2009. 10. 30. (XIII/44)

Tartalom - 2009. október 30.

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:53:58 +0100

Online

A hét eseményei

Overdose tulajdonosa előzetesben

Menekülnek a felelősségre vonás elől

Azt mondták

Belföld

Frekvencialeosztás - Sláger és Danubius: nemzetközi botrány várható

Sötétség délben - „Brutális jogsértések" a TV2 és az RTL Klub kibeszélő műsoraiban - Szlazsánszky Ferenc

Egybillió forint mínusz - Beszélgetés Antal Dániel közgazdásszal a magyar államvasutakról - Sebestyén István

Összenő, ami összetartozik - Euronácikkal szövetkezik a Jobbik

Jönnek az életük árán is - Albánok tömegei menekülnek a független Koszovóból - Hajdú Sándor

Külföld

Átrendeződés - Fordulat előtt a Közel-Kelet és Európa - Morvay Péter

Egy magyar, akire mindenhol hallgattak - Morvay Péter

Tulipánkrach és bankpánik - 80 éve tört ki a nagy tőzsdeválság - Hegedüs Péter

Fókusz

Oltani vagy nem oltani? - Elkényeztetett gyerekhez hasonlítják Európát -Lukács András, Rimaszombati Andrea

Hit és értékek

Közös örökség - Magyarországi Zsidókért díjat kapott Jancsó Miklós és Németh Sándor

Vissza Rómába 400 ezer konzervatív anglikán hívőt fogadhat be a katolikus egyház - Lukács Ibolya Anna, London

Háttér

Hullámsírban - Az Estonia titokzatos végzete - Hegedüs Péter

A Kreml fantomja - Mit szállítottak Kidd kapitány 21. századi utódai? - Kulcsár István

Interjú

Interjú MARABU-val, a Pulitzer-díjas karikaturistával - A poént nem lehet márványba faragni - Szobota Zoltán

Üzlet

Lejtőn az alapkamat - Major Nóra

Madoff, a partikirály - Drogfutároknak és eszkortlányoknak szórta a lopott milliárdokat - Széchey Noémi

Arcok

Aki rajzzal mesélt - Dargay Attila az animáció mestere volt - Kiss Tünde

Életmód

Csokisztárok - A budapesti Bornemisza iskola világsikere - Földvári Katalin

Ízkavalkád Ausztriából

Szabadidő

Kempingágy a lakosztályban avagy budapesti hotelmustra - Kalmár Gabriella

Sport

Hová szállnak a Zöld Sasok? - A kiesőzóna felé tart a „brit” Ferencváros - Uzoni Simon Péter

A hét eseményei

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:51:16 +0100

Aokba kerül
Korlátozzák a közösségi oldalak elérését
A The Telegraph szerint valószínű, hogy a fiatal, a számítógép és az internet elterjedése óta felnőtt nemzedék munkába állásával komoly problémák vetődnek fel a munkahelyi internetezéssel kapcsolatban. A Morse nevű informatikai cég által megrendelt közvélemény-kutatás szerint minden második brit alkalmazott munkaidőben olvas közösségi oldalakat (Twitter, Facebook), és ír blogot. A felmérést készítők negyven percre becsülik az átlagos munkakiesést, ami évi 1,38 milliárd fontnyi (400 milliárd forint) veszteséget okoz. Sokan gyakorlatilag egész nap be vannak jelentkezve a közösségi oldalakra, így figyelmük állandóan megoszlik munkájuk és az internetes oldalak között.

Amerikai bankok
Csődbe jutott a századik is
A 18 alkalmazottal, egy fiókkal működő Partners Bank of Naples volt a századik a csődbe ment amerikai bankok sorában. A bank egyike a legkisebb tönkrement pénzintézeteknek. A bankválság eddigi legnagyobb áldozata a 2008 szeptemberében megszűnt Washington Mutual volt, amelynek 307 milliárd dolláros vagyonállomány szerepelt a könyveiben. Sok intézményt érint érzékenyen az úgynevezett kereskedelmi célú ingatlanpiac hitelválsága; egyre több bevásárlóközpontból távoznak a bérlők, és a társasházi építkezések alacsony szinten stagnálnak.

Nem vádolják a kórházat
Mesterséges megtermékenyítés
Megszületett Carolyn Savage gyermeke, aki (mint arról korábban beszámoltunk) más magzatát hordta ki. A baba születésének körülményeiről annyit lehet tudni, hogy császármetszéssel jött a világra. A Savage család gratulált a kisbaba valódi detroiti szüleinek: szívből jövő jókívánságaikat átadták a Morell családnak, a kisfiú megszületése alkalmából, és egyben megköszönték a támogatást és a világszerte értük mondott imákat. Hálájukat fejezték ki a terhesség és a szülés alatt segítő orvosoknak és ápolóknak. Az ohiói klinika februárban tévedésből egy másik embriót ültetett Carolyn méhébe, aki később tudta meg orvosától, hogy más gyermekével terhes. A Savage család az AP-nek adott interjújában kijelentette, hogy nem akarják megszakítani a terhességet, és egy letartóztatást sem kívánnak kiharcolni.

Overdose tulajdonosa előzetesben

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:49:51 +0100

Szabadlábra helyezését kéri Mikóczy Zoltán, a világhírű Overdose versenyló tulajdonosa és annak üzlettársa, akik jelenleg a romániai Nagyváradon vannak előzetes letartóztatásban. Mikóczyt és annak magyar állampolgárságú üzlettársát a hétvégén helyezték tíznapos előzetes letartóztatásba.

Azzal gyanúsítják őket, hogy a csődbe ment és felszámolás alatt álló romániai Élesden levő húsüzemükből a csődbiztos engedélye nélkül 700 ezer lejre (43 millió forintra) becsült gépeket próbáltak elvinni hitelezőik elől. Overdose tulajdonosát és társát a román kommandósok Nagyvárad közelében fogták el egy feljelentés nyomán. A két üzletember a magyar határ felé haladt a felszereléseket szállító, két ponyvás kamionból álló gépkocsisor élén, amikor az út szélén lesben álló rohamrendőrök feltartóztatták. Miután a konvojt megállásra kényszerítették, a kommandósok mindenkit kirángattak a járművekből, a földre fektették, majd a motozás után megbilincselték őket. Az Alagon élő lósportszakíró, a ló menedzsmentjéhez közel álló Száraz György szerint egyelőre nem tudni, hogy Mikóczy tényleg követett-e el bűncselekményt, de ha bebizonyosodik bűnössége, felfüggeszthetik futtatói jogát.

Menekülnek a felelősségre vonás elől

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:43:13 +0100

Sajátos megoldást találtak az Egyesült Államok katolikus püspökei a gyerekkorban papoktól szexuális erõszakot szenvedettek által indított kártérítési perek ellen: immár a hetedik egyházmegye jelentett csõdöt, érdekes mód épp mielõtt elindultak volna az elsõ kártérítést követelõ polgári peres eljárások.

