<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rss version="2.0" xml:base="http://www.hetek.hu" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
<channel>
 <title>2000. 08. 05. (IV/32)</title>
 <link>http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32</link>
 <description>Kategória nézet.</description>
 <language>hu</language>
<item>
 <title>Beolajozott elit</title>
 <link>http://www.hetek.hu/fokusz/200008/beolajozott_elit</link>
 <description>
&lt;strong&gt;Maffiózó vagy balek az olajügy koronatanújának nevezett Nógrádi Zsolt, aki
saját elmondása szerint titkosszolgálati személyek támogatását élvezi? Egyes
vélemények szerint mindkettő: olyan középkategóriás bűnöző, akit a háttérben
álló ismeretlenek az abszurditás határát súroló tanúvallomás elmondására
bírtak. Kinek hozhat hasznot a hónapok óta zajló ügy? Első olvasatban talán a két
nagyobb koalíciós pártnak, de mélyebb elemzés alapján nekik sem. Mi folyik itt?
Titkosszolgálati háború, pártcsatározás, vagy alvilági leszámolás? Az átlagember
nem tudhatja a választ. Egyelőre csak az elképesztő vádak száma és súlya nő, a
bizonyítás várat magára. &lt;/strong&gt;

&lt;p&gt;Írásunkban az olajügyben megvádolt politikusok nyilatkoznak: &lt;a href=&quot;/?cikk=8213&quot;&gt;Beolajozott elit&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/fokusz">Fókusz</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:02:58 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8637 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>DUMA PLÁZA</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/200008/duma_plaza</link>
 <description>
&lt;strong&gt;Nekem mindegy, honnan jön valaki, a Sing-Singből, vagy a Harvard Egyetemről. Mi az
embert alkalmazzuk, nem az életrajzát.&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; (Henry Ford)&lt;/strong&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:02:44 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8636 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>INNEN-ONNAN</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/200008/innen_onnan</link>
 <description>
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;&lt;strong&gt;Igazi Jurassic Park&lt;/strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br&gt;
&lt;br&gt;
Hajtóvadászat indult egy 1,2 méteres gyík után a kaliforniai San José városában.
Az állat ugyan általában mókusokat és madarakat eszik, a helyiek mégis tartanak attól,
hogy a szabadlábon garázdálkodó házi kedvenc netán kisebb kutyákat, macskákat is
felvesz étrendjébe. Egy szomszéd szerint &amp;#8211; aki közel lakik ahhoz az elhagyatott házhoz,
ahová állítólag a hüllő főhadiszállását ideiglenesen áthelyezte &amp;#8211; mindenképpen
szükség lenne a hatóság erélyesebb beavatkozására. &quot;Csak annyit mondanak, hívjuk
őket, ha felbukkan. De hogyan tartsam sakkban, amíg kiérnek?&quot; Egy másik szomszéd
szerint legfeljebb megetetik macskaeledellel és kedvesen szólongatják majd. (Usa Today)&lt;/p&gt;

&lt;hr&gt;

