Életfa, csodaszarvas, turul - Szkíták és mai örökségük - Kulcsár Árpád

Fókusz

Tenni akarok Magyarországért - Interjú Habsburg Györggyel - Morvay Péter

Háttér

Befektetés a nemzet jövőjébe - Az amerikai oktatáspolitika és a magyar kilátások - Bohács Krisztina

Tomboló ököl - Amin országlása és bukása - Hegedűs Péter

Több mint ház - megújuló energiával „működő" épületek - Kerezsi Katalin

Egyre halkabb a kötélgyártók dala - Egyre kevesebben ismerik az ősi mesterség titkait

Interjú

Vers mindenkinek - Beszélgetés a nyolcvanéves Kányádi Sándorral - Hajdú Sándor

Üzlet

A hét eseményei

Indiai példa

A válságmenedzser válaszol - Pásztor Tamás

Arcok

Tánc a sötétben - Halálos beteg Patrick Swayze - Major Nóra

Életmód

Tavaszi zsongás kiegészítőkkel - Becski Leonóra

Szabadidő

Az apaoroszlán - Pálffy Gyula

Egy elpusztított közösség - Könyvajánló - bányai László

Sport

Harc a pályán kívül - A Brawn GP nyerte a légterelőcsatát - Szula Miklós

A hét eseményei

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 16:05:00 +0200

Hisznek a feltámadásban
Húsvéti felmérés

A Rasmussen Reports friss közvélemény-kutatása szerint az amerikai felnőttek 75 százaléka hiszi, hogy a húsvéti ünnep középpontjában Jézus Krisztus halálból való feltámadása áll. 76 százalékuk hiszi továbbá, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, és azért jött a földre, hogy meghaljon a világ bűneiért. Ezek az adatok majdnem megegyeznek az egy évvel korábbiakkal annak ellenére, hogy a DaVinci Code című film kijelentette, hogy Krisztus családjának sírját megtalálták. Mindössze 9 százalék fogadja el a filmbeli kijelentéseket, 54 százalékuk ellenben hiszi, hogy a Biblia szó szerint igaz.

Újabb atrocitások
Támadások MSZP-irodák ellen

Dávid-csillagot és akasztófát festettek több párt irodájára. Kedd hajnalban vették észre, hogy Nyíregyházán az MSZP két irodáját, a belvárosban pedig az SZDSZ irodáját ismeretlen tettesek festékkel lefújták, illetve tojásokkal megdobálták. Hasonlóan dekorálták ki a KDNP és az MDF helyi irodáit is. Az irodavezetők a cselekményt elítélték, a becsült kár nagysága az előzetes becslések alapján meghaladja a félmillió forintot. A rendőrség eljárást indított az elkövetők felkutatására, ha elkapják őket, rongálásért kell felelniük.

Beadták a keresetet
Mel Gibson válik

Huszonnyolc évi házasság után válókeresetet nyújtott be az egyik Los Angeles-i bíróságon Mel Gibson felesége. Robyn Gibson kibékíthetetlen ellentétekre hivatkozva adta be a keresetet, de hogy pontosan miért válna Mel Gibsontól, azt nem tudni. A feleség néhány ékszert és más értékes tárgyat megtartana, és szeretné, ha közösen nevelnék 9 éves fiukat. Mel Gibson és felesége 1980-ban házasodott össze. Hétfőn közös közleményt adtak ki: szeretnék, ha mindenki tiszteletben tartaná magánéletüket.

Előkerült emlékmű
Darabokra vágták

Előkerült a győr-kismegyeri napóleoni emlékmű talapzatáról szombatra virradóra ellopott bronz turulmadár egyharmada, darabokra vágva. A 170 kilónyi bronz „hulladékot" még aznap értékesíteni akarta három büntetett előéletű férfi egy környékbeli színesfém-kereskedőnél. Mint állították: Pápán vették a hulladékot. Azoknak a pápaiaknak viszont, akikre hivatkoztak, kétségbevonhatatlan alibijük van: egy hónapja börtönben ülnek.

Rasszizmus elleni tüntetés Londonban

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 16:02:04 +0200

Nelson admirális szobra alatt százak gyülekeztek a múlt héten Londonban a Trafalgar téren egy nőnapi tüntetés keretében, hogy a saria bevezetése ellen tiltakozzanak. Európai jogvédők, lelkes aktivisták és egykori muszlimok adták egymásnak a mikrofont beszédeikben, hogy fölemeljék szavukat a diszkriminatív jogrendszer ellen, majd a menet végigvonult London belvárosán.

Mint ismeretes már több éve a brit hatóságok hallgatólagos jóváhagyásával működnek sariabíróságok Nagy-Britanniában, amelyek már több mint száz, a brit hatóságok által is elfogadott döntést hoztak. Az exmuszlimok brit tanácsának egyik alapítója, Fariborz Pooya arról beszélt, hogy a sariabíróságok brit megjelenése iszlamista politikai akció, mely élvezi nemcsak a szaúdi, de a brit kormány anyagi támogatását is.

Az elnök éhségsztrájkja

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 16:00:48 +0200

Evo Morales bolíviai elnök szakszervezeti vezetőkkel együtt múlt csütörtökön kezdett éhségsztrájkba, tiltakozásul amiatt, hogy az új választási törvény parlamenti elfogadásának késlekedése veszélybe sodorhatja a törvényhozási választások decemberi megrendezését. Csütörtök óta csak folyadékot ivott, és éhségének elűzésére kokaleveleket rágott.

