2009. 11. 20. (XIII/47)

Tartalom - 2009. november 20.

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 19:17:23 +0100

Online

A hét eseményei

A világ legbefolyásosabb emberei

Aranyeső a kajak-kenusoknál

Azt mondták

Belföld

A Gyurcsány-faktor - Hazafi Zsolt

Halálos üzemzavar - Hamarabb is lebukhatott volna a halálbrigád?

Kinek kell a politika? - Kampány az egyetemek fiatalságáért - Sebestyén István

A hiba az Ön készülékében van! - Makki Marie-Rose

Mit néz a magyar? - Műsor a „női nem egyetemes megalázásáról”

Csendfázis - Politikai hullámon szörfözhet a két új adó

Külföld

Titkos küldetés - 27 ember dönti el, ki lesz az unió elnöke - Papp Levente (Brüsszel)

Parainfluenza-pánik Ukrajnában - Nem lesz járványügyi határzár keleten

Amerika kínjai - Obama felkereste legnagyobb hitelezőjét - Németh Csillag, Morvay Péter

Hit és értékek

Divatba jött a „szeplőtelen fogantatás" - Megtermékenyítés bármi áron: egyre több határt lépnek át - Arató Júlia

Fókusz

Országjelentés - Kertész kritikusainak irodalmunk nagyjaival van vitájuk - Seregi Károly

Háttér

Az elrejtett éden - Gorontalo ismeretlen lényei: amin Darwin is meglepődne - Lőwy Gábor

Kampánynyitó - A cigányvajda megeszi a disznóhúst, nem úgy, mint egyesek - Somorjai László

A párt „csillag-asszonya" - Miért támadja a MIÉP a Jobbikot? - Szlazsánszky Ferenc

Interjú

Bush elnök a tenyerén hordozta Magyarországot - mondja Simonyi András volt washingtoni nagykövet - Zsurkán Mariann

Üzlet

Romló statisztikák - Rágjuk a gittet

Tej, ami nem kell senkinek - Hajdú Sándor

Arcok

Minden oroszok sztárja - Alla Pugacsovánál csak Putyin népszerűbb - Igari Léna

Életmód

Tánya, van csája? - Az orosz tél igazi ellenszere - Szobota Orsolya

Szabadidő

Majd, ha fagy - A díszkertek és dísznövények téli védelme - Szóró Bence

Vélemény

Valóban színvonalas hetilap az Önöké, ennek köszönhetően léptem be én is előfizetőik sorába...

Sport

Overdose és a mucsai tempó - Farkasházy a csodaló tipikusan magyar történetéről - Sebestyén István

A hét eseményei

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 19:12:58 +0100

Gershwin-díj McCartneynak
Elismerés az ex-Beatles tagnak
Kitünteti az amerikai Kongresszusi Könyvtár Paul McCartney-t. A brit zenész a harmadik, aki átveheti a populáris dalért járó Gershwin-díjat, előtte Stevie Wonder és Paul Simon részesült a kitüntetésben. Nehéz más olyan előadót és zeneszerzőt találni, aki jobban megváltoztatta volna a zenét, mint McCartney – indokolta a döntést James Billington a könyvtár részéről. A koncerttel egybekötött díjátadóra várhatóan 2010 elején kerül sor, a Kongresszusi Könyvtár azonban még nem közölte a fellépők sorát. A Beatles 67 éves egykori tagja nemrég fejezte be öthetes amerikai turnéját, amelynek keretében Washington környékére is ellátogatott. A díj azért viseli a Gershwin nevet, mert a Kongresszusi Könyvtár őrzi a szerzőpáros George és Ira Gershwin kéziratait.

Jövő héten lép hatályba
Büntethető a gárdaegyenruha
Egy kormányrendelet-módosítás alapján akár 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatják azt az embert, aki a jövőben feloszlatott társadalmi szervezet működésében vesz részt, valamint a feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhájának, formaruháját nyilvános rendezvényen viseli. A módosuló rendelet alapján ugyanilyen megítélés alá esik az a magatartás is, ha valaki olyan egyenruhát, formaruhát visel, amelyről annak jellegzetes tulajdonságai alapján a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel.

Lukasenko látogatása
Törvénytelen gyerekével ment a pápához
Lukasenko 2009 áprilisában látogatta meg a római pápát a Vatikánban. Az orosz sajtó botrányosnak értékelte az akkori látogatást, hiszen a belorusz diktátor nem egyedül ment a XVI. Benedekkel való találkozóra, hanem házasságon kívüli gyermekét, az örökösének tekintett kisfiát, Kolját is magával vitte. Az áprilisi találkozón a két vezető kulturális kérdésekről, illetve egyházi témákról és a katolikus egyház helyzetéről beszélgetett. Belaruszban a lakosság körülbelül 13-15 százaléka vallja magát katolikusnak, így egy viszonylag jelentős, a Vatikán szempontjából közel sem érdektelen: több mint 1 millió fős katolikus bázisa van.

A világ legbefolyásosabb emberei

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 19:11:27 +0100

A Forbes magazin közzétette az általa készített „a világ legbefolyásosabb emberei” listát. A listában 67 személy szerepel – állami vezetők, politikusok, egyházi vezetők, milliárdosok és médiamágnások. A lista nagyon sokszínű, de talán nem véletlen, hogy az emberek közti rangsor egyben országok közti rangsort is tükröz: a lista élén Barack Obamával az USA áll, Hu Jintaóval Kína a második helyezett, Vlagyimir Putyin Oroszországa a harmadik.

