<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rss version="2.0" xml:base="http://www.hetek.hu" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
<channel>
 <title>1999. 08. 07. (III/31)</title>
 <link>http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31</link>
 <description>Kategória nézet.</description>
 <language>hu</language>
<item>
 <title>Elozetes</title>
 <link>http://www.hetek.hu/fokusz/199908/elozetes</link>
 <description>


&lt;p&gt;Jövo heti bovített számunkban interjút olvashatnak Tamás
Gáspár Miklós filozófussal, aki többek között arról beszél,
mit jelent számára a szabadság a Ceaucescu-rezsimben eltöltött
harminc és a Kádár-rendszerben leélt tíz év után; és
milyennek látja most a magyar társadalmat, tíz évvel a
rendszerváltás után. Szól az SZDSZ-rol, a kormányról és
Orbán Viktorról; és elmondja milyen meglepo visszhangja volt
az elmúlt hetekben a Hit Gyülekezetével kapcsolatban megjelent
írásainak, és minek tulajdonítja ezt.&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/fokusz">Fókusz</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:16:42 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5806 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>A mosoly országa</title>
 <link>http://www.hetek.hu/fokusz/199908/a_mosoly_orszaga</link>
 <description>
&lt;p&gt;&lt;em&gt;A kérdés csupán az, vajon ki mosolyog? A hatóságok,
amelyek lábbal tiporják a polgárok jogait, miközben
fennhangon kiáltozzák jelszavaikat a szabadságról, a polgárjogokról
és az emberiességrol, avagy alattvalóik, akiket börtönökbe
és kényszermunka-táborokba vetnek egyszeruen azért, mert
megkísérlik gyakorolni vallásukat. Történik pedig mindez a Kínai
Népköztársaságban, a huszonegyedik század eloestéjén.
1999. július 21-én Csiang Cö-min elnök rendkívüli ülésre
hívta össze a párt politikai bizottságát. A Sing Tao címu
független lap idézte a kormány rendelkezését, amely szerint
a Buddhista Törvény Egyháza, avagy kínai nevén Falun Gong,
&quot;babonáknak hódolt, szétzüllesztette a közbiztonságot, és
ezzel megrendítette a társadalom szilárdságát&quot;.&lt;br&gt;
(&lt;a href=&quot;/hatter/199908/a_mosoly_orszaga&quot;&gt;&lt;em&gt;Márer György New York-i tudósítása &lt;/em&gt;&lt;/a&gt;) &lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/fokusz">Fókusz</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:16:35 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5805 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>&quot;Küzdelem a Név ellen&quot;</title>
 <link>http://www.hetek.hu/fokusz/199908/quot_kuzdelem_a_nev_ellen_quot</link>
 <description>
&lt;p&gt;&quot;A keresztényüldözések jogi hátterére vonatkozóan máig
sem tudjuk, milyen rendeletek alapján történtek az atrocitások.
Eddig még egyetlen császári rendelet vagy szenátusi ediktum
sem került elo Decius (249-251) kora elottrol, amely a Római
Birodalom egészére vonatkozóan jogi útmutatással szolgált