Az elnökkel való szolidaritás jeléül mintegy kétezren folytattak éhségsztrájkot országszerte. A bolíviai kongresszus kedden elfogadta az új választási törvényt, így Evo Morales baloldali államfő is befejezte éhségsztrájkját. A bolíviai törvényhozás két háza együttes ülésen találta meg hétfőn kezdődött ülésén, kilenc órai vita után a kompromisszumos megoldást, amely előírja egyebek kötött az aktualizált és biometrikus választói névjegyzék összeállítását, amelyet a decemberi parlamenti és a 2010. áprilisi kormányzóválasztásnál is használnak majd. Ez volt a jobboldali ellenzék legfőbb követelése, így kívánta ugyanis biztosítani a szavazás átláthatóságát. A 35 millió dolláros intézkedést abból a pénzből finanszírozzák, amelyből elnöki repülőgépet vásároltak volna. A közvélemény-kutatások szerint a 49 éves ajmara indián bolíviai államfő nagy eséllyel indul decemberi újraválasztásáért.

Azt mondták

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 15:58:24 +0200

„Egy Isten nélküli társadalom földi pokol" - hívta fel a figyelmet az Isten nélküliség veszélyeire Walter Mixa augsburgi katolikus püspök húsvéti beszédében.

„Képzetlen tinédzserek nehézfegyverekkel. Azt hiszem, mindenki sejti, hogy ennek milyen következményei lehetnek" - mondta Robert Gates védelmi miniszter a szomáli kalózokról.

Meg akarjuk értetni az állampolgárokkal, hogy akár már holnap reggel kitörhet egy háború" - nyilatkozta a Háárecnek Hilik Sofer ezredes, a Hazai Front Parancsnokság lakossági ügyekért felelős részlegének vezetője. A parancsnokság abban bízik, hogy sikerül tudatosítani a lakosságban, hogy a jövőben akár az egész ország háborús övezetté válhat egyik pillanatról a másikra. Sofer ezredes elmondása szerint az országos szintű gyakorlat célja, „hogy a lakosságot passzívból aktívvá transzformálja".

„Megkönnyebbültem. Az ítélet egyáltalán nem volt meglepő, mivel a bizonyítékok teljesen egyértelműek voltak" - mondta Miss Clarkson barátja az ítéletet követően, miután bűnösnek találta a 69 éves Phil Spectort egy Los Angeles-i esküdtszék hétfőn. A legendás amerikai zenei producert barátnője, Lana Clarkson (†41) évekkel ezelőtti megölésével vádolják.

Helycserés támadás

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 15:57:16 +0200

Három hét leforgása alatt miniszterelnököt cserélt az MSZP, ami a gyorsasága miatt akár – ha menetközben nem történnek paródiába illő jelenetek – egy világraszóló sikerként is elkönyvelhető lenne. A szocialisták között egyébként egyre többen vélik úgy, hogy a távozó Gyurcsány Ferenc megerősödve került ki a történésekből. A politikai elemzők szűk mozgásteret jósolnak Bajnainak, a piacok és a külföldi sajtó viszont szeretik.

Többször, még múlt pénteken is úgy tűnt, a tárgyalások megfeneklenek, és az országra előrehozott választások várnak, melyen az MSZP történelmi vereséget szenvedhet. Az utóbbitól való félelem végül érdekes hatalmi konstrukciót eredményezett. Legalább négy csoport határozta meg az alkudozásokat: Bajnai Gordon és szűk tanácsadói köre (úgy tűnik, leginkább Gyurcsány Ferenc), az MSZP vezérkara (Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Szekeres Imre), valamint az SZDSZ Kóka János, illetve Fodor Gábor vezette szárnya.

Információink szerint Bajnai Gordon legelső ajánlata arról szólt, hogy a befolyásos miniszteri posztokat külsős, személye iránt lojális szakemberekkel, illetve Gyurcsány Ferenchez hű szocialistákkal tölti fel, míg a „régi szocik" nem túl jelentős tisztségeket, látszatfunkciókat kaptak volna. Kiss Péter eddigi kancelláriaminiszter például, aki gyakorlatilag eddig működtette a kormányt, egy nem túl jelentős, tárca nélküli miniszteri posztra érdemesült volna az új kormányban.

A Hetek úgy tudja, hogy az MSZP-t vezető trojka tagjai ehhez nem akarták adni a nevüket, hiszen ez nemcsak a nyilvánvaló politikai vereségüket jelentette volna, hanem egy nem túl hatékony működési modellhez vezetett volna. Hiába hoz ugyanis bármilyen zseniális döntést Bajnai vagy bármely minisztere, az semmit sem ér, ha a parlamentben nem tudják elfogadtatni azt (leginkább a szocialista képviselőkkel, hiszen az ellenzékiek elzárkóztak az együttműködéstől).

Többnapos, éjszakába nyúló vitákat követően végül a pénteki, teljes kudarcot előrevetítő holtpontot követően szombat este megegyezett az MSZP-vezetőség és Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt az új kormány szerkezetéről, illetve működési modelljéről. Megállapodtak arról, hogy milyen „fazon" alapján fog működni a kormány, vagyis, hogy a szakértői és politikai jelleget miként elegyítik.

Úgy döntöttek, Kiss Péter eddigi kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke a társadalompolitikai koordinációért felelős tárca nélküli miniszter lesz, amely poszt együtt jár a politikai miniszterelnök-helyettesi feladatok elvégzésével is, vagyis Kiss birtokában lehet minden fontos válságkezelő információnak és befolyása lehet a döntésekre. Ez lehetőséget adhat arra, hogy az új kormány válságkezelői politikájában az MSZP által igényelt baloldali elemek is megjelenjenek, egyben garanciát jelent Bajnainak, hogy az MSZP ott lesz a háta mögött, azaz stabil támogatóként számíthat a szocialistákra.