Nem véletlen a szám, a 67 legbefolyásosabb személy. A világ népessége a lista szerkesztésének pillanatában 6,7 milliárd körüli volt (ma ez a szám már 6,8 milliárd), és a magazin elgondolása szerint minden 100 millió emberre jut 1 személy. A lista megállapításához a Forbes felhasználta a GDP-értékeket is (államvezetőknél), cégvezetőknél pedig, felhasználva a szintén a Forbes által készített „a világ 2000 legnagyobb cége” listát, például figyelembe vették a cég gazdasági súlyát, profitját, és hogy mekkora a piaci részesedése. Tehát a „hatalom” faktorok nagyon összetettek, és még az is szerepet játszott, hogy a hatalom ne csak adva legyen, hanem hogy milyen aktívan élnek is vele az adott személyek. Így például az Európa leggazdagabb emberének számító 83 éves Ingvar Kamprad – az IKEA tulajdonosa – nem került rá a listára, annál az oknál fogva, hogy nem él a gazdasági helyzete által nyújtott előnyökkel, pedig 22 milliárd dolláros vagyona a világ 5. leggazdagabb emberévé teszi.

Aranyeső a kajak-kenusoknál

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 19:09:43 +0100

Fantasztikus év van mögöttünk: 75 arany-, 50 ezüst- és 43 bronzérmet nyertek a válogatott sportolóink a világversenyeken, ami példátlan a magyar sportágak között – fogalmazott Baráth Etele szövetségi elnök azon az ünnepségen, amelyen az idei legjobb teljesítményt nyújtó kajak-kenusok számára adták át az MKB Prémium-díjakat.

Nem véletlen, hogy a szövetség főtámogatója a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank oly mértékben elégedett volt az eredményekkel, hogy szinte „örökös támogatásáról” biztosította a szövetséget. A felnőtt díjazottak: Kovács Katalin (edzője Csipes Ferenc), Kökény Roland (edzője Kiss István), Vajda Attila (edzője Vécsi Viktor). Az első ízben átadott Kolonics György-díjat két fiatal kenus, Vasbányai Henrik és Petkó András kapta. A következő napon az óbudai Katapult étteremben került sor arra a jubileumi ünnepségre, melyre az elmúlt évtizedekben világ- vagy Európa-bajnokságon érmet nyert versenyzők kaptak meghívást. A gazdag eredménylista sok meghívást tett lehetővé, számtalan legendával találkozhattunk. Csupán néhány név a közeli és távolabbi múltból: Pfeffer Anna, Kőbán Rita, Szabó Szilvi, Bóta Kinga. Az urak közül többek között Szöllôsi Imre, Tatai Tibor, Wichman Tamás, Bakó Zoltán tisztelte meg jelenlétével a találkozót. A sok ezer megtett kilométer, az eredményekért hullajtott izzadságcseppek, a nehézségek mára már kellemes emlékké simultak a barázdált arcokon.

Azt mondták

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 19:05:55 +0100

„Oltóközpontokat jelölt ki az egészségügyi kormányzat, hogy megkönnyítse az új influenzavírus elleni oltóanyaghoz való hozzájutást a lakosság számára” – jelentette be Székely Tamás, egészségügyi miniszter. Országosan 200 ilyen hely lesz, a hét végéig 30 kezdi meg működését „tesztüzemmódban”, a jövő hét végére pedig valamennyi működik majd.

„Mi van azokkal, akik végignézték?” – kérdezte egy középkorú férfi, miután a másodfokú bíróság ítélete alapján az olaszliszkai lincselők közül hárman kaptak életfogytiglant, a többiek 10-17 évet. A falubeliek nem értik, miért nem állították bíróság elé azokat, akik végignézték a gyilkosságot, de nem tettek ellene semmit. A polgármester népszavazással tiltaná ki a renitens családokat a faluból.

„Húsz évvel a kommunizmus bukása után, egész Kelet-Európában itt az ideje az eddig folytatott politika alapvető revíziójának” – írja a Delo szlovén lap hasábjain Matjaž Nahtigal. Nincs olyan országa a térségnek, mely komoly eszmei és módszerbeli cserére ne szorulna.

„Borzongás futott végig a kontinensen, amikor a Jobbik 15 százalékot szerzett a júniusi európai parlamenti választásokon” – írta múlt pénteki elemzésében a The Economist. A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint a „romaellenes platformon” politizáló, „saját egyenruhás szárnyat” fenntartó Jobbik, amely a zsidókat, valamint a homoszexuálisokat is „ronda szavakkal illeti”, a térség már létező szélsőséges erőinek sorába állt be.

A Gyurcsány-faktor

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 19:03:39 +0100

Az elmúlt hetekben Gyurcsány váratlan megszólalásával új helyzet elé állította mind a Fideszt, mind a saját pártját. Az ellenzéki forrásaink egyenesen azt állítják, hogy szerintük az MSZP rossz kampánytaktikája, illetve Gyurcsány Ferenc aktivitása hozhatja fel a Jobbikot. Ennek ellenére alig telik el nap, hogy ne állna elő valaki azzal: valójában Gyurcsány kormányoz. Érdekes, hogy volt miniszterelnök még az MSZP-ben is riadalmat okozott.

Az MSZP várható miniszterelnök-jelöltjén túl Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai tartották lázban a politikai elitet. A volt miniszterelnök az MSZP születésnapi választmányi ülésén, majd Orbán Viktor ATV-interjújára válaszul a blogjában szólalt meg, élesen bírálva a Fideszt és annak elnökét.

A Fidesz azóta minden lehetőséget megragad, hogy bizonyítsa: a háttérből a volt miniszterelnök irányítja a politikai folyamatokat. Erre bizonyítékul többek között az szolgál, hogy egy bulvárlap értesülése szerint Gyurcsány Ferenc a közelmúltban Szemlőhegyi úti lakhelyén fogadta Bajnai Gordon kormányfőt - tehát a miniszterelnök elment a „főnökéhez".