Több mint 100 ilyen keresetet nyújtottak be Delaware államban, miután két évre felfüggesztették az ügyek elévülését. A döntést az annapolisi püspök, Francis Malooly azzal indokolta, hogy anyagi lehetõségeik korlátozottak, és a csõdeljárással lehetõvé teszik, hogy minden áldozat igazságosan részesüljön a kártérítésbõl. A felperesek ügyvédje, Thomas Neuberger bírálta az eljárást, mondván, az egyházmegye el akarja kerülni a felelõsségre vonást, és az idõsebb vagy beteg áldozatok már nem számíthatnak igazságtételre. Közben az ír katolikus egyház dicstelen közelebbi múltjáról a Ryan-bizottság által megkezdett feltárások után újabb vizsgálat zárult le: egyházi fenntartású bentlakásos intézetekben rendszert képezett a gyerekek és tízes éveikben járó lányok, fiúk kizsákmányolása, a gyermekmunka, a testi, lelki és szexuális abúzus.

Azt mondták

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:39:35 +0100

„Nem akarok résztvevője lenni annak, ami zajlik” – írta Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese Retkes Attila pártelnökhöz eljuttatott levelében, és megjegyezte, hogy aggódva figyeli „a liberális politika és szavazótábor szétforgácsolódását”. Majd azt is közölte, hogy nem indul 2010-ben az országgyűlési választáson.

„Eléggé sokkoló volt, de igent mondtam” – mondta Juanita Castro, Fidel és Raúl Castro húga, aki a hatvanas években együttműködött az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel – derült ki a jelenleg 76 éves nő hétfőn megjelent önéletrajzi könyvéből. Állítása szerint már Kubában és később a száműzetésben is együttműködött a CIA-val.

„A jövőben csak a különleges alkalmakkor lesznek fények, különben hozzászoknak a párizsiak, az pedig nem kívánatos” – mondta Jean-Bernard Bros, a tornyot kezelő társaság elnöke arról, hogy különleges fényjátékkal ünneplik az Eiffel-torony megépítésének 120. évfordulóját: a 12 perces színkavalkádot december 31-ig esténként négy alkalommal élvezhetik a párizsiak és a turisták. Az évfordulós ünnepségre 400 reflektorba elhelyezve 15 ezer apró, energiatakarékos világító diódával szerelték fel a karcsú építményt, amelyek háromszor kevesebb energiát fogyasztanak, mint a megszokott kivilágítás.

„Egyre több bizonyíték van arra, hogy a közlekedés zaja az alvászavaron kívül hatással van a szív- és érrendszerre, a lelki egészségre és az iskolai teljesítményre is” – hangsúlyozta Oscar Romero, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szóvivője. 19 európai ország negyedmilliónál nagyobb lakosú városaiban 41 millió ember küzd legalább 55 decibeles, közlekedésből származó hangszennyezéssel.

Frekvencialeosztás - Sláger és Danubius: nemzetközi botrány várható

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:38:10 +0100

A Hetek értesülése szerint Bajnai Gordon miniszterelnöknek amerikai diplomáciai körök az elmúlt hetekben többször jelezték, hogy kitüntetett figyelemmel kísérik a kereskedelmi rádiók koncessziója körüli helyzetet. Ennek ellenére a pártdelegáltak szavazásával az amerikai befektetők tulajdonában lévő Sláger Rádió és az EBRD Bank által működtetett Danubius elvesztette a frekvenciáját, az utóbbi helyén a jobboldali érdekkörhöz tartozó Advenio, míg a Sláger helyén baloldali pénzügyi körökhöz sorolt FM1-konzorcium sugározhat.

Kormányzati forrásaink biztosra veszik, hogy az ORTT döntése nemzetközi botrányt fog okozni, tovább rontva Magyarország megítélését. Az elmúlt hetekben már két ügy miatt is „rossz sajtót" kapott az ország: Molnár Oszkár edelényi polgármester a zsidó nagytőkét emlegető beszéde Izraelben és az Egyesült Államokban, a pécsi önkormányzat helyi vízművet visszavevő döntése pedig Franciaországban „verte ki a biztosítékot".

A Sláger és a Danubius koncessziójának lejárta már régóta foglalkoztatta a politikai elitet. Tavaly a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz többszöri tárgyalást követően kidolgozott egy új médiatörvény-tervezetet, melynek örvén a két rádió koncessziójának a pályáztatás nélküli meghosszabbításáról is alku köttetett. Az új médiatörvény elfogadásából azonban leginkább baloldali újságírók és véleményformálók lázadása miatt az MSZP már idén januárban „kitolatott". A nagyszámú kritikus szerint a sajtót rövid pórázra fogta volna, és közvetlen pártirányítás alá rendelte volna az új szabályozás. A háttéralkuból azonban a két kereskedelmi rádió szerződésének meghosszabbítása megmaradt: az országgyűlés év elején szocialista és a fideszes többséggel döntött arról, hogy versenyeztetés nélkül megkapja a Sláger és a Danubius további hét évre az országos sugárzás jogát, cserébe elsőként állnak át a digitális sugárzásra.

Sólyom László azonban visszadobta a jogszabályt, majd az Alkotmánybíróság döntése alapján tavasszal megsemmisítették ezt a törvényt, és kiírták a pályázatot a két országos frekvenciára. Ehhez azonban egy adalékot érdemes figyelembe venni: mind a baloldali, mind a jobboldali pártelit „összeveszett" (a Sólyom Lászlóval kitűnő szakmai kapcsolatokat ápoló) Majtényi Lászlóval, az ORTT elnökével, tulajdonképpen azért, mert az elnök a pártoktól távolságot tartva, autonóm módon igyekszik a hivatalát vinni. A tervezett új médiatörvényben a posztját meg is szüntették volna, emiatt tavaly év vége felé pártkörökben múlt időben beszéltek Majtényiről. Azonban előre ittak a medve bőrére, mivel az új médiatörvény-tervezet mellett Sólyom Lászlónak köszönhetően a frekvenciapaktum is megbukott. A párviadalból az ORTT-elnök került ki győztesen.

Az új pályázatra a Sláger és a Danubius tulajdonosai mellett még négy gazdasági társaság adta be a pályázatot. Bár mindegyik versenyző igyekezett lobbizni a politikai elitben a pályázata mellett, mégis az eredményhirdetés előtt hetekkel már biztosnak tűnt, hogy két új rádió indulhat a nagyhírű rádiók helyén, méghozzá az egyik fideszes kötődésű, míg a másik szocialista. Az egyik valamelyest a (Magyar Nemzettel és a HírTV-vel egy csoportba tartozó) Lánchíd Rádió szakmai platformjára épülve, míg az utóbbi a nagyrádiókhoz képest „vergődő" RádióCaféra alapulva. Állítólag az új adónál egy baloldali háttérember határozhatja meg a kulcspozíciók, például a hírigazgatói poszt betöltőinek személyét. (Baloldali körökben egyébként az is felháborodást okozott, hogy az MSZP miért nem a párt mellett jóban-rosszban kitartó Klub Rádió támogatása mellett döntött.)

