Nagy port vert fel országszerte, amikor egy héttel ezelőtt Robert S. Mueller, a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) igazgatója elismerte, hogy a szeptember 11-ei tragédia megelőzhető lett volna, ha szervezete másként kezeli a birtokában lévő értesüléseket. Kijelentése szöges ellentétben állt azzal, amit az igazgató május 8-án mondott egy szenátusi meghallgatáson – egyébiránt teljes mértékig fedi a valóságot, ugyanis az FBI két olyan jelentést is kapott, amelyet a központ nemcsak hogy nem egyeztetett, de teljesen figyelmen kívül hagyott.

Továbbra is Szent Bertalan éjszakájához hasonlítják a Fidesz vezetői a kormányváltás utáni személycseréket, a témában még a parlamentben is felszólalt több képviselőjük. Deutsch Tamás burkolt kommunistázással a baloldal fél évszázados hagyományaihoz sorolta az általa politikai tisztogatásnak minősített személycseréket.

"Órára pontosan harmincöt évvel a hatnapos háború kitörése után a hagyományok szerint a világvége helyszíneként tekintett Megiddó (Armageddon) közelében az Iszlám Dzsihád egyik terroristája felismerhetetlen ronccsá változtatott egy utasokkal zsúfolt autóbuszt" – kezdte tudósítását a szerda hajnali megiddói terrortámadásról az izraeli Haarec cím? napilap.

Szakemberek régóta emlegetik a hazai közoktatás egyre mélyülő válságát. A mai iskolarendszer egy olyan tudásgyár lett, amely fölerősíti és szinte áthidalhatatlanná teszi a társadalmi különbségeket.

Miután az Orbán-kabinet nem költözhet be a 2,5 milliárd forintból helyreállított Sándor-palotába, az új kormány beiktatása előtti szombat-vasárnap a nagyközönség számára is megnyitották az épület kapuit. A Medgyessy-kormány ugyanis nem erről a helyről kívánja irányítani az országot, amelyet a leköszönő kormányfő az elmúlt négy év szimbólumának is nevezett, és amelynek történelmi háttere sokak számára vegyes érzéseket ébreszt. 

Arról, hogy mi történik Afrika északnyugati partjainál, a homoksivatagok mélyén, csak akkor értesülünk, ha a Párizs–Dakar-rali versenyzői éppen arra járnak, vagy ha elolvasunk egy Rejtő-könyvet. Sok évtizedes konfliktusnak köszönhetően háromszázezer nyugat-szaharai él város nagyságú menekülttáborokban, a senki földjén. Már a harmadik generáció nő föl úgy, hogy esélye sincs szabad emberhez méltó élethez. Nyugat-Szaharát, ezt a Magyarországnál háromszor nagyobb területet, a ma virágzó EU-tagország, Spanyolország foglalta el.

Példa nélküli mértékben kiürült az államkassza, olyannyira, hogy kérdésessé vált az új kormány 100 napos programjának a megvalósíthatósága, noha a pénzügyminiszter minden alkalmat megragadva hangsúlyozta, teljesítik az ígéreteket. Mindenesetre több milliárdba kerül a kormányváltás a választóknak – derült ki a minisztériumok új vezetőinek előzetes helyzetértékeléséből. A leköszönt miniszterek a tárcáik éves keretének a 80 százalékát elköltötték, rendkívül behatárolva ezzel az új kormány mozgásterét.

A Hetek valamelyik legutóbbi számában megjelent Karsai László és Varga László szerzők tollából A horror háza cím? írás. (A horror háza. Hetek, 2002.05.03) Ezzel az eszmefuttatással összefüggésben szeretnék néhány dolgot megjegyezni, méghozzá a szovjet Gulag táboraiban raboskodott magyarokkal kapcsolatos bekezdésekre vonatkozóan.

Czerovszky Henriett elismert énekesnő: számos ismert művésszel dolgozott már együtt, egyebek között Charlie-val, Koncz Zsuzsával, Cserháti Zsuzsával, Dés Lászlóval. Szerepelt olyan produkciókban, mint a Rapülők, és hallhatjuk őt az aranylemezzel jutalmazott Csinibaba, illetve Meseautó cím? filmzenék CD-in is. A művésznővel sztárságról, tehetségről és középszerűségről beszélgettünk.

A szín önálló élete címmel május 28-án kuriózumszámba menő kiállítás nyílt a M?csarnokban. A nagyszabású, nemzetközi kontextusba helyezett színfestészeti tárlattal, úgy tűnik, hazánkban is rehabilitálni kívánják a nonfiguratív festészetet. A monokróm (egyszín?) festészet – mely nélkülözi a formákat, egy-egy színnel s árnyalataival, a fénnyel, az ecsetvonások és a felület dinamikájával, ritmusával dolgozik – a 20. századi klasszikus avantgárdban gyökeredzik.

A világ- és Európa-bajnokságok mindig nagy lehetőséget jelentenek az ifjú tehetségeknek a kiugrásra. Emlékezhetünk: négy éve a francia Henry, illetve csapattársa, Trézéguet tűnt ki a mezőnyből, két éve pedig a portugál Nuno Gomezre, illetve az olasz hálóőrre, Tottira kaphattuk fel a fejünket. Most ugyanez történt a szenegáli El-Hadji Diouffal, a franciákat meglepetésre felülmúló "oroszlánok" csatárával.

Az anglikán lelkészek úgy érzik, hogy híveik számára erejük feletti kísértés lenne dönteni a focimeccs és az istentiszelet között. Számításaik szerint országuk mérkőzései alatt a templomok csaknem teljesen üresek lesznek. Hogy a hívő is megmaradjon, no meg a drukker is jól lakjon, meglepő ötlettel álltak elő, melyet még maga dr. George Carey canterburyi érsek is támogatott.