&lt;p&gt;&lt;strong&gt;&lt;strong&gt;A floridai jeti&lt;/strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p class=&quot;oldkep&quot;&gt;&lt;img src=&quot;/files/images/2000/04.032/szines/jeti5.JPG&quot; border =&quot;1&quot;&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;Egy floridai campingtulajdonos, David Shealey azt állítja, hogy egy igazi mocsári
jeti él a birtokán. Egyesek üzleti fogásra gyanakodnak, mások azonban meggyőző
bizonyítékokra hivatkoznak. Ezek a bizonyítékok a szakértő zoológusok szerint
elegendőek a lény létezésének elfogadására. A dél-floridai folklór szerint a
helyi jeti a &quot;förtelmes&quot; hószörny unokatestvére. (Azért nevezik &quot;förtelmesnek&quot;,
mert a hagyomány szerint olyan büdös, mint egy záptojás.) A kemping tulajdonosa még
amatőr videofilmet is készített a nagylábúról. &quot;Kimentem a kölcsönkapott kamerámmal
őzeket filmezni. Valami nagy fekete dolgot láttam, kábé kétmétereset. Ahogy ráközelítettem
a kamerával, láttam, hogy mozognak a karjai. Ekkor jöttem rá, hogy jetit filmezek&quot;
&amp;#8211; mondta David. Bob Carr antropológus &amp;#8211; aki egy másik kutatóval, Ted Riggsszel 25
éve gyűjt bizonyítékokat a jeti létezésére &amp;#8211; nem hiszi, hogy a jeti csak Shealey
képzeletében létezik. Ilyen bizonyítékokat (jetiszőrcsomók, hatalmas lábnyomok)
nem csak őslakos indiánok szoktak a tudósok kezére adni (jó pénzért), számos amatőr
fotó és videofelvétel is van forgalomban. Sőt nemrég egy CD-t jelentetett meg a
Sierra Sounds nev? kutatócsoport, mely &quot;hiteles&quot; jetihangokat tartalmaz. A reklámja
szerint &quot;ideális ajándék szeretteinek&quot;. (Origo)&lt;/p&gt;

&lt;hr&gt;

&lt;p&gt;&lt;strong&gt;&lt;strong&gt;Olcsó nyaralás&lt;/strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br&gt;
&lt;br&gt;
Mint tudjuk, az árak nagyot zuhantak az angliai utazási irodákban idén nyáron. Angol
turistacsoportok már heti 250 font ellenében eljuthatnak a mesés Egyiptomba, ám csak
olyan feltételekkel, ha megérkezésük után nem a jéghideg koktélokra vetik rá
magukat egy szálloda légkondicionált bárjában, hanem a Nílus-parton a turisták által
szerteszórt nedves törlőkendőket, cukorkászacskókat, pelenkákat szedegetik össze.
Utána látogathatnak csak el az ókori maradványokhoz, a híres piramisokhoz és legendás
emlékművekhez. Az első 48 nyaraló 213 kukányi szemetet halászott ki, s bár Angela
Brown utazásszervező szerint használt WC-papírokat gyűjteni nem a legszívderítőbb
elfoglaltság, a csapatszellem mégis a tetőfokára hágott a 8 napos turnus során. Bár
a második ilyen jelleg? utazásra már minden hely foglalt, azért ne szomorkodjunk: &quot;(Magyar)
tengerre magyar!&quot; (Ananova)&lt;/p&gt;

&lt;hr&gt;

&lt;p&gt;&lt;strong&gt;&lt;strong&gt;Kukorékoló tyúkok&lt;/strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br&gt;
&lt;br&gt;
Bizony pórul jártak azok a vásárlók, akik elmentek a vásárba tyúkot venni egy
lengyelországi városkában. Egy helyi farmer ugyanis a nagyobb haszon reményében
kakasait egy kis fapác és a hajszárító jótékony tupírozó hatását segítségül
hívva tyúkokká változtatta. Az Independent Online értesülései szerint tettéért a
tollborzoló férfi akár 8 év börtönbüntetést is kaphat. (Ananova)&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:02:37 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8635 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Rendőrőrs Heródes palotája felett</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/200008/rendorors_herodes_palotaja_felett</link>
 <description>