Fideszes forrásaink szerint tudatosan törekednek arra, hogy az MSZP ne tudjon ellépni a Gyurcsány-korszaktól. Bár már majdnem biztosak abban, hogy a 2010-es választást nem lehet elveszteni, de azért a zsigerekben emlékeznek arra, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-cserével 2005-ben az MSZP megfordította a közhangulatot, illetve a választási kampányokban mindig történtek váratlan események, szocialista „csavarok", amelyek változtattak a közvélemény hangulatán. „Minél kisebb az MSZP, minél inkább szétesett, a Fidesznek annál jobb" - fogalmazott lapunknak egy tanácsadó.

Érdekes, hogy az MSZP politikusi gárdájában sem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel a volt pártelnök nyilatkozatait, amelyet amúgy a szocialista törzsmag ujjongva fogadott. Egy szocialista politikus véleménye szerint a gyenge közvélemény-kutatási adatok ellenére a pártban 25-30 százalékos választási szereplést is reálisnak tartanak. Ez azt jelentené, hogy az MSZP jelentős ellenzéki erőt képviselhet, és váltópárt maradna, vagyis négy vagy nyolc év múlva ismét kormányzóképes erő válhat belőle. Gyurcsány karakteres kijelentéséről ellenben az a vélemény, hogy a szűk táboron kívül inkább vissz az MSZP-től. „Ha csak a saját táborunknak szólunk, ha nem országos, nem nemzeti összérdeket képviselő pártként viselkedünk, akkor az SZDSZ sorsára juthatunk, amely egy idő után csak a saját bázisának akart szólni, aminek az lett a következménye, hogy politikai gettóba zárta magát, majd eltűnt" - fogalmazott forrásunk.

Számunkra úgy tűnik, hogy lehetett valamiféle megállapodás a volt miniszterelnökkel, hogy a választásokig kerüli a nyílt politikai nyilatkozatokat, és csak a belső nyilvánosságban lelkesíti a tagságot. A kritikusok szerint, ha nem sikerül az elmúlt hónapok hangulatától elszakadnia az MSZP-nek, akkor 10 százalék körüli párttá válhatnak, azaz az MDF eljelentéktelenedési stádiumán megy az MSZP: kormányerő után 10-15 százalékos „erő" lett, majd törpepárttá silányult.

Szocialista körökben úgy látják, hogy a költségvetés elfogadása után több népszerűtlen intézkedésre már nem kerül sor, és mivel január elsejétől az adózás és a távfűtés ára sokak számára kedvezőbb lesz, így a kormány megítélése sokat javulhat. „Ha jó lesz a kampányunk, akkor lehet, hogy elkerüljük a bajt" - tette hozzá forrásunk. Az MSZP népszerűsítésének másik eleme lenne, hogy a párt vezetése régi-új arcokat vet be választási kampányába. Mesterházy Attila, mint lehetséges miniszterelnök-jelölt képviselheti a fiatalságot, ám a kampány nem csupán rá fókuszálna. Kovács Lászlóról már több vezető szocialista politikus nyilatkozta, hogy politikai pályafutásának távolról sincs vége, és Kovács mellett szól az is, hogy korábbi népszerűségét meg tudta őrizni, mivel nem került rá a Gyurcsány-korszak bélyege. A volt pártelnökkel kapcsolatban több elképzelés is van, hogy 2010-ben milyen új feladatot láthat el.

„Mesterházyval újra támad a Gyurcsány-Bajnai-korszak" - lehet a munkacíme annak a Fidesz kampányanyagnak, mellyel az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltjét igyekeznek már jó előre az ellenzéki kommunikátorok eláztatni. A valóság ezzel szemben az, hogy a két politikus az egykori Ifjúsági és Sport Minisztériumban dolgozott együtt, ezenkívül azonban inkább a különbségek dominálnak, valamint az egymással szembeni kritika. Gyurcsány Ferenc a róla megjelent könyvben kritikusan nyilatkozott az egykori politikai államtitkáráról, a kormányában semmilyen posztot sem adott Mesterházynak. Azon túl, hogy mindketten szeretnek szerepelni a médiában, teljesen eltérő a habitusuk, míg Gyurcsány első generációs értelmiségi, addig Mesterházy orvos családban született, talán nemesi kutyabőrrel is rendelkezik. Gyurcsány egy rohammal, felülről vette be az MSZP-t 2005-ben, addig Mesterházy kis lépésekben, számos szövetségest szerezve építette fel magát vezető politikussá. Az elmúlt években a belső fórumokon éppen a mostani frakcióvezető fogalmazott leginkább kritikusan, olykor szemtől szemben is, Gyurcsány Ferenc politikájáról.

Talán nem véletlenül, ma éppen a volt miniszterelnök hívei kritikusak Mesterházyval szemben. A Magyar Nemzet a Zuschlag-ügyről szóló tudósításában külön kiemelte, hogy Szilvássy György - aki Gyurcsány jobbkeze volt a sportminisztériumban - tanúvallomásában Mesterházy politikai államtitkárhoz delegált egy sor döntést. A szocialisták szerint Mesterházy akkor lehet az MSZP miniszterelnök-jelöltje, hogyha az ilyen jellegű támadásokat is ki tudja védeni.