Az MSZP vezetése egyébként ragaszkodott ahhoz, hogy Kiss Péter feladatot vállaljon az új kormányban. A kabinet tagja maradt még Szekeres Imre honvédelmi, Hiller István oktatási és Gráf József agrárminiszter is. „Az MSZP vezérkarának elvárása teljesült: nemcsak válságkezelés, hanem baloldali karakterépítés kezdődhet az új kormány felállásával" - állította egy szocialista forrásunk.

Hasonlóan, vagy talán még jobban elégedett lehet Gyurcsány Ferenc, aki úgy távozott, hogy még magasabb posztokon, még több híve került be az új kormányba, mint korábban. Bajnai miniszterelnök mellett - akit éppen ő emelt be a politikai életbe - Molnár Csaba - eddigi közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárcavezető - lesz a kancelláriaminiszter, a hivatali miniszterelnök-helyettes. Emellett megőrizte posztját az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium élén a szabad demokraták „fodorista" szárnya által kritizált Draskovics Tibor, Szilvássy György helyett pedig ugyancsak egy bizalmi embere, volt kabinetfőnöke, Ficsor Ádám lehet a titokminiszter - annak ellenére, hogy az országgyűlés szakbizottsága nem támogatta jelölését. (Egyébként külön elemzést igényelne, hogy miért számítanak ezek a tisztségek annyira kulcsfontosságúnak, hogy Bajnai - aki maga kérte ezt a szereposztást - emiatt még a konfliktust is megkockáztatta az MSZP elnökségével.)

A kormány szerkezete és összetétele egyébként megosztotta a szocialistákat. Úgy tudjuk, többen sérelmezik, hogy Veres János pénzügyminiszter, aki az elmúlt években a megszorító intézkedésekről meggyőzte az MSZP-frakciót, mindenből kimaradt. Ráadásul úgy, hogy sokkal kevesebb államigazgatási gyakorlattal, jóval kisebb párton belüli támogatással - leginkább a leköszönő pártelnök iránti lojalitásuk miatt - a harminchárom éves Molnár Csaba és huszonkilenc éves Ficsor Ádám előrébb ugorhattak a ranglétrán, sőt, kulcsszereplőkké nőtték ki magukat.

Bajnai, akinek sikerült politikai többséget építenie maga mögé, egyébként azon a területen nem tudott eredetit alkotni, amelyen a legtöbbet lehetett várni tőle, jelesül a tekintélyes szakértők bevonása terén. Oszkó Péter adószakértő ugyan Magyarországon elismert szakembernek számít, tagja és az egyik energizálója volt a Reformszövetségnek, de nemzetközi tekintéllyel nem rendelkezik, tetejébe jogász és nem közgazdász. Az MSZP-ben és a szaksajtóban is leginkább minőségi cserének értékelik Balázs Péter professzor, az első magyar uniós professzor leigazolását a külügyminiszteri posztra. A többi külsőst, így Hónig Péter közlekedési és infrastrukturális, Herczog László szociális és munkaügyi, valamint Vahl Tamás gazdasági minisztert - akit állítólag Kóka János ajánlott Bajnai figyelmébe - csak a szűkebb ágazati szakértők ismerik. (Időközben kiderült, hogy a korábban Vahl által irányított egyik cégre 690 milliós büntetést szabtak ki kartellezés miatt.) Úgy tudjuk, hogy Bajnai kísérletet tett tekintélyes, jobboldalinak számító közgazdászok bevonására is, de rendre kikosarazták, így e téren elmaradt a „nagy durranás".

A politikai és a gazdasági elitben az a közvélekedés, hogy egy, maximum két hónapra szóló hitelességi kreditje van Bajnainak, ha ennyi idő alatt nem képes eredményt felmutatni, akkor kizárt, hogy a szocialisták elkerüljék a „rettegett" előrehozott választásokat. Bár ez számukra - és különösen az ország számára -még mindig a kisebbik rossznak tekinthető egy elszabaduló forintválsághoz képest.

Sün, libák, Bajnai

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 15:54:44 +0200

Százezer tüntetőt ígért a Civil Összefogás nevű szervezet kedd délutánra, a Parlament környékére. Mintegy kilencvennégyezren feltehetőleg nem értek rá eljönni – egy nagy adag jóindulattal is legfeljebb hatezerre tehető a megjelentek száma. Ők a Bajnai-kormányt szeretnék megdönteni. Ami pedig még meg sem alakult.

A Jobbik már a múlt héten bejelentette, hogy körbeveszik a Kossuth teret, és több, párhuzamosan zajló tüntetéssel kívánnak tiltakozni. A magyar gárdistákkal tarkított törzsközönség az Alkotmány utcában gyülekezik, mivel a Kossuth teret hermetikusan lezárták.