Az eredményhirdetés előtt újra kiéleződött a küzdelem Majtényi László és az ORTT pártdelegáltjai között. Míg az elnök és a hivatala szemmel láthatóan igyekezett irreális ajánlattételére hivatkozva kizárni a versenyből a „pártrádiókat", addig a pártdelegáltak leszavazták a Majtényi vezette hivatal szakmai előterjesztéseit. Úgy tudni, a Sláger és a Danubius ajánlotta a legkevesebb koncessziós díjat, aminek az is oka lehet, hogy ők ismerik reálisan a piacot. Jelenleg egyébként egy sor rádió nem fizeti be a sugárzási díjat az ORTT-nek, és a szakértői számítások szerint, különösen a válságnak köszönhetően, nehéz nyereségesen működtetni az adókat. A nyertesek pedig olyan ajánlatokat adtak, melyekben a külföldi tőkéből működtetett vállalkozások ígéretének többszöröse szerepel. A pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.

A pályázat kapcsán Sólyom László és Bajnai Gordon is megszólalt. Sólyom még a döntés előtt azt „kérte": reméli, hogy a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni. Budai Bernadett kormányszóvivő az eset után azt mondta, csak a miniszterelnök korábbi nyilatkozatát tudja megismételni, mely szerint a kormánynak nincs hatásköre, jogi lehetősége arra, hogy beleszóljon az ORTT döntéseibe. A kormányfő aggasztónak nevezte azt, ami a frekvenciapályázatok körül történt; fontos lenne, ha az ORTT tagjai egyenként és testületként is felelőségük teljes tudatában hoznák meg a döntést.

Kárt szenvedett a sajtószabadság

„Az Advenio sikeresen pályázott. Ezt bemutatott szakmai hátterünknek, koncepciónknak, és üzletileg megalapozott, magas műsorszolgáltatásidíj-ajánlatunknak köszönhetjük. Pályázatunk, melyet egy nemzetközi tanácsadó cég és egy nemzetközi ügyvédi iroda is auditált, reális volt” – írja közleményében a vállalat.
„Az Advenio Zrt. olyan, többségi hazai tulajdonban lévő vállalkozás, mely foglalkoztatóként, adófizetőként a magyar gazdaságot támogatja, nem utolsósorban a megajánlott műsorszolgáltatási díj megfizetésén keresztül is – áll a közleményben. Hangsúlyozzák: – Munkánk során mindent el fogunk követni azért, hogy a hazai zenei rádiózás legjobb hagyományainak alapján hallgatóink minél előbb megszeressék rádiónkat.”
„Az ORTT hivatalos értesítését követően értékeljük a körülményeket, és alakítjuk ki álláspontunkat a döntéssel kapcsolatban” – közölte Oláh László, a Danubius Rádiót tulajdonló befektetési alap képviselője. A Sláger Rádió honlapjára felkerült vezérigazgatói közlemény szerint „szomorú nap ez az országnak, a Sláger Rádió hallgatóinak és dolgozóinak”. A Sláger Rádió álláspontja szerint „politikai döntés született”, és „súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és sajtószabadság”.
A Sláger „minden törvényes eszközt igénybe vesz”, hogy megtarthassa frekvenciáját.
„Szánalmasnak” nevezte a Juventus Rádió vezérigazgatója a döntést. Laczkó Endre szerint mindenfajta szakmai alapot nélkülöz a két országos kereskedelmi rádiós koncesszió odaítélé-séről szóló határozat; ők már másfél hónapja azzal számolnak, hogy nem nyerik el a megpályázott – kisebbik vételkörzetű – frekvenciát. A vezérigazgató azt mondta: a két nagy, tizenkét év alatt alaposan felépített márka távozásával „lesz egy kis űr”, amit be tudnak tölteni.
A Danubius és a Sláger a hazai rádiós piac felét birtokolja, ez évente nagyjából hétmilliárd forintot jelent nekik. A most nyertes pályázók ezt a piacot kapják meg gyakorlatilag készen, a hirdetőkkel és persze a hallgatókkal együtt. A két frekvenciát november 19-től vehetik át, és hét évig működtethetik.

„Brutális jogsértések” a TV2 és az RTL Klub kibeszélõ műsoraiban

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:37:56 +0100

Dacára annak, hogy a szeptember elején hosszú elsötétítéssel megfenyegetett két nagy kereskedelmi tévé fűt-fát megígért a Mónika Show, illetve Joshi Bharat című műsoraik megszelídítésével kapcsolatban, a produkciók az eltelt időben még durvábbá váltak.

Mónika - született Erdélyi Mónika - több, mint nyolc éve „oldja meg" az „emberek" magánéleti, párkapcsolati problémáit. Az a mellékes körülmény, hogy Mónika ez év februárjában elvált, és azóta egyedül neveli gyermekeit, valószínűleg semmit nem változtat „hitelességén": az RTL Klub honlapja ugyanis azt állítja, a kibeszélő műsor az elmúlt évtizedben külön műfajjá nőtte ki magát, a délutánonként sugárzott talkshow-t adásról adásra milliók nézik naponta.

„Ez egy igazi szókimondó műsor, ahol a valóságos szereplők valóságos történetei a mindennapok valóságos problémáit tükrözik" - olvashatjuk ugyanitt.

Mások viszont - így például az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) - biztosra veszik, hogy sokszor előre kitalált álbalhékat láthat a valóságra fogékony közönség. Az adás egy korábbi szerkesztője a Hetek kérdésére megerősítette: az idő múltával az érdeklődés fenntartása érdekében egyre vadabb szituációkat kellett és kell a nézők elé tárni, ezért a research munkatársak gyakran instruálják a meghívott vendégeket, hogy mit mondjanak, mit tegyenek az adásban.

Hogy pontosan mit jelent, és mit csinál a research munkatárs? Egy internetes fórumozó meghatározásával élve: „Azt csinálja, hogy pályaudvarokon, utcán, tereken megkeresi, felhajtja a fogatlan, félbolond, 70-es IQ-állományú egyedeket, akik némi aprópénzért hajlandóak egymást mocskolni a Mónika Show szintű műsorokban!"

Forrásunk azt mondta, hogy a fentebb említett „aprópénz" konkrétan tízezer forintot jelentett hat-hét évvel ezelőtt, ami - még ha esetleg nem is követte az inflációt - ma is jó keresetnek számít egy legfeljebb húszperces elfoglaltságért, néhány pofon kiosztásáért vagy - rosszabb szereposztás esetén - elszenvedéséért.

Az egykori munkatárs azt is elmondta, hogy miután meghatározták a témát - például: a legtöbbször elvált nők - a research munkatárs szabad kezet kapott a szereplők beszervezéséhez. „Hívhatta az ismerőseit, a rokonait, leszólíthatott járókelőket az utcán, vagy - a fenti példánál maradva - kérhetett segítséget a házasságkötő termektől."

A „problémamegoldó" műsorok megrendezett voltát egyébként Réz András esztéta is megerősítette a TV2 Mokka című műsorában. „Ezt a műsort ilyennek találták ki. Ilyennek rendezték, így volt kitalálva ez az epizód: egy színjátékot láttál." Az őszinte kritika nem csak a műsorvezető meglepetését váltotta ki: röviddel az adás után menesztették a szerkesztőt. Folyosói pletykák szerint az állásába került a figyelmetlenség, hogy tudniillik a reggeli műsorban leleplezték a csatorna délutáni „üdvöskéjét".