Halálos üzemzavar

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 18:49:18 +0100

A sorozatgyilkossággal gyanúsított, náci jelképekkel teletetovált testű férfiakból álló debreceni csoport vezetőjét sokáig figyelte a titkosszolgálat, lebukásukhoz ennek mégis csekély köze volt. A Nemzetbiztonsági Hivatal működési zavarain emberi életek múltak. Legalábbis ezt állítja az a jelentés, melyet az Országgyűlés különbizottsága készített.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a romák ellen elkövetett sorozatgyilkossággal összefüggésben végzett tényfeltáró vizsgálata során a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) működésében és a rendőrséggel való együttműködésében jelentős szakmai hibákat és hiányosságokat tárt fel. A vizsgálat szakmai hibaként állapította meg, hogy a hivatal nyilvántartási rendszerében az ügyre vonatkozóan keletkezett információk, a különböző vezetési szinteken nem lettek egyeztetve; elmaradt az érdemi értékelő, elemző és felülvizsgálati munkafázis, emiatt a hivatal rutinszerűen végzett információgyűjtő tevékenysége konkrét érdemi eredményekben nem tudott megnyilvánulni – áll a Gulyás József szabad demokrata képviselő által vezetett bizottság jelentésében.
A jogi és rendőrségi bikkfanyelven írt beszámolót „magyarra” fordítva az derül ki, hogy az NBH-nak nem sok köze volt a gyanúsítottak elfogásához, noha debreceni szervezetük szakembereinek, vélhetően egy műveleti tisztnek a látókörébe került az egyik feltételezett elkövető. Ha jól rakjuk össze a sajtóban korábban kiszivárgott információkat, akkor a tiszthez befutott, a jelentés szakzsargonját használva: „keletkezett információ” arról, hogy az egyik megfigyelt szélsőjobboldali férfi fegyvervásárlási szándékáról beszélt. (Vélhetően lehallgatták, mert az információk úgymond „külső engedélyköteles eszközök alkalmazása révén keletkeztek.”) Azonban a további vizsgálatot trehányságból leállították, mert – itt idézett következik: – „a szakmai és jogi segítségnyújtás elmaradásának következményeként nem került mélységében felderítésre az ellenőrzés alatt tartott személyi kör fegyverbeszerzésre vonatkozó törekvése, és a bűncselekmények elkövetése szempontjából kritikus időszakban végzett további tevékenységének feltárása sem”.
A jelentés cáfolja azt, hogy csak töredékes, feltételezéseken és következtetésen alapuló információi lehettek a műveleti tisztnek a fegyverbeszerzési tervek kapcsán, azaz konkrét telefonbeszélgetések állhattak az NBH rendelkezésére, de az információ nem jutott érdemben magasabb szintre. Így a jelentés a műveleti tiszt feletti hivatali szinteket marasztalja el. Először a feletteseit, mert nem adtak lehetőséget arra, hogy mélyebben vizsgálják a neonáci férfit. Később, 2009 januárjában egy másik forrásból újabb fegyverbeszerzési törekvéssel kapcsolatos információ keletkezett a férfiról, de ezt érdemben nem kapcsolták össze a korábbi információkkal.
Erre annak ellenére sem került sor, hogy a rendőrség 2008 novemberére már megalkotta az elkövetői profilt (szélsőséges ideológiájú, szűk baráti kör), ami teljesen ráillett a „látókörbe” került, náci és szittya jelképekkel teletetovált férfira. (A gyanúsítottak bőrét a Rudolf Hess képtől kezdve az ősmagyar jelképeken át egy sor „festmény” díszíti – a szerk.) A jelentés azt írja, hogy az NBH csak azt követően adta át a „keletkezett információit”, hogy a rendőrség lecsapott a debreceni társaságra. Sőt azt is tartalmazza, hogy míg a rendőrségi vezetőkön egyre nagyobb volt a nyomás a nyomozás során, addig az NBH-t nem rázta meg a sorozatgyilkosságok, mert – idézzük: – „nem volt felfedezhető a hagyományos, rutinszerű munkán túli tevékenység, illetve feladatszabás. Nem került sor például a rendőrség által korábban megadott hírigénnyel, feltételezett elkövetői profillal összhangban a szolgálatoknál korábban keletkezett információk célirányos újraértékelésére, összevetésére”.
Ha jól értjük a jelentést, akkor a működési zavar egyik oka az volt, hogy többször átalakították a szervezetet, illetve egy sor vezetőt kirúgtak. Vagyis inkább káosz jellemezte a belső működést. Szakmai bikkfanyelven: „hatékony nemzetbiztonsági támogatását számos más körülmény mellett az is gyengítette, hogy az átszervezést követően 2007. szeptember 1-től, a különböző vezetői szinteken jelentős számú személyi változás következett be, valamint, hogy a különböző szervezeti egységeknél rendkívül magas arányú létszámfeltöltöttségi problémákat tapasztalt a munkacsoport, melyek hatással voltak a rendszer működőképességének hatékonyságára”. (A sajtóban lehetett arról olvasni, hogy az NBH Hajdú-Bihar megyei vezetőjét lecserélték, mert kapcsolatot ápolt a helyi ellenzéki politikusokkal is – a szerk.)
A jelentés a sorok között megerősíti a Hetek korábbi cikkét (Kémhibák. Hetek, 2009 szeptember 11.), miszerint mobiltelefonjaik és DNS-ük buktatta le a gyanúsítottakat. A bizottság végkövetkeztetése szerint a siker oka a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elismerten hatékony szerepvállalása és a rendőrség munkája volt. A szakszolgálat végzi a mobilforgalmazási adatok ellenőrzését, tehát félhetően ők találtak összefüggést a helyszínek és az elkövetők között, míg a rendőrség a gyilkosságok helyszínén található DNS-nyomokkal biztosította be a gyanút.