13 óra után kevéssel a parlamentben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök búcsúbeszédét mondja: „Adósa maradtam az országnak, amikor nem tudtam kellő erővel és őszinteséggel elfogadtatni, hogy ha Magyarország csak vár, akkor a végén csalódni fog. A csendességgel olyan illúzióba ringattuk az országot, amiből a felébredés keserű.”
Az ország házában nagy a tömeg, a sajtópáholyba lehetetlen bejutni, a tévéstábok az előtérben figyelik a beszédet. Néhány operatőr a plüsskanapén alszik.
„Ha érdemes valamin gondolkodni – mondja Gyurcsány – akkor azon érdemes, hogy rendben van-e az, hogy Magyarországon időnként ezrek vagy tízezrek nem érdeklődő kíváncsisággal fordulnak egymás felé, hanem acsarkodó gyűlölettel.”
A Kossuth teret környező utcákban jelentős rendőri erők várakoznak, megannyi busz és IFA típusú teherautó, valamint a híradásokból már ismerős vízágyú is bevetésre kész.
A tüntetők engedélye a Kossuth tér határáig érvényes. Mivel fél kettő körül a megállapodást megszegve benyomulnak a villamossínekre, a kordon mögött várakozó rendőri vezető hangosbemondón intéz szózatot. Eszerint éppen törvénybe ütköző magatartást folytatnak, ezért felszólítja őket a terület elhagyására a Bajcsy-Zsilinszky út irányába. Ellenkező esetben rendőri erőszakkal lesznek kénytelenek számolni. A tömeg – ekkor még – engedelmeskedik, és – némi rendőri „segédlettel” – visszahúzódik az Alkotmány utca vonaláig.
„A nép szuverenitását kifejező parlament többsége ma új kormánynak ad megbízást. Ezt a kormányt támogatni kell, mert azt teszi, ami az országnak az érdeke” – mondja a patkóban a miniszterelnök, végül megköszöni, hogy miniszterelnök lehetett.
Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölté a szó. Azt mondja, a válsághelyzetben három dolgot tehetünk: „Megvalósítjuk a válságkezelő programot, amit a kormány első ülését követően már a héten bemutatok a nyilvánosságnak. Egy felpuhított programot valósítunk, pontosabban valósítanak meg, hiszen azzal én nyilvánvalóan nem tudok azonosulni. Vagy nem teszünk semmit, új választásokra, új programra várunk.”
Rövid felszólalásában Bajnai háromszor is kijelenti, hogy nincsenek politikai ambíciói – ő válságkezelésre vállalkozott. „Egy év, egy kormány, egy forint” – így hangzik szlogenje. („Két szoba, három gyerek, négy kerék” – ez volt Orbán Viktoré.)
Az egy év a vállalás időtartamát, az egy forint Bajnai havi tiszteletdíját jelenti. Az egy kormányt nem sikerült megfejtenünk.
Az Alkotmány utcában három-négyezer ember álldogál, a tüntetés erőtlen és unalmas. Vidéki polgármesterek, lelkészek, civil aktivisták és egy a parlamentből „a nép közé” kivonuló fideszes képviselő szólal fel, a téma mindig ugyanaz: előrehozott választásokra van szükség. A hallgatóság nem túlzottan motivált, ki hinné, hogy néhány óra múlva egy részük összecsap a rendőrökkel. Ez idő tájt még utóbbiak is nyugodtak, mosolyognak, beszélgetnek.
A Falk Miksa utcánál néhány tucat ember hallgatja egy alkalmi szónok intelmeit. Néhány tüntető azt kiabálja a rendőröknek, hogy otthon mondják el az asszonynak, mit csináltak.
Odabent Bajnai tűzszünetet kér (az ellenzéktől), és tárgyalásokat ajánl mindenkinek. Őt követik a frakcióvezetői felszólalások, erre most ne vesztegessük az időt.
Annál is inkább, mert kint egy tüntető asszony stratégiai kérdést tesz fel a kommandósoknak: „Aztán kitől fogjátok a munkanélküli segélyt kérni, fiúk? A Gyurcsánytól?” A rendőrök hallgatnak.
A Vértanúk terén – itt gyülekezik a tüntetők második fő csoportja – legfeljebb ezren álldogálnak, délután három körül jár az idő. Unalmas hangú szónok próbálja fenntartani a figyelmet, tartalmi szempontból semmi új nem hangzik el. Nagyjából 2006 októbere óta nincs műsorváltozás, csak a szereplők cserélődtek le: anno Orbán Viktor jelentette be, hogy addig nem mennek haza, míg a szocialisták le nem váltják Gyurcsányt. Egy hétig bírták. A szocialisták két és fél évig.
A Parlament körül egyébként különös helyzet alakult ki: a Kossuth tér teljesen üres, (a kordonok mögött rendőrök várakoznak), a Hetek tudósítója viszont szabadon közlekedhet. Élve a lehetőséggel a Vértanúk teréhez közelít, néhány méterre a kordonnal elválasztott tüntetőkhöz.
„Civil a pályán!” – üvölt rá egy tüntető, egy másik arra bíztatja, hogy álljon közéjük tiltakozni, megint mások a rendőröket próbálják instruálni: „Sün, sün, kapjátok el a szemüvegest!” A sün kifejezés arra a rendőri alakzatra utal, amikor néhány rendőr háttal körbevesz egy célszemélyt, majd összehangolt mozgással „kimenti” a tömegből. Ez történt március 15-én két, Gyurcsányt szidalmazó tüntetővel is. Csak, sajnos, a kimentés után nem ért véget a történet, sőt egészen a Gyorskocsi utcai testüregvizsgálatig terebélyesedett.
Az állig felvértezett, a metrókijárattal szemben felsorakoztatott rendőrök most kifejezetten nyugodtak. Egyikük például karja ritmikus mozgatásával kíséri a tüntetők „Haza-áru-ló, haza-áru-ló!” kiabálását. Néhány tucat társa a Parlament tövében, fejét rohamsisakján nyugtatva heverészik a zsenge fűben.
Odabent a frakcióvezetők után ismét Bajnai Gordon kap szót. Adrenalinszint-növelő célzattal beszédét közvetítik az Alkotmány utcai tömegnek is. A tüntetők egymást hergelik, fújolnak, sípolnak, anyáznak. A Vértanúk terénél a szónok azt fejtegeti, miként lehet, hogy a miniszterelnöki poszton „a III/II-es ügynök után egy elmebeteg következett, most pedig egy gyilkos jön.”
16 óra 26 perckor az Országgyűlés 204 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadja a konstruktív bizalmatlansági indítványt: Magyarország miniszterelnöke Bajnai Gordon. A bizalmatlansági indítványról szóló szavazás eredményhirdetését követően Gyurcsány Ferenc feláll a helyéről, és a leghátsó padsorba ül át.
Miniszterelnök-jelöltsége óta Bajnai ellen az egyik legfőbb vád a szomorú véget ért Hajdú-Bét ügyben játszott állítólagos szerepe. Az emlékezet fenntartása érdekében a Magyar Gárda néhány tucat libát szállított a tüntetésre, az állatokat bejuttatták a kordonon belüli világba. A libacsapat jó ideig szabadon kószált a Parlament északi szárnya közelében, ám kisvártatva megérkeztek a Fővárosi Közterület Felügyelet Állategészségügyi Telepének munkatársai. Bajnai már miniszterelnök, amikor a formaruhás szakemberek még öt libát hajkurásznak. „Megy feléd a harmadik, Józsi!” – kiált az egyik befogó, de a liba az utolsó pillanatban felröppen.
Lapértesülés szerint a Fidesz képviselői Bajnai Gordon megválasztása után felvetették, hogy a Hajdú-Bét ügyre utalva folyamatosan gágogniuk kellene az ülésteremben. Orbán Viktor elvetette az ötletet.
Háromnegyed hat körül véget ér a tüntetés, ekkor még úgy tűnik, erőszakmentesen. Fél órával később azonban a gárdisták összecsapnak a rendőrökkel, majd jelentős vereséget szenvednek. Függetlenül a könnygáztól, elég lekvárok voltak.