&lt;p&gt;Jeruzsálem óvárosában, a Jaffa-kapu közelében lévő rendőrőrs helyén szándékoznak
ásatásokat kezdeni régészek, hogy megleljék a Krisztus előtt 37-től 4-ig uralkodott
(Nagy) Heródes király palotáját. A hírt az izraeli televízió közölte. Gyanítják,
hogy a palota mintegy hat méterrel van az egykori brit börtönépület padlózata alatt.
Poncius Pilátus római helytartó törvényszéki teremnek használta a palotát, ezért
lehetséges, hogy a régészeknek sikerül feltárniuk azt a helyet, ahol Jézus Krisztust
elítélték és megkorbácsolták. Arról a helyről &amp;#8211; az István-kapu közelében &amp;#8211;,
ahol a hagyomány szerint Jézust elítélték, a XIII. században kiderült, hogy a Via
Dolorosa eleje volt, és ez történelmileg nem igazolta a hagyományt. Heródes stratégiailag
magasan fekvő várát a Jaffa-kapu közelében mintegy két és félezer esztendőn át
minden jeruzsálemi uralkodó erődítménynek használta: a keresztes hadjáratokban részt
vett királyok éppen úgy, mint napjainkban az izraeli rendőrség, amely erről a helyről
tartja szemmel a környéket. (MTI)&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:02:30 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8634 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Feltaláló hangyák</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/200008/feltalalo_hangyak</link>
 <description>
&lt;strong&gt;Bárki, aki hosszabb ideig figyeli a látszólag összevissza nyüzsgő hangyákat,
egy idő után észreveheti, hogy valójában milyen szervezett csapatmunka folyik egy-egy
kolóniában. Biológusok és mérnökök most azt vizsgálják, hogyan lehet a hangyatársadalmak
&quot;tudását&quot; hálózati vagy robotikai feladatok megoldására felhasználni. &lt;/strong&gt;