volna a keresztények üldözéséhez. A viszonylag kései eredetu
mártírakták vizsgálatából is csak arra következtethetünk,
hogy az I-II. században az atrocitások foként a helyi
magisztrátusok (például polgármesterek) körébol indultak
ki. Bár ezek a források nemegyszer hivatkoznak például szenátusi
döntésekre, ilyenek létezésérol azonban nincsenek bizonyítékaink.
Volt azonban egy hivatkozási alap, amely alapján látszólag
jogot formálhattak a keresztények elítélésére. Ez pedig éppen
az ifjabb Plinius és Traianus császár levélváltása, amelybol
fentebb részleteket közöltünk.&lt;br&gt;
De akkor milyen vádakkal üldözték birodalomszerte a keresztényeket?
Több forrás is egybehangzóan megerosíti, hogy maga a keresztény
név került a vádlottak padjára: vagyis ha valaki magát
kereszténynek nevezte, illetve ha valakit feljelentettek a
keresztény vallás gyakorlásáért. A kereszténység tehát a
római jogban addig ismeretlen kategória lett: míg a köztörvényes
bunözoket azért ítélték el, amit a múltban cselekedtek, a
keresztényekre a vád idopontjában vallott hitük miatt várt
súlyos büntetés, amit az utolsó pillanatig elkerülhettek
annak nyilvános megtagadásával.&quot; (&lt;a href=&quot;/hit_es_ertekek/199908/quot_kuzdelem_a_nev_ellen_quot&quot;&gt;Grüll Tibor történész 
írása&lt;/a&gt;)
&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/fokusz">Fókusz</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:16:28 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5804 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>&quot;Viselkedjenek bölcsebben.&quot;</title>
 <link>http://www.hetek.hu/fokusz/199908/viselkedjenek_bolcsebben</link>
 <description>
&lt;p&gt;&quot;.a forradalmat egyre inkább orosz történelmi tragédiaként
értékelték, amely az orosz fejlodésre a leheto legkedvezotlenebbül
hatott. Elterjedt a cionisták Oroszország-ellenes zsidó-szabadkomuves
összeesküvésének eszméje. Az összeesküvés a bolsevik
forradalomba torkollott, melynek célja, úgymond, az ország
teljes legyengítése és a zsidó kommunista kísérlet bevezetése
volt. Ezen elmélet támogatói szerint az országból egyetlen
hatalmas kibucot akartak szervezni. Sok orosz patrióta számára
ezek a történelmi felfedezések alapul szolgáltak a zsidógyulölethez.
Számos hazáját szereto orosz úgy véli: a zsidók feltétlenül
Oroszország ellenségei. Valahogyan feledésbe merül az a tény,
hogy a zsidók között is sok valódi patrióta akad.&quot; &lt;br&gt;
(&lt;a href=&quot;/hatter/199908/viselkedjenek_bolcsebben&quot;&gt;Vagyim Arisztov írása&lt;/a&gt;) &lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/fokusz">Fókusz</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:16:21 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5803 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Az emberi jogok és a valóság</title>
 <link>http://www.hetek.hu/fokusz/199908/az_emberi_jogok_es_a_valosag</link>
 <description>&lt;div align=&quot;left&quot;&gt;
&lt;/div&gt;