A Jobbik már a spájzban?

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 15:54:00 +0200

Tovább vitorlázik a népszerűség tengerében a Jobbik: a félkatonai szervezetéről is ismert párt az EP-választáshoz közeledve már ötszázaléknyi voksolót tudhat maga mögött – miközben vidéki rendezvényeiken alkalomszerűen holokauszttagadás, zsidózás vagy épp nyílt cigányozás zajlik.

Több hónapja járja az országot a Jobbik Magyarországért Mozgalom: lakossági fórumon, előadóesten, választási gyűlésen, költői esten, tagtoborzón - és immár a kampány keretében - az európai választásokról szóló előadáson „világosítják fel" a választókat, hogy végre „megmozduljon az állóvíz". Egy hónapja például a párt által létbe szólított félkatonai szervezet, a Magyar Gárda egyik rendezvényén fejtette ki Draskovics András Bács-Kiskun megyei kapitány: a világot a zsidók uralják, annak a nagy része pedig nem is igaz, amit Auschwitzról és Buchenwaldról „koholtak a zsidók"; azt pedig Szegedi Csanád alelnök jelentette ki Kerepesen, hogy „a mi pénzünkön állami felügyelettel cigánytenyészet zajlik Magyarországon". (Rendet vágnának. Hetek, 2009. február 13.)

A pártvezetők szerint egyébként nem az előbbiek vonzzák a választókat a Jobbikhoz - a szegedi elnök lapunknak azt állította: vidéken a termőföldről képviselt véleményük a legnépszerűbb. „Mivel 2011-től szabadon lehetne a külföldieknek is földet vásárolniuk, a Budapesten kívül élők nagy számban támogatják a programunkat, melynek része a moratórium meghosszabbításának elérése" - mondta Tóth Péter.

Azt pedig, hogy a nyilvánosságért vívott harcuk sikeres, a Medián felmérései is alátámasztják: miközben a kiábrándultak száma a kutatócég szerint másfél évtizedes rekordot döntött, a Jobbik az idén januári egyszázalékos támogatottsága után a legfrissebb eredmények szerint már négy százalékot érne el a választásokon.

Juhász Attila politológus szerint az EP-választás a kis pártok számára ugródeszka jelleggel funkcionál. „Ha itt a Jobbik megfelelő eredményt tud elérni, sok választóval hitetheti el, hogy érdemes az országgyűlési választáson is rá szavazni" - mondta el kérdésünkre a Political Capital kutatási igazgatója, aki maga is reálisnak tartja az ötszázalékos támogatottságot. „A Jobbik a közvélemény-kutatások és a legutóbbi időközi választások eredményei alapján az összes szavazó két százalékát képes elvinni a szavazófülkékig, ami 160 ezer embert, valamint egy negyvenszázalékos részvételnél az ötszázalékos küszöb átlépését jelentheti" - latolgatta az esélyeket a politológus.

Sikerük egyik okának azt látja, hogy bizonyos témákat nagyon jó időben és nagy hatékonysággal sajátított ki a párt: „A Magyar Gárda 2007-es megalapításától fogva következetesen képviselik például a cigánykérdéssel kapcsolatos álláspontjukat, amihez adódik a jobboldali rendpárti retorika. Ennek a politizálásnak jó alapot ad, hogy valóban nincs rend a politikában, állandó a kormányzati instabilitás, a közbiztonság romlásának érzete pedig erősödik."

Az elemző szerint az EP-választások tisztán arányos rendszere is kedvez a pártnak: mint általában a radikális pártok, a kicsi, de stabil és mozgósítható szavazótáborukkal alacsony részvétel mellett jó eredményt érhetnek el. A Jobbikot erősítő harmadik szempont pedig a választók kiábrándulása lehet: a napokban debütál Bajnai Gordon kormánya, ami csalódást jelent sok jobboldali szavazónak, hiszen a Fidesz nem tudta kikényszeríteni az előrehozott választást.

Mint lapunknak egy vidéki Jobbik-aktivista elmondta, általános csalódottságot tapasztal a kopogtatócédulák gyűjtése közben, „nem érdekli az embereket már semmi"; Zilahi Lajos hajmáskéri elnök szerint pedig „az embereknek kormányváltás kell". A vidéki aktivistákkal beszélgetve egyébként általános a vélekedés, miszerint a várakozásaikat felülmúlta az emberek szimpátiája és támogatása a párt iránt.