Egyébként a nem Réz Andráson nevelkedett néző is hamar rájöhetne, hogy a műsor inkább a Kész Átverés Show kategóriájába sorolható, hiszen kevéssé életszerű, hogy a stúdióba érkező vendég már az első kérdés elhangzása előtt nekiront ott ülő ismerősének, Mónika pedig szomorú ábrázattal konstatálja, hogy a biztonsági őrök csak azt követően érnek a helyszínre, amikor már elcsattant néhány pofon, vagy az egyik vendég szitkozódva a földön hever.

Az ORTT egyébként nemrégiben egy olyan statisztát buktatott le, aki az egyik héten a Mónika Show-ban, a másik héten pedig Joshi Bharatnál vendégeskedett. De míg az egyikben egy apja által rendszeresen bántalmazott fiút „alakított", addig a következő héten már egy szerelmi háromszög résztvevőjeként panaszkodott a másik műsorvezetőnek.

Az ORTT által ősz elején kilátásba helyezett büntetés - akár 12 órányi adásszünet - azonban súlyosabb epizódok miatt vált aktuálissá. „Két tizenöt éves kislányt hívtak a stúdióba, akik arról beszélgettek Mónikával, hogy három évvel korábban, azaz tizenkettő éves korukban meg-erőszakolta őket és egy harmadik társukat egyikük nevelőapja. A mű-sorvezető ironikusan azt vizslatta, hogy hazudik-e az a kislány, aki azt állította, hogy őt nem erőszakolták meg. Majd bejött a műsorba az egyik gyerek anyja, és megtépte, megverte ezt a kislányt, mint női riválist" - tájékoztatta a Heteket a műsorfolyam egyik mélypontjáról Majtényi László, az ORTT elnöke.

Közben persze a rivális csatorna, a TV2 sem tétlenkedett: tavaly szeptemberben elindította Joshi Bharat című „ellen-Mónika Show" műsorát. A névadó, a papi kasztba született, indiai Joshi Bharat, akárcsak felmenői, sorselemzéssel és jövendőmondással foglalkozik. Egy bábszínház tagjaként jutott el Magyarországra, és bár fiatalabb korában nem hitt az indiai babonaságokban, ekkor már „titokban működött a sorselemzés, sodorta a sors", így aztán mégis letette a bábokat, és főállású jós és sorselemző lett, és hisz a reinkarnációban.

Joshi problémamegoldó képességét talán jól jellemzi az az eset, amikor egy hosszabb vita után az elhagyott és kisemmizett feleségnek nagyjából annyit mondott: asszonyom, ön most nehéz helyzetben van, de határozza el, hogy legközelebb nem kerül hasonló szituációba.

Történnek persze jóval nagyobb átverések is a két show-ban: többekkel előfordult, hogy azzal hívták a műsorba, hogy egy régi baráttal fog találkozni, ehelyett azonban haragosa, ellenlábasa várta, vagy olyan családtagja, aki szitkozódva töltötte ki rajta bosszúját.

Egy idős bácsi például régi barátja helyett a lányával szembesült a stúdióban, és amikor megkérdezte, miért csapták be, elmondása szerint a műsorvezető csak annyit felelt: Nem mindegy?

Erdélyi Mónika korábban nyilatkozott az agresszív tartalmuk miatt kifogásolt műsorelemekről. „Tény és való, hogy az ilyen hevesebb jelenetek nagyon nagy érdeklődésre tartanak számot. Talán azért, mert annyi minden rossz történik mostanában az emberek életében. Talán jólesik nekik látni, hogy valaki még rosszabb helyzetben van. Talán ez nekik egy kis vigaszt nyújt. Olyan lehet ez nekik, mint egy cirkusz" - tett tanúbizonyságot mély cinizmusáról Mónika a juj.hu-nak.

Az indiai guru műsorában is helyet kapnak a földhözragadtabb témák: ki kit melyik rokonával csalt meg, kinek kellene fizetnie az elmaradt gázszámlát, stb. És mivel nála is megjelentek a „spontán felindulásból" összeverekedő vendégek, ősszel mind az RTL Klub, mind a TV2 kénytelen volt az ORTT elé járulni. A médiahatóság ugyanis a sorozatos törvénysértések miatt eljárást indított Mónika és Joshi kapcsán. Majtényi László 24 órás adásszünetet javasolt, a testület végül félnapos üzemszünetre ítélte a két csatornát. Ez utóbbi is igen súlyos büntetés, kiváltképp, hogy déltől éjfélig fog tartani. Már persze akkor, ha a bíróság is így ítél: a televíziók ugyanis jogorvoslatért folyamodtak, az ítélet pedig várat magára.

A per mellett ígéretekkel is előállt a két csatorna: etikai kódexben fogalmazták meg, hogy a továbbiakban tartózkodnak a nyílt színi, a stúdióban történt verekedés bemutatásától, továbbá az elhangzó durva káromkodásokat képben és hangban egyaránt felismerhetetlenné teszik, kiskorú személyeket súlyosan negatív kontextusban még törvényes képviselőjük hozzájárulása esetén sem szerepeltetnek.

A jól hangzó ígéretek azonban nem valósultak meg. A kezdeti magyarázat úgy szólt, hogy szeptemberben a korábban felvett, még nem a kódex szellemében fogant műsorok kerültek adásba. Arra azonban már nincs magyarázat, hogy az új szériában miért mutattak rejtett kamerás házasságtörést Joshinál.

Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja az atv.hu-nak úgy fogalmazott: „az eddig feltárt jogsértések brutálisak". Majtényi pedig lapunknak azt mondta: a korábbi ügyek sem évülnek el, és véleménye szerint a bíróság az ORTT-nek fog igazat adni. Ez pedig azt jelenti, hogy a két műsorból áradó sötétség a szellemi dimenzióból egy időre a fizikaiba lép át.

Euronácikkal szövetkezik a Jobbik

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:34:18 +0100

Szélsőjobb egységfront gründolásával igyekszik kitörni a Jobbik az unión belüli elszigeteltségből. A múlt heti kongresszusukon létrehozott Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége olyan pártokat tömörít, amelyek nyíltan idegengyűlölők és holokauszttagadók.

A Jobbik VI. Országos Kongresszusának egyik fő momentuma egy szélsőjobboldali nemzetközi szövetség megalapítása volt. A megállapodást a magyar testvérszervezet mellett a Francia Nemzeti Front, az olasz Fiamma Tricolore, a svéd Nemzeti Demokraták és a Belga Nemzeti Front írta alá. Mint Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője elmondta, rajtuk kívül még a Brit Nemzeti Párt, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), valamint spanyol és portugál nacionalista pártok jelezték csatlakozási szándékukat. Az akció valódi céljára Vona Gábor világított rá, mikor kifejtette, hogy a Jobbik csak így tudott kitörni „abból a karanténból, amelybe politikai ellenségei bezárták". A pártelnök szerint szavazóiknak is segít eligazodni, mivel beilleszti a Jobbikot abba a globalizációellenes, nemzetféltő európai áramlatba, amelyről Magyarországon úgy tűnhetett, hogy egyedül ők képviselik. Közös gyökereik elismerése azért is figyelemre méltó Vona részéről, mert pártja új szövetségesei radikális antiszemitizmusukkal váltak hírhedtté a kontinensen.