&lt;h4 align=&quot;left&quot;&gt;A hatodik kerületben már húsz éve muködik a
Rózsa utcai Idosek Otthona, 151 lakóját 130 dolgozó látja
el. Megalakulása óta vezeti Görög Tiborné az intézet
életét, s ahogy a nemrég elvégzett ombudsmani vizsgálat is
megállapította, nem akárhogyan, olyan szakmai
felkészültséggel és humanista hozzáállással, amely
manapság sajnos szokatlan és ritka.&lt;/strong&gt;

&lt;p align=&quot;left&quot;&gt;Már vártak bennünket a kis igazgatói
szobában. Éppen fel akarom tenni az elso kérdést, amikor
udvariasan kopogtatnak. Néhány halk szó, bürokratikus ügy,
de az igazgatóno mosolya a pont. &amp;quot;Oh, mennyire utálom a
pecséteket! - kiált fel. - Legszívesebben kitiltanám az
egész világból. Azt szeretném, ha ez az otthon a legkevésbé
sem hasonlítana intézetre. Az embereken színes ruhákat
szeretnék látni. Itt nem betegek vannak, hanem idosek, akiknek
nagy múltjuk van, bölcsességük, egyéniségük. Azon
fáradozunk valamennyien, hogy érezzék otthon magukat, mert ez
a tudat nyugalmat ad&amp;quot; - kortyol a kávéjába.&lt;br&gt;
Ül elottem egy optimizmussal, életero-energiával teli hölgy,
aki annak szenteli életét, hogy az elveszített otthonokat, a
valahová tartozás érzését visszaadhassa a hozzá kerülo
idoseknek. &amp;quot;Végtére is mi célra vagyunk a földön?
Azért hogy valahol otthon legyünk benne.&amp;quot; &lt;a href=&quot;/hatter/199908/az_emberi_jogok_es_a_valosag&quot;&gt;Teljes cikk&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/fokusz">Fókusz</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szerzo/burkus_jozsef">BURKUS JÓZSEF</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:16:14 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5802 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>A száguldó árnyék</title>
 <link>http://www.hetek.hu/fokusz/199908/a_szaguldo_arnyek_0</link>
 <description>
&lt;p class=&quot;oldkep&quot;&gt;&lt;img src=&quot;/files/images/1999/03.031/Cimlap/Nf3.jpg&quot; border =&quot;1&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;br&gt;
A holdárnyék a Föld felszínén. A hangsebesség kétszeresével
robog végig Európán. 142 másodpercet tölthetnek a Hold árnyékában
azok, akik augusztus 11-én a déli órákban figyelemmel kísérik
az évezred utolsó teljes napfogyatkozását. Az élmény egy életre
szól: a természet talán leglátványosabb jelenségét
figyelhetjük meg, amely évezredek óta csodálattal és rettegéssel
tölti el a népeket. Az égi jelenséggel kapcsolatos írásaink
a 6-7. és a 14. oldalon. &lt;/strong&gt;&lt;strong&gt;Fotó:
MCsE&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/fokusz">Fókusz</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:16:07 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5801 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>INNEN-ONNAN</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/199908/innen_onnan</link>
 <description>
&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;section-title&quot;&gt;&lt;strong&gt;Agyas ötlet &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;Joe Standt hálás, hogy visszakapta agyát. A folyadékkal
töltött, tartályban orzött szerv egy évvel ezelott tunt el a
Coffeyville közelében lévo Field Kindley Középiskola
biológiatermébol. A rendorség egy kábítószerüggyel
kapcsolatos letartóztatás során lelt rá, egy
autócsomagtartó átkutatása közben. Az autó soforje eloször
azt állította, semmi köze sincs az agyvelohöz, de az autó
tulajdonosa késobb elmondta, hogy tréfának szánták a
formalinban úszkáló agy elemelését Standt osztályából. &lt;font
size=&quot;2&quot;&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;(USA Today)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;hr&gt;

&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;section-title&quot;&gt;&lt;strong&gt;Ékszer a szívekbe&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;Az öröklött szívbetegséggel születettek jobb, ha
ellenállnak napjaink újabb divatorületének, a testékszerek
viselésének. A fülbe-, nyelvbe-, orrba-, ajakba-valók, sot
legújabban a nemi szervekbe is rakható testékszerek súlyos
szívbillentyu-fertozésekhez vezethetnek. Egy amerikai
vizsgálat szerint négyszáznegyvenöt öröklött szívbajban
szenvedo ember közül a testékszereket viseloknél négyszer
gyakrabban fejlodött ki endokarditisz, vagyis
szívbelhártya-gyulladás. A betegséget feltehetoleg a
testékszerek miatt készített lyukakon át bejutott
baktériumok fertozése okozta. Ha valaki mégsem tud lemondani a
testékszerekrol, akkor legalább antibiotikumokkal igyekezzen
megelozni a nagyobb bajt - javasolják az orvosok. &lt;em&gt;&lt;strong&gt;(New
Scientist)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;hr&gt;

&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;section-title&quot;&gt;&lt;strong&gt;Részeg kutyák&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;Kegyvesztett lett a kutyasétáltató, mert nemcsak etette, le
is itatta az ebeket. Az angol királyno megdöbbenéssel vette
tudomásul, hogy kedvencei részegek. Kiderült, hogy Matthew
King udvari alkalmazott szoktatta rá oket az ivásra. Ugyanis
sherryt, whiskyt, konyakot, gint kevert az ételükbe. A 28
esztendos szolga el is nyerte méltó büntetését: nem
viselheti tovább a szép, vörös kutyasétáltató egyenruhát,
160 fonttal csökkentették a fizetését és a királyno
kedvenceinek még csak a közelébe sem mehet. A hírt közlo Sun
a gazdi átélt érzelmi sokkhatásaként arra emlékeztet, hogy
II. Erzsébet nyilvánosan még senkit sem simogatott meg, csak a
kutyáit. &lt;em&gt;&lt;strong&gt;(MTI) &lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;hr&gt;