A Fidesszel való kapcsolatról elutasítóan nyilatkoznak a párt vidéki vezetői: Kulcsár Gergely debreceni elnök lapunknak elmondta, semmilyen együttműködés nincs helyi szinten a Fidesszel, sőt, „a fideszesek inkább keresztbe tesznek", mint ahogy Kósa Lajos polgármester tette, amikor mindent elkövetett az adventi kettős keresztjük két évvel ezelőtti lebontásáért. A szegedi Tóth Péter pedig „óriási butaságnak" és „tényszerű hazugságnak" bélyegezte mindazt, amit Cser-Palkovics András állított a Jobbikról, nevezetesen, hogy a 2002-es választást a Jobbik miatt veszítette el a Fidesz. A megyei elnök szerint akkor még minden jobboldali pártot támogattak, és amúgy is csak civil szervezetként működtek, ezért eleve lehetetlen, hogy miattuk veszítettek volna Orbánék.

Ilyen nyilatkozatok után érdekes elem a Fidesz-Jobbik kapcsolatban a 2006-os önkormányzati választásokon való együttműködést vizsgáló múlt heti elemzés: a Republikon Intézet rámutat, hogy bár retorikai szinten országos politizálásában mindkét párt inkább elhatárolódó stratégiát folytat, tényleges viselkedésüket az együttműködés jellemzi. A tanulmány szerint a néhány nagyvárosra korlátozódó közös jelöltállítás mellett a Jobbik elsősorban politikusainak visszaléptetésével segítette a Fideszt, főként a polgármesteri székért folytatott versenyben. A Vona Gábor vezette jobboldali párt cserébe - közgyűlési mandátum híján - külsős bizottsági helyeket kért. Budapest belvárosát hozzák egyik példaként: a baloldali városvezetés leváltása érdekében a fideszes jelölt, Rogán Antal mögé a KDNP és a MIÉP mellett a Jobbik is fölsorakozott. Az alku révén a MIÉP helyi elnöke, Tóth Lajos a Fidesz listáján jutott mandátumhoz, a párt belvárosi alelnöke pedig az önkormányzati vagyonkezelőnél kapott megbízást. A Jobbik kerületi elnöke, Rétháti György a Fidesz kompenzációs listájának utolsó helyére került, majd a jobboldal győzelmét követően a városfejlesztési bizottság tagja lett.

Juhász Attila úgy látja, a Fidesz addig a pontig erősíti a Jobbikot, amíg nem nő akkorára, ami már zavarja. „A Fidesz egységes jobboldalt akar kovácsolni, amibe nem fér bele sem középen az MDF, sem a szélen a Jobbik" - vélekedik a politológus, aki szerint ez a Fidesz szélsőjobbellenes stratégiájaként is értelmezhető, aminek előnye, hogy a Fidesztől jobbra nem jöhet létre jelentős párt, hátránya viszont, hogy elmosódik a határ a mérsékelt és a radikális politizálás között. Emellett a Fidesz számára lenne még egy járható út: meghúzni egy egyértelmű határvonalat és lemondani a radikális szavazókról, ami vélhetően a Jobbik parlamentbe kerülését jelentené. Juhász szerint ez pacifikálná a Jobbikot, mint ahogyan ez történt a MIÉP-pel is 1998 és 2002 között. Csurka a parlamentben már nem tudott úgy beszélni, mint korábban az utcán. Ennek az útnak a kockázata a politológus szerint az, ha a pacifikálás mégsem sikerül: a szélsőjobboldal belülről verhetné szét a rendszert.

Terrorveszély

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 15:52:43 +0200

Telefonos zaklatás, Molotov-koktél, fehér por, focilabdába rejtett bomba. Az utóbbi két-három év politikusok ellen elkövetett támadásai címszavakban. A legdurvább akciókat a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg vállalta magára. Draskovics Tibor szerint Magyarországon megjelent a belföldi eredetű, politikai motivációjú terrorizmus.