&lt;p class=&quot;oldkep&quot;&gt;&lt;img src=&quot;/files/images/2000/04.032/szines/hangyakok.JPG&quot; border =&quot;1&quot;&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&quot;Hangyák már 50-90 millió éve élnek a Földön &amp;#8211; mondta Eric Bonabeau, távközlési
mérnök és biológus, aki a Sante Fe Intézetben az idevágó kutatásokat irányítja.
Bőven volt idejük egy jól működő rendszer kidolgozására.&quot; Az egyes hangyák
tulajdonképpen nagyon egyszer? lények: mozgásukat közvetlenül a környezetük és a
szomszédos hangyák viselkedése irányítja. Együtt azonban már bonyolult rendszert
alkotnak, amelyet egyes kutatók &quot;kollektív intelligenciának&quot; neveznek. A hangyák például
képesek megtalálni az élelemhez vezető legrövidebb utat. Ha azt váratlanul valami
akadály torlaszolja el, nagyon gyorsan megtalálják a következő legkedvezőbb lehetőséget.
Ezt a &quot;képességet&quot; nagyon jól tudnánk hasznosítani az interneten, út- vagy
telefonhálózatokban: ha egy vonal túltelítetté válik, a forgalmat a következő legrövidebb
lehetőségre cserélhetnénk, és így tovább.&lt;br&gt;
A hangyák megoldása különleges vegyi jelzőanyagokon, a feromonokon alapul, amelyből
vékony nyomot hagynak maguk után. Más hangyák ösztönösen követik a nyomot, amely
így egyre vastagabbá válik. Mivel a legrövidebb úton járó hangyák teszik meg legrövidebb
idő alatt a hangyaboly és az élelemforrás közti oda-vissza utat, egy önmagát erősítő
folyamatban ezen az útvonalon vastagodik leggyorsabban a feromonnyom. Eközben mindig
akad néhány hangya, amelyik új utakat próbál ki, s ezeknek is akad néhány követőjük.
Ezek a nyomok rendre a rövidségük arányában vastagodnak. Ezért ha akadály zárja el
a legrövidebb utat, a hangyák azt elhagyják, s rátérnek a következő legerősebb
nyomra, a már nem használt útról pedig a feromon hamar elpárolog.&lt;br&gt;
Bonabeau és munkatársai ennek nyomán egy olyan rendszert terveztek, amelyben virtuális
hangyák mozognak egy elektronikus hálózati térkép útvonalain. Amikor olyan csomóponthoz
érnek, amely valamiért különösen hasznos (kicsi forgalom vagy bőséges energiaforrás)
akkor több virtuális feromont bocsátanak ki: ezekből a nyomokból pedig összeáll a
legjobb útvonalak sorrendje. A módszert már sikerrel alkalmazták torlódásmentes
telefon- és számítógép-hálózatok tervezésében, Svájcban pedig kamionok számára
kerestek így forgalommentes elkerülő útvonalat. (Élet és Tudomány)&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:02:23 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8633 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Viking vér</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/200008/viking_ver</link>
 <description>
&lt;p class=&quot;oldkep&quot;&gt;&lt;img src=&quot;/files/images/2000/04.032/szines/hajo.JPG&quot; border =&quot;1&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;br&gt;
A vérbeli angol &quot;vikingek&quot; ma sem a modern hajótársaságok szolgáltatásait veszik
igénybe, ha tengerre szállnak&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; Fotó: Reuters&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;Angol tudósok vizsgálatot indítanak kétezer-ötszáz angol férfi között, hogy
kiderítsék, milyen arányban van jelen viking génállomány az angol népesség körében.
A DNS- mintákkal kiderítik, hogy hány angolnak csörgedezik viking vér az ereiben.
Ezzel remélhetőleg tisztul majd az a homály és titokzatosság, amely a VI-XI. század
viking bevándorlóit övezi Angliában. A tizenöt hónapos kutatást David Goldstein
genetikaprofesszor, a University College London tanára vezeti majd. Az eredmények egy jövőbeli
BBC-s tv-sorozat alapját képezik, amelynek címe Vikingek vére lesz. A vikingek több
mint ezer éve rajzottak szét a mai Norvégia területére eső őshazájukból. Fénykorukban
nagyobb területet ellenőriztek, mint a rómaiak, de sajnálatos módon alig tudunk róluk
valamit. A &quot;sötét&quot; középkorban, körülbelül a VI. századtól kezdve fokozatosan
elfoglalták Angliát és Írországot. A kutatás azt tanulmányozza majd, hogy hányan
telepedtek le közülük Anglia területén a pusztító portyák elmúltával. Goldstein
professzor szerint a genetika új utat nyithat a múlt kutatásában, mert olyan kérdéseket
válaszol meg, melyeket a történettudomány és a régészet önmagukban képtelenek
lennének. &quot;A genetika új ablakot nyit múltunkra Ez a mindeddig példátlan volumen?
vizsgálat a viking invázió genetikai következményeit tárja majd fel, Cornwalltól a
Shetland-szigetekig&quot; &amp;#8211; mondja a professzor. A vizsgálatban azért férfiak DNS-mintáit
használják majd, mert a férfi Y-kromoszóma sokkal részletesebb információt nyújt
az alany férfi őseiről. Ugyanakkor a férfiak mintái tartalmaznak ivari X-kromoszómát
is, így a női ősök is kutathatók. Az X-kromoszóma vizsgálatával a kutatók meg
tudják állapítani, hogy az első viking bevándorlók magukkal hozták-e családjaikat
is.&lt;br&gt;
Az önkénteseknek be kell tölteniük a tizennyolcadik életévüket, és a kutatók által
kiválasztott huszonkét kisváros valamelyikének harminc kilométeres körzetén belülről
kell származniuk, de részt vehetnek a kutatásban Londonban, Glasgowban vagy
Liverpoolban születettek is. Azoknak, akik a huszonkét kisváros vonzáskörzetében születtek,
bizonyítaniuk kell, hogy már a nagyszüleik is ott látták meg a napvilágot. A vizsgálat
remélhetőleg fényt derít arra, hogy az eddig véreskezű, barbár hódítóknak
tartott vikingek mennyiben járultak hozzá Anglia kora középkori történetéhez. A
kutatók remélik, megtudják majd, hány egykori viking sétál a mai angolok közt.
(Origo)&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:02:16 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8632 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>A pizza életet menthet</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/200008/a_pizza_eletet_menthet</link>
 <description>&lt;p class=&quot;oldkep&quot;&gt;&lt;img src=&quot;/files/images/2000/04.032/szines/pp.JPG&quot; border=&quot;1&quot; /&gt;&lt;strong&gt;&lt;br /&gt; – Ebből hozassanak még egy adagot, meg egy üveg jéghideg kólát!&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Pizzával csalogatott le a rendőrség egy öngyilkosjelöltet egy híd széléről Kaliforniában. Hat órájába telt a hatóságoknak meggyőzni a férfit arról, hogy a mélység helyett válassza inkább az extra feltéttel – olajbogyóval, pepperónival, mozarellával, parmezán sajttal és borssal – ellátott pizzát. A vonzó pizza-szelet segítségével sikeresen csábították vissza a biztonsági korláthoz, ahol gyorsan megfogták. A 32 éves férfit végül egy közeli kórházba vitték pszichiátriai kivizsgálásra, ahol elfogyaszthatta az ínycsiklandó ételt, az autósok előtt pedig újra szabad lett a pálya. &lt;/p&gt;</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szerzo/ananova">Ananova</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:02:09 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8631 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Felhívás</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szabadido/200008/felhivas</link>
 <description>
&lt;strong&gt;A Wallis Sport Club amatőr egyéni és csapat bowlingversenyt szervez az ECOTRANS Kupáért
2000. augusztus 7-én, hétfőn 17.00&amp;#8211;23.00 óráig a Duna Plaza Üzletközpontban lévő
8 sávos bowlingpályán. A versenyre 5 fős csapatok (3 férfi és 2 hölgy) jelentkezését
várják. Nevezés és felvilágosítás a 451-4823-as vagy a 239-3829-es telefoszámon. &lt;/strong&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szabadido">Szabadidő</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:02:02 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8630 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Állj meg, lélegezz, és gondolkozz</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szabadido/200008/allj_meg_lelegezz_es_gondolkozz</link>
 <description>
&lt;strong&gt;Bár kedvelt úti célok közé tartoznak a mediterrán tengerpartok, a nyaralni vágyókat
inkább a fürdőzés, a napfény vonzza, nem pedig maga a tenger. Pedig az felejthetetlen
élményeket, látnivalókat rejt magában. Búvárfilmekből, színes kiadványokból talán
jól ismert néhány tipikus tengeri növény vagy állatfaj, de ez nyomába sem ér a víz
alatti valóság szépségének. Talán furcsa is az, hogy rejtett, ismeretlen az a világ,
amely bolygónknak több mint kétszer akkora területét foglalja el, mint közvetlen lakóhelyünk,
a szárazföld.&lt;/strong&gt;