Az összefogás fajsúlyát jelzi, hogy öt tagja közül csak a Jobbik és a Francia Nemzeti Front tudott képviselőket delegálni az Európai Parlamentbe. ők viszont nem tartoznak az önálló frakció alapításán fáradozó radikális pártok klubjába, amelyhez amúgy is hét ország 25 nacionalista és euroszkeptikus képviselője szükséges. A szintén képviselettel rendelkező Brit Nemzeti Párt (BNP) ugyan segíthetne Vonáéknak, de mint Novák Előd frissen megválasztott alelnök nyilatkozta: kénytelenek felülvizsgálni az éppen hogy csak virágzásnak indult pártkapcsolatot, mivel a brit nacionalisták vezetője azt találta mondani a BBC-nek, hogy: „A BNP egyedüli politikai pártként teljes mellszélességgel kiállt Izrael azon joga mellett, hogy leszámoljon a hamaszos terroristákkal az Izrael és Gáza közötti összeütközések során."

Közös nevező a gyűlölet

Francia Nemzeti Front
(Front National France)

1972-ben alapította többekkel együtt Jean-Marie Le Pen. Bevándorlás-, globalizáció- és külföldiellenesség jellemzi őket, antikapitalisták, túlszabályozottnak látják az EU-t, és visszaállítanák a halálbüntetést. 1995-ben Marseilleben a front hívei plakátozás közben hátba lőttek egy 17 éves, Comore-szigetekről származó fiút, Ibrahim Alit. Ugyanebben az évben 3 millió Franciaországban élő bevándorlót akartak hazaküldeni. Bezárattak már „franciátlan" eseményeket rendező kulturális központokat, valamint iskolákban követelték a zsidó és muzulmán gyermekek külön étkeztetésének beszüntetését. Le Pen 2002-ben második volt a francia elnökválasztáson, 2007-ben már csak a negyedik, pártja pedig 4,3 százalékot szerzett a parlamenti választáson, így egyetlen képviselőjük sem jutott be a törvényhozásba. Az előző európai parlamenti választásokon hét képviselőt küldhettek az unióba, idén csak hármat. Le Pen idén áprilisban az Európai Parlamentben ismét elmondta, hogy a náci gázkamrák csak a történelem apró részletkérdései. EP-képviselőjüket, Bruno Gollnischt 2007 januárjában három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 55 ezer euró megfizetésére kötelezték, amiért 2004 októberében kijelentette: voltak ugyan náci koncentrációs táborok, de ami a gázkamrákat illeti, arról a történészeknek kell nyilatkozniuk.

Belga Nemzeti Front
(Front National Belgique)

1985-ben alakították a francia nyelvű belgák szélsőségeseinek három kisebb csoportjából Daniel Féret vezetésével. Féret-t 2006-ban 250 óra közmunkára ítélték, és 10 évre eltiltották a közfunkciók gyakorlásától olyan szórólapok terjesztéséért, amelyeken afrikaiakat és muszlimokat gúnyoltak ki. Egyik utóda, Michel Delacroix éppen azért volt kénytelen távozni, mert az egyik tévécsatorna bemutatta, ahogy a holokauszt áldozatain élcelődő dalt énekel. Parlamenti képviselőjük, Patrick Cocriamont tavaly októberben diákokkal beszélve tagadta a náci gázkamrák létét. Egy parlamenti képviselőjük van a belga alsóházban, egy pedig a szenátusban. A párt jelenlegi elnöke, Daniel Huygens 2009-ig volt a vallon parlament tagja. A párt több rendőrt szeretne több fizetéssel, és jelentős különbséget a munkanélküli-juttatások és a rendes fizetések között. Választási programjuk középpontjában a magreb és török bevándorlás megfékezése áll. 2008 novemberében felfüggesztették a párt állami dotációját, és a választási pénzek elköltését felügyelő bizottság a könyvelésekben talált hiányosságok miatt kampánypénzeiket is zár alá vette.

Svéd Nemzeti Demokraták
(Nationaldemokraterna)

A svéd Nemzeti Demokraták 2001-ben szakadtak ki a Svéd Demokraták nevű pártból. Magukat etnopluralistának és nacionalistának tartják.

A 2006-os választásokon alig 3000 ember szavazott rájuk, így parlamenti képviseletük nincs. A párt elnökét, Marc Abramssont 2003-ban négy hónap börtönre ítélték rendbontás miatt, mivel társaival megzavarta a stockholmi melegfesztivált. A Nemzeti Demokraták minden évben részt vesznek a salemi meneten, melynek során egy meggyilkolt társukra emlékeznek, ez a svéd neonácik legjelentősebb megmozdulásának számít. Céljaik között szerepel a svéd etnikum többségben tartása az országban, a bevándorlás drasztikus szigorítása, a multinacionális vállalatok kiszorítása, a protekcionista gazdaságpolitika elfogadtatása, a külföldről jövő kulturális hatások mérséklése, a mecsetek építésének betiltása és az amerikai gettókultúra visszaszorítása. Két éve olyan óvodák megnyitását hirdették meg, ahová csak és kizárólag „fajilag tiszta" svéd gyerekek járhatnak.

Háromszínű láng
(Movimento Sociale Fiamma Tricolore)

A Pino Rauti vezette Olasz Szociális Mozgalom radikális tagjai és több olasz szkinhedszervezet alapította a kilencvenes évek közepén. Nincs képviselőjük az olasz parlamentben, mivel a legutóbbi választásokon 2,43 százalékot szereztek. 2004-ben és 2009-ben Luca Romagnoli pártfőtitkár viszont bejutott az Európai Parlamentbe. „Nincs alapom kijelenteni, hogy a koncentrációs táborok gázkamrái léteztek-e, vagy sem" - mondta 2006-ban az olasz Sky televíziónak, majd utólag azzal magyarázkodott, hogy félreértették a szavait. Példaképüknek a Benito Mussolini vezette, rövid életű, második világháborús náci bábállamot, a salói köztársaságot tekintik. Szuverén, az „amerikai imperializmussal átitatott" NATO-tól és a „maastrichti és brüsszeli kereskedőktől és bankároktól" mentes Olaszországot, valamint a bevándorlás teljes megszüntetését és a bevándorlók azonnali kitiltását követelik. Az olasz nyelv és kultúra megóvása mellett a család és az ifjúság védelmét szorgalmazzák. „Egy jobb holnapért harcolunk, melynek része Alessandro Pavolini feketeingeseinek ideológiája" - hangzik üzenetük az olasz fasiszta kormány tagjaként kegyetlenkedéseiről elhíresült főnácira utalva.