&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;section-title&quot;&gt;&lt;strong&gt;Baddy gyötrelme: Clinton Buddyja&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;Mohammed Baddy egyiptomi ügyvéd nehezményezi, hogy - mióta
Clinton elnök egy Buddy-nak becézett kutyát kapott ajándékba
- méltóságán csorba esett, nevük hasonlósága ugyanis sok
ember humorát beindította. Emiatt aztán Baddy keresetet
nyújtott be Clinton ellen becsületsértés miatt. Az egyiptomi
bíróság ejtette a pert, mivel megállapították, hogy Baddy
jogainak állítólagos megsértése Egyiptom hatáskörén
kívül esik. A 40 éves Baddy eltekint a pertol, de 5 millió
dollárt követelt kárpótlásul. Baddy azt állítja, hogy
Clinton sok álmatlan éjszakát okozott neki - mivel városában
az emberek kigúnyolják - azzal, hogy kutyájának hasonló
csengésu nevet adott.&lt;em&gt;&lt;strong&gt; (USA Today)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;hr&gt;

&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;section-title&quot;&gt;&lt;strong&gt;Homokszobrászok&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p class=&quot;oldkep&quot;&gt;&lt;span class=&quot;section-title&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;img src=&quot;/files/images/1999/03.031/szines/Sand2.jpg&quot; border =&quot;1&quot;&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;A homokozás nemcsak a gyerekek kedvenc játéka. Ezt igazolja
az a kilenc építészmérnök is, aki 5 órán át
szobrászkodott a californiai Imperial Beach homokos partján.
Megérte a fáradtságot - három részbol álló
szoborcsoportjukért 5000 dollárt fizettek. A XIX. Szabadtéri
Homokvárépíto Versenyen mintegy 34 csoport indult a kerti
lapáttól kezdve a szobrászfelszerelésig mindennel
felszerelkezve. Egyesek elore kidolgozott tervek alapján
alkottak, mások a munka megkönnyítése érdekében tengervíz-
és homokhordó &amp;quot;vödrös brigádokat&amp;quot; alkalmaztak. A
gyoztes seattle-i építészcsapat a nagydíjat a
&amp;quot;Hold-disznó&amp;quot; címu alkotásával nyerte el. &lt;font
size=&quot;2&quot;&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;(AP)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:15:53 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5800 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Kutyafoci</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/199908/kutyafoci</link>
 <description>


&lt;p&gt;Július 29. és augusztus 4. között rendezik meg
Stockholmban &quot;Robocup&quot; néven a harmadik robotfutball-világbajnokságot.
Négy kategóriában folyik a verseny: kisméretu robotok 15
cm-ig, közepesek 50 cm-ig, szimulációs verseny, ahol két számítógépprogram
játszik egymás ellen. A legérdekesebbnek viszont az elso
alkalommal megrendezésre kerülo robotkutya-foci kategória ígérkezik.
A garantáltan szobatiszta robotkutyusok Japánban és az Egyesült
Államokban már eddig is kedvelt házorzonek számítottak.
Keveset esznek és élethuen tudnak farkat csóválni, vagy a
gazdi lába alatt szaladgálni. Focizni viszont eddig nem tudtak.
A berlini Humbolt egyetem egy kutatócsoportja próbálta meg oket
erre betanítani, ami azért is bonyolult, mivel a kutyák meccs
alatt sem egymással, sem oktatóikkal nem állhatnak
elektronikus kapcsolatban. Így az egy négyzetméteres focipályán
uralkodó óriási káoszban a robotkutyusok egyedül döntik el
merre, kinek passzoljanak vagy fussanak. Egy csapatban három
kutya van, legtöbbjük a labda körül tömörül, s amelyik
megszerzi, szélsebesen száguld vele a kaput jelento színes
vonal mögé. A játékosok beépített kamerájuk segítségével
a színek alapján tájékozódnak. A labda narancssárga, az
egyik kapu kék, másik citromsárga. A két csapat is eltéro
színu mezt visel. A játékido kétszer 10 perc, s a lényeg
nem az, hogy az a gömbölyu a téglalap alakúba találjon,
hanem hogy a narancs a kékbe. &lt;font size=&quot;2&quot;&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;(Süddeutsche
Zeitung)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/font&gt;&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:15:46 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5799 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Méregdrága édesség</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/199908/meregdraga_edesseg</link>
 <description>