A gyanús négyes

K. Árpád, egykori rockzenész, hangtechnikus, 42 éves, a csoport egyik lehetséges vezetője.
K. István Zoltán, 33 éves, az előbbi férfi öccse, az ő DNS-ük bizonyíthatta a rokoni szálat. Bizonyos időszakban lehallgatta a titkosszolgálat, de nem hosszabbították meg a megfigyelését. Tagja volt a focihuligánok keménymagjának. Egyes vélemények szerint inkább ő lehetett az „agy”.
Cs. István, 28 éves, volt hivatásos katona. Lánytestvére és annak férje rendőr, a nyomozás során vizsgálták, hogy tudtak-e bármiről. A nemzetközi bevetések miatt voltak harcászati tapasztalatai.
P. Zsolt István, 30 éves, a pénzt kezelte egy debreceni szórakozóhelyen, mellékszereplőnek tűnik az ügyben.

Kinek kell a politika?

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 18:43:46 +0100

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) a héten immár másodszor utasította vissza az ifjúsági politikai szervezetek kérését, miszerint ajánlásukkal tegyék lehetővé, hogy a politika helyet kaphasson a felsőoktatási intézmények falai között. Az ifjú politikusok aggasztónak tartják kortársaik közéleti tájékozatlanságát és „demokráciadeficitjét” – és nem utolsósorban a Jobbiknak az egyetemekre, főiskolákra alapozott előretörését.

Az Ifjúság 2008 kutatás eredményei szerint a fiatal korosztály 14 százaléka bizonyos körülmények között jobbnak tartja a diktatúrát a demokráciánál, 31 százalékának mindegy, 14 százalék pedig nem is tudja. A demokráciát támogatók aránya tehát alig 41 százalék. Emellett a politika iránti érdeklődés is kicsi, a válaszadók mindössze 9 százaléka figyeli intenzíven, 60 százaléka egyáltalán nem. A választásokon is csak 34 százalékuk venne részt biztosan.
Ezeket az adatokat látva ötlött fel idén nyáron az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnökében, Rétvári Bencében, hogy társszervezeteikkel közösen lobbizzanak azért, hogy a felsőoktatási intézmények falai között helyet kaphassanak a politikai előadások és viták. „Az egyes intézmények szabályzatai és konkrét megkeresések esetén maguk a rektorok is többnyire elutasítóak ezen a téren, és nem veszik figyelembe a hallgatói igényeket. Azt szeretnénk, ha központilag szabályozott módon, egyenlő esélyekkel jelenhetnének meg a pártok az egyetemeken, főiskolákon” – mondta lapunknak Rétvári. Szerinte a politikusok „testközelbe” hozásával érdekessé és vonzóvá lehetne tenni a közéletet, és a jövő értelmisége elsajátíthatná a színvonalas politikai viták stílusát. Rétvári kérdésünkre nem tagadta, hogy a Jobbik előretörése is szerepet játszott abban, hogy bedobták a témát. „A Jobbik mozgalomként indulva be tudott férkőzni az egyetemekre, főiskolákra, ahol azóta is aktív tevékenységet folytatnak. A szabálytisztelő szervezeteket viszont bünteti a jelenlegi rendszer” – fogalmazott.
A kereszténydemokraták kezdeményezése mellé állt nemcsak a Fidelitas, hanem a konkurens szervezetnek számító Societas, illetve az Új Generáció is. Oroszvári Péter, a Societas témafelelőse hosszú távon azt is fontosnak tartaná, hogy osztrák minta alapján a pártok diákszervezeteket hozhassanak létre, és a hallgatói érdekképviseletért ezek tagjai választáson versengjenek egymással. Az ifjú politikus hangsúlyozta, hogy javaslataikat komoly előkészítő munkával állították össze, ennek ellenére a Magyar Rektori Konferencia (MRK) részéről merev elutasítást és a párbeszédre való készség teljes hiányát tapasztalták: október végén 7:1, a héten pedig 10:0 arányban elutasították a kezdeményezésüket.
Szabó Gábor, az MRK elnöke lapunknak hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a párbeszéd elutasítását: a felsőoktatás stratégiai céljainak kialakításánál foglalkoznak a javaslattal, és a négy kezdeményező szervezet elnökével is találkozni fognak. Az elnök ugyanakkor meglehetősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi politikusoktól közéleti vitakultúrát tanulhatnának a hallgatók. „Inkább arról van szó, hogy elfogyott a muníció, és szavazókat akarnak gyűjteni ezek a szervezetek. Mi azt szeretnénk, ha ennek a terepe nem a felsőoktatás lenne. Nem volna jó, ha mondjuk árpádsávos zászlókat lengetnének az intézményekben” – fogalmazott. A Societas azonban nem hajlandó tudomásul venni az elutasítást, ezért nemsokára a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezik.
„Az Ifjúság 2008 kutatás riasztó eredményei valóban azt mutatják, hogy változtatni kell, de nem mindegy, hogy ezt ki teszi. Ha a pártok szervezik a politikai rendezvényeket, a színvonal nem biztos, hogy minden esetben megfelelne a minőségi követelményeknek. Az egyetemek, főiskolák ezzel semmiben nem különböznének egy művelődési háztól” – fogalmazott lapunknak Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, aki elviekben egyetért a kezdeményezés céljával, és példaként a Corvinus egyetemen rendszeresen megrendezett közpolitikai előadásokat, illetve vitákat említette.