&lt;p&gt;A búvársport tálcán kínálja a lehetőséget arra, hogy ismerőssé váljon a
tenger lakóinak élete, és alkalmazkodjunk a víz alatti élővilág törvényeihez. Az
ismeretek és a technika mára lehetővé teszi, hogy biztonságos körülmények között,
felkészülten merüljünk alá. &quot;A búvároknak az a titka, hogy megismertek egy új életformát&quot;
&amp;#8211; idézte lapunknak Balázs Levente NAUI búvár Jacques Yves Cousteau, francia
tengerkutató szavait. Cousteau kapitány nevéhez fűződik a mai modern könny?búvár-felszerelés,
amely bármely, vizsgával rendelkező búvár számára elérhetővé teszi a nyíltvízi
merülést.&lt;br&gt;
Fontos tisztában lenni azzal, hogy ez az extrém sport kiegyensúlyozott, józan, vízbiztonsággal
rendelkező embereknek ajánlott, hiszen ezek a tulajdonságok elengedhetetlenek ahhoz,
hogy a megszokott környezetünktől merőben eltérő közegben nyugodtan mozoghassunk
&amp;#8211; gondoljunk csak egy tengeri állat váratlan reakciójára, vagy más, ijedtségre
okot adó eseményre. Erre a szituációra készít fel egy közismert búvár szabály:
&quot;Állj meg, lélegezz és gondolkozz!&quot;&lt;br&gt;
A tengeri élményeket vadászók tábora nem véletlenül növekszik: a búvárklubok
csak jól felkészülten, a biztonságot az első helyre téve engedik merülni a vizsgázottakat.
A fővárosban legalább 15 klub működik, és már körülbelül 8 ezer búvárt kiképeztek,
ez a szám dinamikusan növekszik. A klubokban a szakoktatók nemzetközi tanterv alapján
tanítanak. A legelterjedtebb oktatási módszer a PADI. Ez egy amerikai iskolarendszer, a
világ búvártársadalmának 75 százaléka ezt használja. Elsősorban a gyakorlatra
helyezi a hangsúlyt, a haladó búvárok társsal együtt 40 méteres mélységig merülhetnek.
A CMAS francia rendszer a kezdőket 50 méteres mélységig is leviszi. A magyar hagyományos
búvársport ezen a szisztémán alapul, s a tenger világának megismerésére nagyobb
hangsúlyt fektet, mint a PADI. A harmadik, a NAUI szintén amerikai oktatási rendszer,
amely tulajdonképpen az USA haditengerészeti búvárkiképzésének polgári változata.
Komolyabb elméleti és gyakorlati oktatást biztosít.&lt;br&gt;
A búvárkodáshoz szükséges korhatár csak alulról korlátozott: 12 évtől egészen
100 éves korig bárki előtt nyitva áll a lehetőség. Sajnos a szív- és a légúti
betegségekben szenvedők, a fóbiával küszködők, valamint pánikbetegek ki vannak zárva
a nyíltvízi merülés élményeiből. Jó hír viszont, hogy a hobbibúvárkodáshoz nem
követelmény az átlagosnál jobb kondíció: 800 méter leúszása, illetve egy alapvető
vízbiztonság szükségeltetik.&lt;br&gt;
A búvárklubok az oktatáson és a vizsgáztatáson túl túrákat is szerveznek: a Vörös-tengerhez
(búvárszafari), Egyiptomba, az Adriai-tengerhez, de Ausztráliába, Thaiföldre, sőt a
Karib-szigetekre is. Akinek pedig vékonyabb a pénztárcája, vagy kevesebb a szabadideje
a hazai tavakban is gyakorolhat: a dorogi, a budakalászi, a gyékényesi, illetve az apci
tó a legismertebb. Örvendetes tény, hogy ez a sport már nemcsak a jómódúak kiváltsága,
hiszen egyre gyarapszik a kedvezményes tanulási és bérlési lehetőségek száma. (K.
K.)&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szabadido">Szabadidő</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:01:55 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8629 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Budapesten a Toto</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szabadido/200008/budapesten_a_toto</link>
 <description>
&lt;strong&gt;A több mint húsz éves múltra visszatekintő amerikai Toto együttes augusztus 13-án,
vasárnap este Budapesten, a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán koncertezik, a házigazda
a Multimedia Concerts. &lt;/strong&gt;