&lt;p&gt;PEZ. Némelyeknek egy cukor a sok közül. Másoknak élete,
szenvedélye. Mint ahogy arról már korábban is beszámoltunk,
a muanyag Goofy- Fozzy- Mickey Mouse feju adagolóban árult, téglalap
alakú, gyümölcsízu, a pop-kultúrának megfelelo csomagolású
cukorkának számtalan rajongója van az USA-ban. A múlt héten
is mintegy 2000 ember ünnepelte és árulta a &quot;szuperhosökkel&quot;
reklámozott cukrot az ohio-i Independence nevu városban. &quot;PEZ-gyujtok
minden társadalmi rétegben vannak - nyilatkozta a 44 éves
Jill Cohen, a PEZ-Am Mania konferencia egyik szervezoje. -
Vannak itt milliomosok és szegények is.&quot; A muanyag feju
cukortartós PEZ-t eredetileg Ausztriában gyártották, és a
dohányzás alternatívájaként igyekeztek népszerusíteni.
Maga az elnevezés is a német &quot;Pfefferminze&quot; szóból származik,
ami borsmentát jelent. Az USA-ban csak 1952-ben került
forgalomba, és mostanában egyre nagyobb népszeruségnek örvend.
John Laspina 45 éves PEZ-rajongó évekkel azután fedezte fel
újra a PEZ örömét, miután édesanyja az egész PEZ-gyujteményét
orvul a kukába dobta. &quot;Azt gondoltam ez csak az én hobbim, amíg
fel nem fedeztem az újságban megjeleno PEZ-híreket, s akkor
én is &gt;horogra akadtam&lt;&quot;. Most már féltve orzi &quot;különleges&quot;
gyujteményét, melyben adagolódobozok mellett zászlók,
poszterek, bemutató táskák és régi cukorkák is vannak, mint
például egy igen &quot;értékes&quot;, 140 dollárt éro, osrégi
eukaliptusz-mentol ízu cukor. Az egyik legértékesebb, mintegy
5000 dollárt(!) éro muanyagdoboz is az övé, az úgynevezett
&quot;Csinálj egy arcot&quot;, melynek lényege, hogy az arcrészletek
kivehetoek és felcserélhetoek. &lt;font size=&quot;2&quot;&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;(AP)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/font&gt;&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:15:39 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5798 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
<item>
 <title>Becsapott flamingók</title>
 <link>http://www.hetek.hu/szines/199908/becsapott_flamingok</link>
 <description>


&lt;p&gt;Oklahoma állatkertjének flamingói egy szokatlan kísérleten
mennek keresztül, de úgy tunik, ebbol a madarak semmit nem
vesznek észre. Az állatkerti gondozók idén 25 helyettesíto
kerámia tojás-makettet terveztettek, hogy megvédjék az
eredeti tojásokat a ragadozóktól és a madarak saját &quot;félrelépéseitol&quot;.
A frissen világrajött tojásokat inkubátorba helyezik, a kotlósok
pedig makett tojásokkal kell hogy beérjék, azokat melengetik.
A kiköltés elott ismét csere történik és az újszülött
madárkát szülei nevelik fel. &lt;font size=&quot;2&quot;&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;(USA
Today)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/font&gt;&lt;/p&gt;
</description>
 <category domain="http://www.hetek.hu/szines">Színes</category>
 <category domain="http://www.hetek.hu/archiv/1999_augusztus_07_iii31">1999. 08. 07. (III/31)</category>
 <pubDate>Sat, 07 Aug 1999 10:15:32 +0200</pubDate>
 <dc:creator>root</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">5797 at http://www.hetek.hu</guid>
</item>
</channel>
</rss>