Brit Nemzeti Párt
(British National Party)

Többször is megalakultak, legutóbb 1980-ban John Tyndall vezetésével és elnökletével, aki a Mein Kampfot jelölte meg bibliájaként. A legutóbbi európai parlamenti választásokon 2,26 százalékot értek el, ami esetükben két képviselőt jelent az EP-ben. Programjukban a rasszizmus és az iszlámellenesség mellett a testi fenyíték, valamint a sorkatonaság visszaállítása, az elítélt pedofilok, terroristák és gyilkosok kivégzése foglal el előkelő helyet. Az EP rasszizmus- és idegen-gyűlölet-ellenes bizottsága 1990-ben „nyíltan náci pártnak" minősítette a BNP-t. Amikor a párt második emberét, Richard Edmondsot 2007-ben megkérdezték, hogy pártjuk rasszista-e, azt válaszolta: „100 százalékosan igen", emellett többször „gonosz csalásnak" nevezte a holokausztot. 1999-ban Nick Griffin színrelépésével a párt rasszista szólamai elhalkultak, az új vezető az „etnonacionalizmust" támogatja. (Azóta több zsidó származású tagot vettek be). Ehhez képest három hete még így nyilatkozott: „Ismerem azt a régimódi véleményt, hogy 6 millió zsidót elgázosítottak

és elégettek, vagy szappant és lámpaernyőt csináltak belőlük. Én arra a meggyőződésre jutottam, hogy a népirtásmese csupán egy keveréke a szövetségesek háborús propagandájának és az utóbbi idők boszorkányhisztériájának ami egy nagyon jövedelmező hazugság." 2006-ban a párt elnökhelyettesét, Scott McLeant „Heil Hitler!" karlendítéssel filmezték le egy fehér felsőbbren-dűséget hirdető rendezvényen keresztégetés közben, ahol rasszista dalokat énekeltek, és Auschwitzról szóló vicceket meséltek.

(Forrás: The Guardian, Der Standard, wikipedia.org, atv.hu, hirszerzo.hu, kuruc.info)

Jönnek az életük árán is

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:31:34 +0100

Már hat koszovói határsértő – három férfi, két nő és egy gyermek – holttestét találták meg a Tisza magyar, illetve szerb szakaszán abból a 15-18 fős csoportból, amely október 15-én akart Magyarországra menekülni. A férfi, aki két gyermekével túlélte a folyón való átkelést, azt állította, hogy a többieket elragadta a víz. Hazánkban a menekültstátuszt kérelmező migránsok többsége a függetlenségét euforikus hangulatban kikiáltott Koszovóból érkezik. Cikkünkben arra keressük a választ, miért hagyják el tömegesen szabaddá vált hazájukat a koszovói albánok.

„Siptárok” – a délszláv nyelveken így nevezik a koszovói albánokat, akikről a volt Jugoszláviában évtizedekig azt tanították, hogy iskolázatlanok, sok gyerekük van, és muszlimok. Ebben a szóban messze több a lenézés, mint az „oláh”, „tót”, „román” vagy a „bozgor” kifejezésben, kifejezi egyúttal a vitathatatlan szerb felsőbbrendűséget is. A szerbek és horvátok utálhatják, gyűlölhetik is egymást, de nem nézik le a másikat, ám a koszovói „siptárokra” mindig ugyanazzal a megvetéssel gondolnak: élhetetlen alja népség. Mindezt Jóci mondja, a Koszovóból érkezett albán pék, aki a családját tartja el azzal, hogy itt dolgozik Magyarországon.
„A koszovói albánok soha nem érezték otthon magukat a titói Jugoszláviában, a vádak szerint azért nem, mert ez a nép képtelen bármely más néppel együtt élni. Már az apám is máshol szeretett volna élni, szinte belénk nevelte a szabadság, a szebb világ és a dolce vita iránti szomjúságot” – meséli a történetét az albán pék. Mint mondja, a fokozatosan adagolt, de egyre elviselhetetlenebb szerb nacionalizmus aztán végleg szembefordította a koszovói albánokat a szétesőfélben lévő államszövetséggel. Az albánok válaszul hosszú évtizedekig tartó, nagyon tudatos stratégiával vették meg maguknak Koszovót. Szó szerint, hiszen a sok százezer, Nyugat-Európában dolgozó koszovói albán vendégmunkás fizetése jelentős részét kötelező adóként befizette egy nemzeti alapba, amiből felvásárolták a szerbek eladó földjeit és házait, így egyre több településen etnikai fölénybe kerültek. Ugyanebből a pénzből a jugoszláv törvényeken kívül álló párhuzamos oktatási rendszert is kiépítették, az úgynevezett „repülő iskolákat”, ahol albánul tanultak, és egy új történelmi fordulatra készítették fel a gyerekeket, amikor önálló ország lesz Koszovó.
A szabadság tényleg beköszöntött, de a várva várt jólét nem, Koszovóban megélni ma is nagyon nehéz, a külföldi segítség pedig nagyon kevés. A férfi személyes tapasztalatai alapján fogalmazza meg a véleményét a menekülthullámmal kapcsolatban: messze nincs még vége, hiszen minden család igyekszik kijuttatni a tagjait Európába, mert úgy érzik, Koszovóba nem mostanában fog beköszönteni a jólét. Jóci hangsúlyozza: az albánok legfőbb intézménye a család, a klán, ahol minden testvér felelős a másikért, legyen az a világ bármely országában.
A koszovói menekülthullám egyre erősebben ostromolja Európát és Magyarországot – állította lapunknak Ördög István, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója. Azok között, akik Magyarországon kérnek menedékjogot, a koszovói albánok aránya 55 százalék. Ez a szám évek óta csak növekszik, a másfél éve elnyert szabadság sem hozott változást az albán menekültek tekintetében. A hivatal folyamatosan tájékozódik a koszovói helyzetről, az elmúlt két évben kétszer járt tényfeltáró misszió Koszovóban, hogy megállapítsa a menekültáradat pontos okát és jövőjét. Hivatalos és civil forrásokat hallgattak meg a menekültek falvaiban-városaiban, és a jelentések hamarosan elkészülnek, ami az unió migrációs terveit is befolyásolni fogja – tudtuk meg Ördög Istvántól. Az azonban már biztosnak látszik, hogy nem politikai, társadalmi vagy vallási üldöztetés miatt indulnak el otthonról a koszovóiak, hanem a jobb élet reményében.
Juhász József Balkán-szakértő szerint is pusztán gazdasági szempontok alapján mérlegelnek a koszovóiak, amikor elhagyják otthonukat. „Nem tudunk olyan politikai vagy klánügyekről, amelyek alapjául szolgálnának a migrációs hullámnak. Egyszerűen a gazdasági válságra foghatnánk, de ez csak részben fedi az igazságot. A szerb embargó teljes, de mára már más külgazdasági utak is kiépültek Koszovóban. Egyszerűen a függetlenség kikiáltása, a szabadság eufóriája után nem jött a gazdasági felemelkedés, ami a többi kelet-európai, balkáni társadalmakban elindult. Nem áramlottak be az úgynevezett donor pénzek, nem indult fejlődésnek a gazdaság” – mondta a szakértő.
Hozzátette: az európai bizottság szerint még jelentős kérdésekben kell változnia Koszovónak. Ilyenek a jogállamiság biztosítása, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az igazgatási kapacitások megerősítése, valamint a szerb és egyéb kisebbségek védelme. Juhász József szerint lényegi reformokra és nagy volumenű beruházásokra van szükség annak érdekében, hogy az ország hosszú távon meg tudjon felelni azoknak a kihívásoknak, melyek az unión belüli versenyből és piaci erőkből fakadnak. Ezt mutatja az is, hogy Koszovó kereskedelmi deficitje az elmúlt időszakban tovább nőtt, és 2009-ben meredeken zuhant az export mértéke is. „A jogállamiság gyengesége, a széles körű korrupció és a szellemi tulajdonjogok körüli bizonytalanság mind-mind komoly kerékkötője a gazdasági fejlődésnek, így nem meglepő, hogy a munkanélküliség továbbra is magas” – véli Juhász József.