&lt;p class=&quot;oldkep&quot;&gt;&lt;img src=&quot;/files/images/2000/04.032/szabad/toto2.JPG&quot; border =&quot;1&quot;&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;A zenekar jellegzetes nyugati parti zenét játszik. A Los Angelesben alakult együttes
alapító zenészei - Bobby Kimball énekes, David Paich billentyűsök, Jeff Porcaro
dobos, Steve Lukather gitáros, David Hungate basszusgitáros és Steve Porcaro, aki
ugyancsak billentyűs hangszereken játszott. &lt;br&gt;
Már a kezdet kezdetén nagy siker és platinalemez volt a Hold the line cím? daluk. A pálya
első időszakában az Africa és a Rosanne cím? dalukkal hosszú ideig álltak a listák
élén. A Toto IV cím? albumuk pedig hat Grammy-díjat hozott az együttesnek. Az együttes
dallamos számaival, kitűnően hangszerelt dalaival hódította meg a közönséget. Fennállásuk
huszadik évfordulójára jelentették meg a Toto XX-at, a lemez anyagával sikeres turnét
bonyolítottak le. A Toto zenészei tavaly két lemezt is készítettek. Másfél évtized
után visszatért Bobby Kimball, így az együttes csaknem eredeti felállásban léphet a
budapesti közönség elé. (MTI)&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szabadido">Szabadidő</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/2000_augusztus_05_iv32">2000. 08. 05. (IV/32)</category>
 <pubDate>Sat, 05 Aug 2000 16:01:48 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">8628 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
</channel>
</rss>