Igény, az volna rá…

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a diákok többszöri próbálkozásának eredményeként rektori döntés mondja ki, hogy semmiféle vallási és politikai tartalmú rendezvényt nem lehet tartani az egyetemen. A Budapesti Corvinus Egyetemen is egy rendkívül bonyolult bürokratikus folyamaton kell átesni, ha a hallgatók szeretnének egy előadást, vitaestet vagy egyéb rendezvényt lebonyolítani. Általában ez mindenhol a Hallgatói Önkormányzatoknak (HÖK) van alárendelve: a témaválasztástól kezdve a helyszínfoglaláson keresztül a plakátok elhelyezéséig bármibe beleszólhatnak.
„Ha egy párt nagyon akar, illegálisan bármikor be tud hatolni bármelyik egyetemre. Nem egy helyen láttam már olyan szélsőséges pártok szórólapjait, mint a Jobbik. Ugyanakkor azok a pártok, akik legálisan szeretnének kapcsolatba kerülni a fiatal választókkal, azoktól elveszik a lehetőséget” – mondja Márk, az ELTE politológushallgatója. A szintén ELTE-s Bálint már többször próbált előadást szervezni egyetemükön, de néhány kudarcba fulladt próbálkozás után feladta. „Úgy látom, hogy sem az egyetem vezetése, sem a HÖK nem nézi jó szemmel, ha valaki többet szeretne bevinni az egyetemre, mint amit ott megtanítanak” – fogalmazott.
A Corvinuson tanuló Szabolcs a magyar politikai elit utánpótlása szempontjából tartaná fontosnak, hogy megjelenhessen a politika a felsőoktatásban: „Ha a fiatalok nem találkoznak közvetlenül a pártokkal, nem tájékozódhatnak azok tevékenységéről, álláspontjairól, azzal ismét a szélsőséges pártok nyernek teret.” A szintén itt tanuló Anita szerint ugyanakkor veszélyei is vannak az egyetemi pártpolitikának. „Ezzel ádáz harc indulna a diákok megszerzéséért. Biztos vagyok benne, hogy napi szintűvé válnának a pártpolitikai akciók és csatározások, ami csak elriasztja az egyetemistákat az amúgy is érdektelen belpolitikától. Viszont így meg sajnos rendkívül rosszul tájékozottak a fiatalok a politikáról, demokratikus folyamatokról, ami ellen mindenképpen tenni kéne” – vélekedett.
Apolitikus többség, a kisebbségben erős jobboldali, szélsőjobboldali szimpátia és emellett baloldali diákvezetés – röviden így lehet összefoglalni a Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak politikai irányultságát. Zoltán három szakot végez: történelmet, politológiát és jogot. Már jó ideje tagja a Jobbiknak, amiről úgy gondolja, hogy igen nagy jövő elé néz. Elmondása szerint azért, mert egyedül ők mernek beszélni az ország problémáiról.
Politikai szervezetek hivatalosan nem jelenhetnek meg az egyetem területén, a szélsőjobboldal hívei viszont nagyon aktívak a különböző, főleg internetes médiumokban, emellett a személyes meggyőzésben is. János hatodéves történészhallgató, elmondása szerint az EP-választások után legalább tíz egyetemista ismerősétől hallotta, hogy a Jobbikra szavazott. „Az egyetem környékén néhány hete egy Vona Gábor-rendezvény volt mindennel, ami kell: zászlók, nagy beszédek, idegenszívűzés
– meséli. – Csak néhány percre álltam meg körülnézni, de így is öt-hat ismerős egyetemistát találtam.”
A hallgatók közül többen is arról nyilatkoztak lapunknak, hogy jó ötletnek tartanák a politikai témájú programok szervezését. János véleménye a következő: „A politológia szakosok szervezésében már voltak olyan vitafórumok, ahová közismert politikust hívtak meg. Beszélt fél órát, aztán kérdezni lehetett tőle. Ez így korrekt szerintem, csak fontos, hogy az egyetem maradjon a kezdeményező, ne a politikusok.” (Korvin Tibor, Kenessei Katalin)

A hiba az Ön készülékében van!

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 18:40:12 +0100

A magyarok körében nagy a tudatlanság a mentális betegségekkel, valamint az ehhez kapcsolódó szakellátásokkal kapcsolatban. Ennek legnagyobb hátulütője, hogy az érintettek így kevésbé ismerik fel a bajt, és nehezebben – vagy túl későn – jutnak segítséghez.