Fordulat előtt a Közel-Kelet és Európa

Göndör Ádám — Sun, 01 Nov 2009 14:30:44 +0100

Megismételtetett választás és a hétéves afganisztáni háború legnagyobb áldozatokat hozó hónapja az amerikai hadsereg számára. Összecsapások a jeruzsálemi Templom-hegyen, több száz áldozat Bagdad kormányzati negyedében. Merénylethullám Pakisztán nagyvárosaiban. Irán megígéri atomprogramjának átláthatóvá tételét, majd – lapzártánk után részletezett módon – módosítja álláspontját. Törökország közben testvéri támogatásáról biztosítja az iráni elnököt, és stratégiai katonai megállapodást köt Szíriával. Hét nap eseményei, amelyek olyan folyamatokat jeleznek, amelyek átrajzolhatják a Nyugat és a muzulmán világ viszonyát.

„Törökország többé nem szövetséges" - állítja Daniel Pipes Közel-Kelet-szakértő. A Stanford egyetem professzorának aggodalmát többen osztják. „Merre fordul Törökország: keletre vagy nyugatra?" - teszi fel a kérdést a Deutsche Welle. „Törökország elveszett a nyugati szövetség számára, és az iráni tengely teljes jogú tagjává vált" - véli még borúlátóbban a Jerusalem Postban megjelent elemzésében Caroline Glick szerkesztő.

A fordulatnak már látszottak az előjelei, bár eddig a Nyugat igyekezett elnéző lenni szövetségesének kilengéseivel szemben. Azóta, hogy Erdogan miniszterelnök iszlámista pártja 2002-ben hatalomra jutott, Törökország egyre több nyugtalanító jelet adott arról, hogy a muzulmán világ korábban stabilan a nyugati szövetséghez kötött hajója idegen vizekre sodródik.

2003-ban az új kormány megtiltotta az amerikai hadseregnek, hogy Törökország felől intézzen támadást Szaddám Huszein rezsimje ellen. 2006 februárjában Erdogan volt az első nemzetközi politikus, aki hivatalos látogatáson fogadta a palesztin választásokon győztes Hamasz terrorszervezet vezetőit. Ugyanabban az évben az ankarai kormány megengedte, hogy a libanoni-izraeli háború idején az iráni fegyverek területén keresztül jussanak el a Hezbollah-hoz. Már nem is volt meglepő, hogy a gázai rakétatámadások ellen indított izraeli büntetőakció idején Erdogánék a Hamasz mellett álltak ki, és felszólították az ENSZ-t, hogy zárja ki tagjai közül Izraelt. Februárban a davosi gazdasági csúcson okozott botrányt Erdogan, amikor sértő megjegyzést tett Simon Pereszre, majd kivonult a közös pódiumbeszélgetésről.

Októberben azonban minden eddiginél intenzívebb Izrael- és nyugatellenes lépéssorozatba kezdett a török kormány. Miközben a nagyhatalmak Iránnal az atomprogram ellenőrzéséről tárgyalnak, Teherán határozott biztatást kapott Törökországtól. „Akik a globális atomleszerelésről kántálnak, először a saját országukban kellene körülnézniük" - mondta kétnapos iráni látogatásán Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök. A leplezetlenül Barack Obamának címzett üzenetben a kormányfő felszólította a Nyugatot, hogy ne erőltesse Irán megfékezését, törődjön inkább például az izraeli atomfegyverekkel.

Néhány nappal korábban a Bush-féle „gonosz tengelyének" másik tagja, Irán legfőbb szövetségese, Szíria felé tett komoly gesztust az ankarai kormány. Damaszkuszban a két ország - amely tíz éve még a háború küszöbén állt, katonai és gazdasági stratégiai megállapodást kötött egymással. Bejelentették, hogy hamarosan nagyszabású közös hadgyakorlatot tartanak, amelynek a célja „a közös jövő erősítése" lesz.

A szíriai nyitást néhány nappal megelőzte egy másik, fordulatot jelző döntés. Október 11-én a török hadsereg - amely az ország szekuláris jellegének és nyugati orientációjának legfontosabb bástyája - váratlanul felkérte az izraeli légierőt, hogy a tervekkel és a korábbi évek gyakorlatával ellentétben ne vegyen részt a NATO-vezetésű „Anatóliai Sas" elnevezésű hadgyakorlaton. A török külügyminiszter világossá tette: politikai oka van a döntésnek és a „Gáza, Kelet-Jeruzsálem és Al-Aksza-mecset miatti érzékenységet" nevezte meg indokul. Mint mondta, nem kívánatos Törökországban az izraeli vadászgépek jelenléte, amelyek a Hamaszt támadták Gázában.

Szóban is élesebb lett a török retorika. Miután megjelent az Goldstone-jelentés, Erdogan újra előállt a vérváddal, miszerint az izraeli katonák szándékosan gyermekeket gyilkoltak Gázában. A TRT1 állami televízióban pedig főműsoridőben olyan sorozatot tűztek műsorra, amelyben az izraeli határőrök szándékosan verik a határátkelőhelyeken a palesztin terhes nőket azért, hogy elvetéljenek.

Ehhez a tendenciához illik a The Economist folyóiratban október közepén megjelent, a vallásközi párbeszéd két jelentős alakja - Richard Chartres, London anglikán püspöke és Ali Gomaa egyiptomi főmufti - által készített jelentés, amely meglepően őszintén elismeri, hogy megerősödött a törökök körében a gyűlölet a keresztényekkel és a zsidókkal szemben.

A török iszlamisták számára bátorítást adhatott, hogy a kifogásolható kijelentések ellenére Barack Obama tavasszal történelminek minősített látogatást tett Törökországban, és felszólalt az ankarai parlamentben is. Innen küldött először békeüzenetet a muzulmán világnak, amelyet később megismételt Kairóban is. Sokak számára kiábrándító volt, hogy az amerikai elnök védelmébe vette a török külpolitikát, amely a NATO-szövetségest a teheráni mollák karjaiba

sodorta. Az iszlamista kormány támogatása a világi berendezkedés hagyományos védelmezőjének tekintett hadsereggel szemben azt jelzi, hogy Washington ebben az esetben is a megbékéltetési politikát alkalmazza, miközben az emberi jogok (például az örmények elleni népirtás kérdése) háttérbe szorulnak.

Jordánia kivonult

A török fordulat egyik üzenete: nem lehet készpénznek venni, hogy a Nyugat mai szövetségesei a jövőben is a tábor tagjai maradnak. Ha elesik Törökország, követheti a térségben Jordánia és Egyiptom, hiszen a lakosság többsége ezekben az országokban is az iszlámista eszmékkel szimpatizál.

II. Abdullah jordániai király szintén a héten fordult segítséget kérve Obamához. „Washingtonban mindenki csak Iránról beszél" - nyilatkozta az uralkodó az olasz La Repubblica című lapnak. Abdullah szerint azonban a térség stabilitására a legveszélyesebb fenyegetés az izraeli-palesztin konfliktus, ahol fogytán az idő.