A múlt héten letartóztattak négy férfit, akiknél öt bombát, hetven lőszert és éles lőfegyvereket, alkatrészeket, robbanóanyagokat foglaltak le a nyomozók. Múlt szerda éjjel készültek merényletre több ismert közéleti személy és politikus, köztük két miniszter ellen úgy, hogy focilabdába rejtették a bombákat. A „bombagyárosok” magukat a Magyarok Nyilai szervezet tagjainak mondják, mindegyiküket szinte azonnal előzetes letartóztatásba helyezték. Az egyik áldozat Ecsődi László lett volna, akit nem először ért támadás, hiszen másfél éve Molotov-koktélt dobtak otthonára. Az MSZP-s országgyűlési képviselő lapunknak elmondta, 1998 óta folyamatosan érik politikai támadások, így valamilyen szinten már hozzászokott az atrocitásokhoz, de arra ő sem számított, hogy fel akarják robbantani.
„Megfenyegettek, hamis szórólapokat terjesztettek a kampány során, a nevemben hívtak fel választópolgárokat, hogy ne szavazzanak rám, feltörték a szerveremet, majd ezek után jött a fehér por, de ez már akkor elkezdődött, amikor a Magyarok Nyilai még sehol nem volt” – mondta Ecsődi, aki szerint ez a szervezet ráépülhetett ezekre a támadásokra. A Népszava információi szerint egyébként a nyomozók a mostani eset kapcsán újra vizsgálnak több 1998-ban elkövetett robbantást (például a Torgyán-villánál, a Fidesz-székháznál, Szájer Józsefnél és az MDF XXII. kerületi irodájánál történteket), valamint a móri mészárlás és az Aranykéz utcai robbantás ügyei is előkerültek.
„Elvertük Csintalan Sándort, a mai politikai elit tipikus figuráját, aki minden pártnak volt már tagja, és különböző bűnözőkkel tartja a kapcsolatot. (…) Az akciónkat a figyelem felkeltése érdekében hajtottuk végre (…) további figyelmeztető akcióink voltak Avarkeszi Dezső, Hiller István és Kóka János lakhelyén. A Broadway jegyiroda elleni támadás sem a véletlen műve (ezek többnyire Molotov-koktélos támadásokat jelentenek, Hiller István házára pedig ismeretlenek rálőttek – a szerk.). A folyamat persze még nem ért véget, hiszen ezek a kezdeti akcióink voltak. Nagy titkot nem árulunk el azzal, ha annyit mondunk: aki fél, az jobban teszi, ha óvakodik a borítékoktól. (…) Nem beszélve a robbanó postaládákról és a további, egyelőre még fel nem fedhető ötleteinkről” – írják bemutatkozó szövegükben magukról a Magyarok Nyilai.
A szervezet állítólag egy listát is készített, amin azok a közéleti szereplők és politikusok vannak, akiket meg akarnak támadni. Ezt megerősíteni látszik Draskovics Tibor nyilatkozata, aki a letartóztatások után elmondta, hogy „minden jel arra utal, hogy merényletsorozatot készültek végrehajtani”. A rendészeti miniszter azt is hozzátette, hogy a rendőrség hosszú munkával felderített egy olyan „terrorista sejtet”, amelynek tagjai tudatosan, robbantásos és más súlyos bűncselekmények elkövetésére, egy merényletsorozatra készültek. „Teljesen mindegy, hogy éppen ki volt azon a listán, ez a támadás a demokratikus berendezkedés egészét fenyegeti, mindnyájunkat fenyeget” – tette hozzá. A miniszter azt is elmondta, hogy vizsgálják, hogy a gyanúsítottaknak van-e közük a romák elleni Molotov-koktélos támadásokhoz, de az biztos, hogy a csoport tagjai korábban is követtek el hasonló bűncselekményeket.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elmúlt évi tevékenységéről készített évkönyv is tartalmaz a témával kapcsolatos megjegyzéseket. „A véleményszabadság határain túllépő szélsőséges cselekmények – mint a névtelen fenyegetések, a rendezvények megzavarása, a közszereplők elleni támadások – célja az ellenfél megfélemlítésén túl a köznyugalom megzavarása. A politikusok és a politikai intézményrendszer vélt vagy valós szereplői váltak a fenyegetések és konkrét támadások célpontjaivá” – áll az elemzésben, amely kitér a fehér port tartalmazó borítékokra is, amiről laboratóriumi vizsgálatok alapján kiderült, hogy nem tartalmaz veszélyes anyagot, általában só és liszt keveréke volt. Azt azonban megemlítették, hogy szélesedett a szélsőségesek által elutasított politikusok potenciális köre.
Ecsődi László a Heteknek elmondta, hogy aki igazán demokratának gondolja magát, annak végig kell gondolnia, hogy hová vezet egy ilyen akciósorozat. „Mire mentünk a rendszerváltással, ha úgy lesz többpárti demokrácia, hogy csak egy párt lehet, a másikat pedig fel kell robbantani” – véleményezte a történteket a képviselő, aki szerint látszik, hogy az ilyen jellegű atrocitások esetében a politika sem egységes, mert van, aki ebből hasznot akar húzni, és van, aki az elszenvedője.
A szocialista politikus ennek ellenére nem mond le, és el se költözik, hiszen szerinte ezzel csak azt érnék el, hogy holnap majd másvalaki kerül ugyanebbe a helyzetbe. „Én csak képviselő vagyok. Nyugodt vagyok, hiszen senkit nem aláztam vagy sértettem meg. Az a túl bőbeszédű képviselő se vagyok, és sose akartam nagy politikus lenni, azt vállaltam, hogy a körzetem érdekeit fogom szolgálni” – mondta Ecsődi, aki szerint helyi szinten azért lehetnek ellenségei, mert sokat fejlődött a régió, 16 milliárd uniós pályázatot nyertek, míg sok más térség nem áll ilyen jól. „Nem tartozok senkinek, nekem sem tartoznak, nem kocsmázok, nem élek éjszakai életet, állami segítséget sem vettem igénybe, csak a nyolcvanas években a kedvezményes hitelt, mert abból építettük a házunkat. Semmilyen pályázaton nem indultam, így nem is nyertem. Csak politikai motivációja lehet, hogy valamiért meg kell félemlíteni ezt az ürgét, hogy mondjon le” – véli a Fejér megyei politikus, aki azt sajnálja igazán, hogy most már unokáit sem engedheti ki nyugodtan a kertbe.

Felelősségre vonnással nyitna a hatalomra készülő jobboldal

Hetek Online — Sat, 18 Apr 2009 15:51:24 +0200

Az 1990-es politikai helyzethez hasonlítja a jelenlegit a Fidesz és a Jobbik. A legnagyobb ellenzéki párt, valamint a szélsőjobb vezető politikusai szerint a rendszerváltozáskor elmaradt felelősségre vonás a jövőre borítékolható kormányváltással újra aktuálissá válik, ezúttal a megelőző nyolc év szocialista „funkcionáriusainak” nemzetellenes intézkedéseivel szemben. A kérdés az, hogy hangulatkeltésről van-e szó csupán, vagy reálissá válhat-e a jelenlegi kormánypárt teljes szétzilálása az egyre többet ismételgetett elszámoltatások által?