Az egyéni belátás elengedhetetlen a gyógyuláshoz, egy depresszióval sújtott országban pedig különösen fontos lenne a megfelelő tájékozottság – áll abban a kutatásban, melyet a Szinapszis Kft. végzett el a lelekbenotthon.hu megrendelésére, a Magyar Pszichiátriai Társaság támogatásával. Egy másik vizsgálat, a Hungarostudy 2006 szerint a mai magyar lakosság egynegyede szorul segítségre depressziós tünetek miatt.
A Szinapszis-vizsgálatból kiderült, hogy a lelki egészség legalább olyan fontos az embereknek, mint a testi egészség, bár kétséges, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy a két dimenzió mennyire szorosan összefügg egymással.
S hogy mi kell a lelki egészséghez? Nyugodt, stresszmentes élet, családi harmónia, anyagi biztonság, testi egészség, megfelelő munkahelyi viszonyok – legalábbis ilyen „környezeti” tényezőket soroltak a megkérdezettek az egészséges lelkiállapot legfontosabb feltételeiként. Ugyanakkor mindössze 3-4 százaléknyi szavazatot kaptak az olyan tényezők, mint az egészséges életmód, a belső harmónia, a vallás vagy az önbecsülés.
Kiss Katalin vezető elemző lapunknak megerősítette:
a rangsorból kitetszik, hogy a magyarok elsősorban a körülményeikkel indokolják a rossz lelkiállapotukat, míg az egyéni felelősség, a hozzáállás elenyésző szerepet kap a lelki egyensúly kialakításában. Ebben közrejátszhat, hogy Magyarországon az emberek különösképpen úgy érzik, hogy nem képesek befolyásolni az életük alakulását, nem bízhatnak senkiben, itt csak szabálytalanul lehet érvényesülni. Különösen felerősödik ez válság idején.
Mindeközben jelentős a tudatlanság: mentális betegséget a lakosság egyharmada egyáltalán nem tudott említeni.
A többiek is szinte csak a depressziót (43 százalék) ismerik – névről legalábbis. Az ismertebb problémák közé tartozik még a skizofrénia, a pánikbetegség és a szorongás (10 százalék). „Ezek a médiában is slágertémák – mondja az elemző. – Ugyanakkor az alkoholizmust például, ami szintén mentális betegség, jóval kevesebben említették. Ez részben tudatlanságból fakad.”
A felmérés szerint a lakosság 25 százaléka – nem feltétlenül a leginkább rászorulók – járt már pszichiáternél vagy pszichológusnál, és kétharmaduknak kifejezetten pozitív tapasztalata volt. „Sajnos a kezelésre szoruló betegek legalább egyharmada egyáltalán nem jut el szakemberhez. A többiek esetében is gyakran 1-1,5 év telik el, mire az illető segítséget kap. Másfél év viszont nagyon sok idő, az ilyen állapot munkából való kiesést jelent, a családot is nagyon megviseli, holott minél előbb kerül szakemberhez a beteg, annál könnyebb rajta segíteni” – mondta el érdeklődésünkre Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke. A magyar epidemiológiai kutatások szerint 100 emberből 15 lesz élete során súlyos depressziós, és a lakosság mindenkori 3-4 százaléka szenved tőle egyidejűleg.
Hova tud menni az, aki felismeri magában a mentális betegséget? A válaszok alapján úgy tűnik, hogy először a háziorvoshoz fordulnak az emberek, és onnan kerülnek szakellátásra. Bár a pszichiáterek közmegítélése kifejezetten jó, a pszichiátriai ellátás feltételei köztudottan sokat romlottak az elmúlt évtizedben. Vidéki kórházi osztályok sora zárt be, megszüntették az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a pszichiátriai ellátás sokhelyütt járóbeteg-ellátássá egyszerűsödött, zsúfoltság és szakemberhiány jellemző. A magánpraxis ugyan érintetlen maradt, de sokaknak megfizethetetlen. Az MPT felmérése szerint a pszichiáterek erősen túlterheltek, 70-80 százalékuknak több állása is van. Mindennek következtében ők még a sok szempontból veszélyeztetett orvostársadalmon belül is különösen rossz lelki és testi állapotban vannak. Magyarországon jelenleg 7-800 pszichiáter dolgozik összesen, Harmatta János szerint az ellátásban részt vesz még ugyanennyi klinikai szakpszichológus, valamint a mentálhigiéniai segítőszolgálatok.
Lelki egészségünk 60 százalékban rajtunk múlik, ezért a legfontosabb az lenne, hogy az egészséges embereket lehetőleg már az iskolában megtanítsuk a helyes stresszkezelési technikákra. Egy depressziós személy betegségét az egész családja megsínyli. Ha az érintett nem akar szakemberhez fordulni, bármelyik családtagja bátran kérhet segítséget, mert rajta keresztül a problémás emberen is el lehet kezdeni segíteni – mondta el a Heteknek Balogh Piroska klinikai szakpszichológus. A szakember azt is hangsúlyozza, hogy a depresszió nem keverendő össze a kóros kimerültséggel: ha ugyanis túl sok vagy túl intenzív stressz éri az embert – ami a magyaroknál különösen jellemző a túlzott hajtás, a nonstop munkaidő miatt –, akkor a kimerültség előbb-utóbb a depresszióhoz hasonló tüneteket fog produkálni. Ilyenkor már nem elég kivenni két hét szabadságot, aztán visszamenni ugyanazok közé a körülmények közé. Tipikus tünet az érzelmi fásultság, alvászavar, rossz közérzet, ingerlékenység, emberkerülés vagy a kipihenhetetlennek tűnő fáradtság. Ugyanakkor a kimerült ember nem látja reménytelennek a helyzetét, mint a depressziós. Az újabb vizsgálatok szerint honfitársaink egy része inkább a krónikus kimerültségtől szenved, nem pedig a depressziótól – vélekedik a pszichológus.

Műsor a „női nem egyetemes megalázásáról”

Hetek Online — Fri, 20 Nov 2009 18:35:25 +0100

A meglehetősen perverz Benkő feleséget keres című műsorral szemben átfogó vizsgálatot szerettek volna indítani az ORTT-nél, de kormánypárti nemekkel az akció meghiúsult. Európa számos országához képest hazánkban tömény brutalitásnak és perverziónak kell képernyőre kerülnie ahhoz, hogy valaki végre jogorvoslatért folyamodjon az illetékes szervekhez.