Az amerikai elnök azonban kivár. Úgy tűnik, amíg Irántól nem kap világos választ az atomprogram ellenőrzését célzó javaslatokra, nem lép. Sem a Közel-Keleten, sem az afganisztáni fronton, sem Irakban. A helyzet közben minden színtéren gyorsan romlik. Jeruzsálemben súlyos összecsapások voltak a Templom-hegyen. Az izraeli főváros központjában álló szenthelyet vasárnap zárták le, miután több mint 100 arab fiatal rátámadt az egyik külföldi zarándokcsoportra. Ekkor avatkoztak közbe az izraeli rendőrök, akik 21 palesztint letartóztattak. Köztük volt Mahmúd Abbász palesztin vezető egyik munkatársa is. A palesztin szélsőségesek azután vonultak fel a hegyre, miután elterjedt közöttük a hír, hogy a zsidók a jeruzsálemi mecsetek elfoglalására készülnek. A fiatalokat kelet-jeruzsálemi iszlám központokban toborozták.

Jeruzsálemben nem először vált ki erőszakot a területet felügyelő iszlám vallási hatóság uszítása. Korábban azt állították, hogy az izraeliek aláássák a hegyen álló mecseteket, és saját templomukat akarják felépíteni ott.

Jeruzsálemben az incidens után több rabbi felszólította a kormányzatot, hogy tegye lehetővé a zsidók számára a belépést a Templom-hegyre. „Szégyen, hogy ma egy hívő nem mehet fel arra a helyre, ami a zsidóság legszentebb helye. Ideje, hogy ez a helyzet megváltozzon" - sürgeti Jehuda Etzion rabbi.

A palesztinok ezzel szemben azt állítják, hogy a helyzet már most is nagyon veszélyes. „Ha Izrael ragaszkodik Jeruzsálemhez, az robbanást okozhat. Ebben a városban dől el, hogy a jövőben háború lesz-e vagy béke" - állítja a Palesztin Hatóság építésügyi minisztere.

Jordánia évek óta nem tesz semmit a Templom-hegyet ellenőrző Wakf radikalizálódása ellen, és eltűri, hogy a Jeruzsálemben semmilyen hivatalos képviselettel nem rendelkező palesztinok kisajátítsák a vallási hatóság vezetését, és magukat tüntessék fel jogos tulajdonosként. Pedig 1967 után Izrael Jordániának adta át a szenthely felügyeletét, amelyet az éppen 15 éve aláírt jordán-izraeli békeszerződés megerősített. Ugyanakkor Ammanban az évfordulón több száz radikális tüntetett a békeszerződés felmondását követelve.

Ópiumfront

A közel-keleti zűrzavar kapóra jön Iránnak. Teheránnak láthatóan nem sürgős, hogy választ adjon Obamának. Folytatja az urándúsítást, és közben erősíti a támogatását az Irakban, Afganisztánban és Pakisztánban harcoló terrorszervezeteknek. Aligha véletlen, hogy mindhárom országban az elmúlt napokban hasonló módszerekkel végrehajtott súlyos öngyilkos merényletek történtek. A legrosszabb helyzet Bagdadban van, ahol az amerikai hadsereg kivonulása után gyakorlatilag védetlenül maradtak a kormányzati épületek. A héten több mint 160 ember halt meg abban a kettős merényletben, amelyet a bagdadi Tartományi Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium előtt követtek el.

Afganisztánban a háború hét éve alatt nem volt olyan nagy az egy hónap alatti amerikai katonai veszteségek száma, mint most októberben. A tálib és al-kaidás terroristák pokolgépei 55 amerikai katonát öltek meg. Mivel az európai szövetségesek egyre hátrálnak ki az afgán frontról (Nagy-Britannia bejelentette, hogy nem küld több katonát, Németországban a közvélemény többsége a kivonulást sürgeti, az olasz hadsereg pedig egyes jelentések szerint pénzen vásárol fegyverszünetet egységei védelmében a táliboktól). Elemzők szerint Obamának hamarosan döntenie kell, teljesíti-e az afganisztáni amerikai parancsnok kérését újabb 40 ezer katona kiküldéséről.

Iránt az időhúzáson és figyelemelterelésen kívül a bosszú is motiválhatja a szunnita lakosság elleni merénylethullám támogatásában. Október elején ugyanis egy öngyilkos támadó megölte az Iráni Forradalmi Gárda fél tucat parancsnokát. A merényletért a szunnita Allah Harcosai szervezet vállalta a felelősséget. Azt mondják, azért álltak bosszút, mert a Forradalmi Gárda a júniusi választások után lecsapott az Ahmadinezsád elnök elleni tüntetőkre.

Iránnak is megvan tehát a belső ellensége, csakúgy mint Pakisztánnak, ahol a keleti tartományokban hónapok óta eredménytelenül próbálja a központi kormányzat visszaszerezni a felügyeletet a tálib lázadóktól. Az iszlámábádi hatalom gyengesége nyugtalanító jel, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a pakisztáni atomfegyverek terroristák kezére juthatnak. A káosz persze a térségben tevékenykedő kábítószer-termelőknek és kereskedőknek is érdekében áll, hiszen a világ heroin- és ópiumtermelésének 90 százaléka innen származik. (A piac pedig óriási: az ENSZ óvatos becslései szerint 11 millió fogyasztó él a világon, akik évente mintegy 65 milliárd dollárt - azaz közel 11 ezer milliárd forintot, Magyarország éves költségvetését megközelítő összeget - költenek a kábítószerre.)

Császárra várva

Miközben a Közel-Keleten a folyamatok gyorsan radikalizálódnak, Európában azért frusztráltak a politikusok, hogy - a másodjára kierőltetett ír népszavazási igen ellenére - még mindig nem tudták életbe léptetni a lisszaboni szerződést. Az utolsó akadály a cseh elnök, az ő aláírása hiányzik egyedül a dokumentumról.

Václav Klaus az egyre nagyobb külföldi és hazai nyomás ellenére kivár, igaz, egy interjúban elismerte: lehet, hogy a folyamatok már túlságosan előrehaladtak ahhoz, hogy le lehessen állítani őket. Klaus jelenleg arra vár, hogy az alkotmánybíróság döntsön. Azért fordult a testülethez, mert attól tart, a szerződés megváltoztatja az európai integráció jellegét, és kérte annak megvizsgálását is, hogy vajon a lisszaboni szerződés elfogadása után is teljes jogú szuverén állam marad-e a Cseh Köztársaság.

Bár nincs még aláírás, máris javában folyik a harc az új uniós elnöki tisztért. A britek arra számítottak, hogy az ír népszavazás után egy-két héten belül megnevezik a posztra fő jelöltként Tony Blair volt miniszterelnököt. Ez az esély azonban most halványodni látszik. Az október végi brüsszeli csúcson azonban a vezetők dönthetnek arról, hogy „karizmatikus" (ez illene Blairre) vagy „adminisztratív" szerepet kívánnak adni az új vezetőnek. Európa 2010-ben megkaphatja elnökét és külügyminiszterét, aki elkezdheti kiépíteni világméretű diplomáciai hálózatát (a becslések szerint legalább 10 ezer főből áll majd az EU új nagykövetségi hálózata). A változás nyomán az Európai Unió lehet a világ legnagyobb demokráciája, amelyet azonban a szuverén államoktól eltérően nem választott államfő vezet majd. Ennek következményei éppolyan beláthatatlanok, mint a közel-keleti folyamatok.