„Senki sem kerülheti el az elszámoltatást és a felelősségre vonást!" - nyilatkozta Balsai István, a Fidesz politikusa még márciusban, és hasonlóan vélekedett a Magyar Demokrata legújabb számában megjelenő interjújában is. Az Antall-kormány egykori igazságügyi minisztere az elmúlt hónapokban mind többször ragadta meg az alkalmat, hogy kihangsúlyozza a legkésőbb jövő évben esedékessé váló kormányváltás egyik legfontosabb jelenségét: az előző két MSZP-ciklus szereplőinek elszámoltatását. Balsaival párhuzamosan márciustól a Fidesz is egyre koncentráltabban fordult és fordul a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány által elkövetni vélt visszaélés-sorozatok feltárása felé, amit már Orbán Viktor korábbi beszédeiben is érezni lehetett: „Az előző hét év nem része a rendszerváltozásnak, inkább egy szocialista restaurációs kísérlet" - magyarázta még március 15-én a korábbi miniszterelnök, aki erőteljes párhuzamot vont a jelenlegi politikai helyzet és a rendszerváltozás között. Orbán később kifejtette: nem történhet meg az, ami 1990-ben, vagyis az, hogy azok, „akik úgy tesznek tönkre egy országot, hogy közben hazudnak, esküt szegnek, bűncselekményeket követnek el, szépen visszasétáljanak az üzleti életbe a felső tízezer közé". Leszögezte: ha rajtuk múlik, egyetlen ügy sem maradhat feltáratlanul, továbbá ez a népakarat is egyben. Orbánhoz hasonlóan fogalmazott a Heti Válaszban Kövér László, aki szerint azokról az esetekről, amelyek nem jogellenesek, de mégis „gazemberségnek" minősülnek, szintén leltárt kell készíteni, az elkövetők neveit pedig nyilvánosságra kell hozni.

„Ami késik, nem múlik, rács mögé kerül ön is és a haverjai!" - címezte mondatát már Bajnai Gordonnak áprilisi 14-ei beszédében Morvai Krisztina, a Jobbik zászlóvivője, aki aligha félreérthetően az elmúlt évek MSZP-s kormányaira utalva megjegyezte: „Nem fogják megúszni a felelősségre vonást!" A Jobbik részéről az elszámoltatás kérdésköre - a Fidesz politikájához hasonlóan - szintén egyre erőteljesebb kontúrokat kap az európai parlamenti választásokhoz közeledve. Egyesek szerint a jobboldal részéről ez pusztán egy bravúros kampányelem, amellyel olyan közhangulat megteremtése a cél, mely evidenciaként kezeli elsősorban a Gyurcsány-kormány morális visszásságait. Másrészről viszont sokan politikai leszámolástól, fenyegetéstől tartanak.

„Mi is ez az elszámoltatás?" - kezdte mondandóját a Hetek kérdésére válaszolva a fideszes Répássy Róbert. -„Egyfelől jelenti azt a leltárt, azt a kötelező átadás-átvételt, amely minden kormányváltás közjogi folyamata. Nem szeretnénk, ha a későbbiek során dőlnének ki a csontvázak a szekrényekből, mi ugyanis élünk is a gyanúperrel, hogy történik némi susmus a színfalak mögött most is" - folytatta az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának alelnöke, aki szerint azonban az elszámoltatás fogalma másik oldalról is megközelíthető: „Beszélhetünk arról is, hogy bizonyos felelősségre vonások következnek konkrét törvénysértések miatt. Én ilyen szempontból kötelességnek látom azt, hogy a minden bizonnyal hatalomra kerülő Fidesz politikusai vizsgálják is ki aktívan az elmúlt évek törvénysértő magatartásait" - fejezte be Répássy.

A szocialista Bárándy Gergely - aki szintén az alkotmányügyi bizottság tagja - ugyanakkor merőben másként látta a jobboldal magatartását: „Kifejezetten visszataszító. Ez tulajdonképpen politikai leszámolással való fenyegetés. Azt a látszatot kelti, mintha a Fidesz az igazságszolgáltatást a jövőben maga alá kívánná gyűrni. Nem tudom, milyen módszereket akarnak alkalmazni, de ijesztő."

„Talán csak egy kampányfogás ez a Fidesz részéről. Ennek semmi köze ugyanis az alkotmányos gondolkodáshoz, egy demokratikus jogrendszerhez" - nyilatkozta lapunknak Szabó András nyugalmazott alkotmánybíró. - „A visszaható hatály tilalma azt jelenti, hogy visszamenőlegesen senkit sem lehet egy újonnan hozott törvény alapján elítélni, ezért a jogalkotás nem tud eszközül szolgálni majd a Fidesznek. Kollektív politikai felelősségre vonásra sem kerülhet sor, mert egyszerűen nincs miért, egy megválasztott kormányról van szó ugyanis. Konkrét esetekben beszélhetünk például korrupcióról, amely a büntetőjogban szankcionálható. De a jobboldalnak először definiálni kellene az általa használt kifejezéseket, így például a politikai felelősségre vonást vagy a népakarat megjelenését. Ez utóbbi a választásokon keresztül érvényesül: ez maga a politikai felelősségre vonás" - tette hozzá az ismert jogászprofesszor.

Hasonlóan vélekedik Lövétei István alkotmányjogász is: „Csak akkor történhetnek elszámoltatások, ha valaki konkrétan sikkaszt, csal, lop, és ezekre az esetekre a Btk. rendelkezései irányadóak. Ott van még a hűtlen kezelés vagy a közbeszerzési eljárásokban való visszaélések tényállása is, de hangsúlyozom, konkrét esetekről lehet csak szó, amelyeknél bizonyítani lehet az elkövetést." Az ELTE Jogtudományi Karának adjunktusa úgy fogalmazott: „A modern jogállam lényege, hogy a politikai felelősség nem máshol, hanem a választásoknál csapódik le, tehát az elszámoltatást nem pártoknak, hanem a választóknak kell végezniük, a szavazatukkal."