Az őszi tévéévadban a nézettség területén az RTL Klub rendre megveri a TV2-t, noha „földi halandónak” kívülről nézve úgy tűnik, hogy nagyjából ugyanazt a menüt próbálja lenyomni a két kereskedelmi csatorna a magyarok torkán. A Barátok közt továbbra is verhetetlen, és a perverz Benkő feleséget keres című trash reality olykor milliós nézettségű.
A két csatorna között a verseny már évek óta zajlik. Előfordult, hogy a TV2 megközelítette a konkurensét, de október 31-én megtörtént a csatorna szempontjából az a dráma, hogy még az RTL kistestvére is, a Film+ kábeltévé nézettsége is megelőzte az adót a főműsoridőben (19 és 23 óra közötti műsorsáv).
A „főfilm” esetében ekkor az RTL Klub–TV2 arány 50 százalék vs. 11 százalék volt.
Bár az arányok változtak, de az elmúlt hetekben továbbra is az RTL Klub vezeti a nézettségi versenyt.
A múlt héten a teljes lakossághoz viszonyított arányokban az RTL Klub nyert, méghozzá 25 százalékos eredménnyel, a TV2 19 százalékot ért el, míg a köztévé 8 százalékot jegyzett. A „fiatalok” között (18–49 éves célcsoportban) az RTL 25, míg a TV2 18 százalékot, az M1 pedig csupán 3,8 százalékot tudott teljesíteni.
A nézettségi grafikonokat figyelve úgy tűnik, hogy az azonos tartalmú, minőségű műsorok az egyik csatornán tarolnak, míg a másikon „kullognak”. Egy átlagos napon, például e héten hétfőn a 18 év feletti tévénézők 40 százaléka az RTL Barátok közt című műsorát nézte, addig a hasonló tematikájú Jóban rosszban egy fél órával korábban a Tv2-n mintegy 27 százalékos részesedést tudott csak szerezni. Igaz a Benkő feleséget keres műsorral (33,4 százalék) szemben majdnem döntetlent tudott elérni a TV2 az amerikai NCIS-sorozattal (26,4 százalék). A Benkő-féle szexista, a nőket lealacsonyító műsor sikere a magyar „médiafogyasztó” ízléséről sokat elárul, illetve az is, hogy ugyanebben az időben az M1-en sugárzott Az Este hírmagazinra a tévénézők csupán 7,2 százaléka volt kíváncsi. Annak ellenére alakult így a nézők érdeklődése, hogy az előző nap szükségállapot közeli helyzet jött létre egy magyar városban, Sajóbábonyban.
A reggeli műsorsávban csak szimbolikusan nagy a verseny, mivel az esti műsorokhoz képest kevesebben tévéznek csupán. Ugyanezen a hétfőn a 18 év felettiek a reggeli órákban legtöbben, 24 százalékban a TV2 Mokka című műsorát nézték. Ha ezt a nézettséget átraknánk az esti műsorsávba, akkor az mindössze 4 százalék körüli részesedést, úgynevezett SHR-értéket jelentene csupán. Egyébiránt reggelente a teljes lakosságban az első helyért a már említetett Mokka és az M1-en futó Ma reggel versenyez, noha a fiatalok inkább az RTL Klub politikaszegény, bulváros Reggelijét nézik. Bár az M1 vezetése cáfolja, de a nézettségi adatokból úgy tűnik, hogy a Nap-kelte távozását a nézettség tekintetében megsínylette a köztévé.
A már említett Benkő-féle műsor azonban újra felvetette annak a kérdését, hogy az államnak milyen mélységben kell beavatkoznia a kereskedelmi adókon futó tartalmakkal szemben, mivel a televíziók műsorpalettáján az utóbbi időben egyre több brutális, az erkölcsi normákat mélyen sértő adás jelent meg. A szigorúbb szabályozást követelők szerint Európa számos országában nagyobb határozottsággal lépnek fel a káros tartalmakkal szemben, illetve a nézők is kötelességüknek érzik megvédeni saját közösségeiket, valamint a kiskorúakat a destruktív tartalmú adások hatásától. Hazánkban tömény brutalitásnak és perverziónak kell képernyőre kerülnie ahhoz, hogy valaki végre jogorvoslatért folyamodjon az illetékes szervekhez.
Valószínűleg ez arra is visszavezethető, hogy hazánkban inkább „panaszelhárítás” folyik, mintsem a panaszosok ügyének alapos kivizsgálása. Ezt jelzi talán, hogy a Benkő Dániel nevével fémjelzett, övön aluli „reality párkereső” sorozattal kapcsolatban eddig összesen egy panasz érkezett az ORTT-hez, amely azt ezen a héten tárgyalta. Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja több adást is érintő, átfogó vizsgálatot szeretett volna indítani az ügyben, hiszen a sorozat legutóbbi adása szerinte a „női nem egyetemes megalázása volt”, a testület azonban nem támogatta indítványát. Végül Majtényi László leköszönő testületi elnök indítványát fogadták el, amely egy konkrét adás vizsgálatát szorgalmazta. A testület az ellenőrzés eredménye alapján szabhat ki szankciót.
Szalai szerint lenne ugyan lehetőség a sokszor brutális jeleneteket tartalmazó kibeszélő- és egyéb show-k kiszorítására, a hatóságok azonban jelenleg nem használják ki a rendelkezésre álló eszközöket. „Következetes, kiszámítható, azonos mércével mérő jogalkalmazásra lenne szükség Magyarországon” – mondja, és hozzáteszi, hogy ezzel szemben a médiát felügyelő állami szervekre az elkésett reakció, illetve az enyhe szankciók jellemzők.
Bár sok panaszt kivizsgálnak, így is jóval kevesebb beadvánnyal fordulnak a testülethez, mint amennyi indokolt lenne. Ezt már Gyuricza Péter, az ORTT szocialista delegáltja mondja, aki úgy véli, hogy sokszor azért nem vezet eredményre a vizsgálati eljárás, mert jogilag megfoghatatlan a panasz tárgya. A „jó ízlés” ugyanis nem jogi kategória, így míg a fizikai erőszakot könnyebben lehet szankcionálni, az erkölcstelen tartalmak jogi besorolása nehéz feladat.
Szalai is a társadalom részéről jelentkező nagyobb nyomásgyakorlást hiányolja a szolgáltatók irányába. Ami őket illeti, pártja a jövőben gyakorlattá kívánja tenni, hogy amennyiben egy-két adásból már látható a műsor elhibázott idősáv-besorolása, átsorolnák azt a megfelelő napszakba.